Slniečkovo, BRaK, Monokel, Egreš, Labyrint/Raketa, Meander ... egyre több van belőlük. Szeretem ezeket a kis kiadókat. Nincs nyomás a tömegtermelésre, nincs gyors sütés. Minden könyv saját elkényeztetett gyermeke, amire büszkék akarnak lenni. Így választják ki gondosan a Políčko kiadás gyermekkönyveit a 65. kiadó kiadói (Merész könyvük, A legnagyobb kívánságok áttekintése itt található). Ezenkívül Ester Stará író és Milan Starý illusztrátor számos jelölést és díjat kapott. Az elvárásaim a Ki fog enni a farkas című könyvből magasak voltak.

  • koho

A falánk szakács feltölti a gyerekeket a hűtőben

Első pillantásra ez egy igazán gyönyörű képolvasás, de sok ilyen van. Tehát mit találtak ki a 65-es mezőben, hogy hozzáadják a könyv értékét, amelyet automatikusan elvárok tőlük? Úgy játszottak a képekkel, hogy az olvasók mindig két változat közül válogassanak. Az egyik mindig a megfelelő, klasszikus, "vintage" - és kissé unalmas. A második őrült, kortárs, vicces. Ötletes, hogy a "rossz" változatok párhuzamos történetet alkotnak. Például két cserkész olyan messzire költözik apjától, hogy nem hallják a gitárját. Eltévednek a városban, és találkoznak egy pizzériával. Alig-alig, a gonosz pincérnő megszökik a karmok elől, és hazaüt. Öröm, amikor beugranak apjuk medencéjébe. Találkoztál a mézeskalács házzal?

A legnagyobb sikert nálunk az az átjárás jelentette, amikor az etetett Janíčko lapát helyett egy bili ül. Vagy amikor egy vízimester feltépte egy felfalt krokodil hasát és földimogyoróval megtöltötte, így a szomjas krokodil, aki eredetileg csak inni jött a WC-be, végül beleesett. Ez a Piroska következtetése. Farkas helyett Koziatkát egy kielégíthetetlen szakács veszélyezteti, akit folyamatosan töltenek a hűtőben. Ahelyett, hogy a kovácshoz járna, fodrászhoz megy. Szükséges volt ismert mesék újragondolása, hogy mindkét módon olvashatók legyenek, de Ester Stará nagyon jól tette.

Olvassuk el Smíchnovsky-t

Eleinte szinte az egész könyvet "konzervatívan" olvastuk. Meg kellett, mert az olyan cseh mesék, mint Budulínek és Otesánek, nem ismerték a gyerekeket. Az utolsó előtti mese végén azonban van egy pásztor egy porszívó- és dinoszaurusz-ostorcsordából, és ez ellenállhatatlan volt a gyermekeim számára. Ők maguk is őrült módra váltottak, és azóta sem más módon olvastuk a könyvet "Smíchnovsky" néven. Ez az összehasonlítás nem véletlen. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben is érzik azt az örömet, hogy lebontanak valamit - valami régi, megkövesedett, változatlan dolgot, amelyet nem tudnak ellenőrizni. És talán valahol a tudatalattiban megérezték a klasszikus történetek elviselhetetlen instrukcióit. Épp ellenkezőleg, az őrült verzióval úgy érzik, mintha ők maguk alkották volna meg. Amikor gyermekeim kitalálják saját meséiket, valaki beesik a WC-be. Ester Stará pontosan eltalálta a babahúrot, amiről pl. itt.

A népmesék modern változatai valószínűleg az évezredes, a hatóságokkal szembeni ellenállás tágabb tendenciáinak a megnyilvánulása. Nagyon sokan jelentek meg mostanában. Itt írtam a Hood egyik nagyon sikeres változatáról angolul; egy másik, szintén nagyon szép, nemrég kétnyelvűen jelent meg szlovák-francia nyelven - hogy jobban megehesselek; Albatross kiadta A három disznó igaz történetét; Görgesse végig a Tündérmesék katasztrófából című sorozatát; nagyon népszerű a Buvikovské Kozliatka, amely elölről olvasható (klasszikus változata annak, hogy a gyerekek hogyan mentek az ajtóhoz, és hogy egy farkas megette őket), és hátulról (az engedelmes gyerekeket nem lehet túlterhelni, és a farkasnak más megélhetést kell találnia - ő alkalmazzák.

Ki az a könyv, kit fog enni a farkas?

A képek nagyon jól "olvasnak", nagyon tiszták. Az 5 éves kortól kezdve a gyermekeknek már nem okozhat nagyobb problémát a rajtuk megjelenített információk azonosítása. Lehet, hogy egy négyéves gyermek még nem rendelkezik elegendő belátással például mikrofonok, gólyalábak, ugrókötél, turmixgép, ufók vagy fürdőköpenyek felismerésére, és szüksége lesz egy kis segítségre. A kiadók azonban láthatóan elsősorban a kezdő olvasókat célozták meg - a betűk hatalmasak, a sans serif betűtípus tiszta, maximálisan leegyszerűsítve. Hogy egy kis "gyümölcslevet" adjunk az egyszerű kialakításhoz, minden meséhez egy gyönyörű színű illusztrációt adtak. Ugyanakkor egy speciális dupla oldalon található, így nem zavarja azokat, akik még mindig küzdenek az olvasással. Kár, hogy a szlovák mutáció sem jött ki. Szlovák kiadók, mit gondolsz?

Gyermekeimnél ez nem így van, de feltételezem, hogy Akit egy farkas eszik, még az olyan gyerekeket is vonzhatja, akik kerülik az olvasást, mint az ördögkereszt. Gyönyörű illusztrációk, vicces történet és az érzés, hogy az olvasó beavatkozhat a történetbe, ez egy ellenállhatatlan kombináció.

A könyvet ki fogja megenni a farkas? 2017-ben jelentette meg a 65. Field kiadó. 64 oldala van és mérete 255 × 233j mm. Itt vásárolhatja meg. Ha Csehországból származik, itt kaphatja meg.

Fotókat a kiadó engedélyével teszek közzé. Köszönöm az ellenőrző példányt is.