Magazin
Ketogén étrend és a pajzsmirigy hipofunkciója
Ketogén étrendhez vezethet a pajzsmirigy hipofunkciójához?
Az ilyen típusú étrend mellékhatásait gyakran maguk is elhanyagolják az ilyen típusú étrend hívei. Másrészt vannak mérsékelt szószólók, akik rámutatnak, hogy nincs egy mindenki számára megfelelő étrend. A ketózis metabolikus állapot, amely utánozza az éhezés állapotát. A ketózis szénhidrát-korlátozással érhető el. A ketózisban a szervezet fő forrásként használja az ún ketontestek (béta-hidroxi-vajsav, acetoacetát, aceton). A ketogenezis a májban zajlik, olyan körülmények között, amikor a zsírsavak béta-oxidációja történik. A ketogén étrend zsír-, szénhidrát- és fehérjetartalmú étrend.
A közelmúltban (1-2 évvel ezelőtt) arról volt szó, hogy a ketogén típusú étrend vezethet-e pajzsmirigy hipofunkcióhoz. Arra a következtetésre jutott, hogy nincs bizonyíték arra, hogy egy ilyen étrend pajzsmirigy hipofunkcióhoz vezethet. Kosý (2016) tanulmánya ezt a kérdést próbálta megvizsgálni. A tanulmány szerzői feltételezték, hogy az éhezés elnyomhatja a pajzsmirigy működését. Ugyanakkor a ketogén táplálkozást ál-éhezésnek nevezték. A vizsgálatban epilepsziás betegeket figyeltek meg.
Köztudott, hogy az első olyan betegségek, amelyekben ketogén étrendet alkalmaztak, az epilepszia voltak. Az első művek 1920 körül keltek. A hatásmechanizmus nem pontosan ismert. A tárgyalt hatásmechanizmusok a gyulladáscsökkentő hatás, a neurotranszmitterek modulációja, antioxidáns hatás, a rapamicin mTOR jelátviteli útjának befolyásolása. Egy másik betegség, amelyet egy vizsgálatban említenek, a ketogén étrend potenciális hatásával a glükóz transzporter fehérje-1 (GLUT-1) hiánya. Piruvát-dehidrogenáz-hiány, migrén, autizmus, depresszió, diabetes mellitus II, amiotróf laterális szklerózis, Alzhaimer-kór, Parkinson-kór, policisztás petefészek-szindróma és elhízás (az előző cikkben a betegségek szélesebb körét említettem).
A hipotireózist a pajzsmirigy csökkent funkciója jellemzi. Alacsonyabb T3 és T4 értékek vannak a laboratóriumban. A trijód-tironin (T3) szerkezete hasonló a tiroxinhoz, és számos folyamatot befolyásol az emberi testben. A tiroxin (T4) a pajzsmirigy follikuláris sejtjeiben termelődik. A tiroxin termelését befolyásolja a pajzsmirigy stimuláló hormon.
Vissza Kosého (2016) tanulmányához.
A felmérés 6-18 éves gyermekekből állt, 126-ból (63 fiú, 53 lány). 6 beteget kizártak a vizsgálatból.
Kritériumok, amelyek szerint a gyermekeket nem lehet bevonni a vizsgálatba:
1. Az epilepszia elleni kezelésen kívüli gyógyszerek, multivitaminok, halolajok használata
2. Már diagnosztizált pajzsmirigy problémák
3. A pajzsmirigy betegségének kórtörténete (Érdekes szempont természetesen a pajzsmirigybetegség, csakúgy, mint más betegségek, multifaktoriális eredetűek. A családi előfordulás nagyobb valószínűségre utalhat, de nem egyértelmű ok-okozati összefüggésre. Azt is meg kell jegyezni, hogy a hypothyreosis előfordulhat több oka van, mint pusztán az életmódunknak, ezért egy ilyen állapotot hozzáértő szakértőnek kell ellenőriznie).
4. A szülők kifogásai.
Az étrend mediterrán ketogén étrenden alapult, zsír: fehérje arány 3: 1 vagy 4: 1 között változott. A fő forrás az extra szűz olívaolaj volt.
Tanulmányi eredmények a rohamok csökkentése szempontjából: (szép eredmény)
55 beteg tünetmentes volt, 46 betegnél a rohamok több mint 50% -kal csökkentek, 19 betegnél pedig kevesebb, mint 50% -os javulás jelentkezett.
A vizsgálat eredményei a pajzsmirigyhormon-csökkentés szempontjából: (az eredmény megbeszélve)
A pajzsmirigy alulműködését 120 betegből 20-nál diagnosztizálták.
A tanulmány kritikusai azzal érvelhetnek, hogy az antiepileptikus kezelés szerepet játszhatott a hormonok csökkentésében. Vannak olyan tanulmányok, amelyek a pajzsmirigy diszfunkció és az antiepileptikus kezelés kérdésére összpontosítottak (Lai 2013, Hamed 2015, Yilmaz 2014).
A tanulmány szerzői szerint a farmakológiai kezelés nem játszott jelentős szerepet a pajzsmirigy csökkent funkciójában. Meghatározóbb lehet egy olyan tanulmány elkészítése, akik hosszú ideje önként étkeznek. A táplálkozás a pajzsmirigy betegségeiben is nagy jelentőségű, amint arra az Esposity (2016) tanulmánya rámutatott, de csak máskor. További probléma lehet az egyes ásványi anyagok hiánya az étrendben az ilyen típusú étrendben. Minden megfelelő terápiás táplálást úgy kell megtervezni, hogy az tartalmazzon minden fontos mikroelemet. Példa Arslan (2016) egy másik tanulmányára, amely rámutatott egy lehetséges szelénhiányra a KD-vel kezelt betegeknél. A szelén és a jód összefüggése az optimális pajzsmirigy funkcióval ismert (Chanoine 2003, Mineiro 1998, Pizzulli 2000). Összefoglalva: csak óvatosan, ha fejetlenül alkalmazzuk a különféle étrendi irányokat. Bármilyen, jelentős korlátozással rendelkező étrend, akár makrotápanyagok, akár mikrotápanyagok, problémát okozhatnak