A mai apáknak ez kihívást jelent. Egyrészt a társadalom erőteljes nyomást gyakorol a gyermekek gondozására és a minőségi idő eltöltésére velük, másrészt pénzt kell keresniük családjuk támogatására. Hogyan tudjuk társadalomként támogatni őket?
A társadalomban hagyományosan az apát tekintik felelősnek a család gazdasági biztonságáért. Mivel az újszülött alapellátása az anya kezében van, ő az, aki reggel elhagyja a házat, és késő este érkezik, annak érdekében, hogy elegendő anyagi forrást biztosítson a család és a háztartás működéséhez. Gyakran két vagy három munkája van. Amikor egyedül marad a csecsemővel, nehéz megteremteni azt a kapcsolatot és köteléket, amelyet szeretne a gyermek iránt. Egyes apák ma elismerik, hogy nem töltenek annyi időt a legfiatalabbakkal, amennyit szeretnének. A társadalom azonban ujjal mutat rájuk, és olyan apák szerepébe helyezi őket, akiket nem érdekelnek gyermekeik, és nem figyelnek rájuk.
Az apák kulcsszerepet játszanak a gyermekek életében
Sok dolgozó apának nincs ideje és energiája arra, hogy teljes mértékben utódainak szentelje magát. A tudósok azonban már régóta kimutatták, hogy az apa és a gyermek közötti kapcsolat alapvető és pozitív hatással van nemcsak a gyermek fejlődésére, hanem az apa életére is. Azok az apák, akik aktívan részt vesznek a gyermek életében, felismerhetik az igényeit, és reagálhatnak rájuk, minőségi interakciót hozva létre, amely egészséges és gondos kapcsolathoz vezet. Ily módon elősegítik a biztonságos kapcsolat kialakítását a gyermekkel, és egy életen át tartó szeretet érzését keltik benne.
A kutatók azt is állítják, hogy ha az apák aktívan játszanak a gyerekekkel, az jelentős pozitív hatással van a kisgyermekek szókincsének és az önuralom képességének fejlődésére. Különösen egy tipikus keményebb és akciójáték, amelynek tipikus kezdeményezői az apák. Az apák nemcsak a barátok szerepébe lépnek, hanem segítenek a gyerekeknek olyan készségek fejlesztésében, amelyek döntő fontosságúak lesznek a fiatalok számára az iskolakezdéskor. Ideális esetben, ha az apa játék közben alkalmazkodik a gyermekhez és útmutatásaihoz, és amikor látja, hogy a gyermek egy tárgy után nyúl, megkérdezi: „Mi ez? Hova ment? Mit csinálnak ez ellen? ”Azok az apák, akik erős kapcsolatokat építenek ki gyermekeikkel és képesek hatékonyan kommunikálni, például a kisgyermekek gesztusainak ismeretében, olyan gyermekeik vannak, akik biztonságosabbnak érzik magukat és jobban teljesítenek.
Az apák pozitív hozzájárulása az iskolában abban is megmutatkozik, hogy fiaik és lányaik nem félnek új dolgokat kipróbálni, és önállóbbak, magabiztosabbak, függetlenebbek. Az ilyen magatartás pedig segít megtanítani a gyerekeket a problémák megoldására, ami a tudományos és társadalmi fejlődés alapja.
A serdülőkorban az apák jó tanácsok és partnerek a beszélgetésekben. Noha nincs elegendő bizonyítékunk az ezen a területen végzett tudományos vizsgálatokból, általában azt feltételezzük, hogy sok apa eltávolodik az aktív szereptől, mert továbbra is támogatni kívánja a serdülő gyermekek függetlenségét, vagy nyomás alatt van, vagy szükségtelennek érzi magát. A kutatók azt találták, hogy a serdülő lányok hajlamosak az anyjukban bízni és támaszkodni az érzelmi támogatásra, az apjukkal való kapcsolat azonban segít abban, hogy önbizalmat teremtsenek és megalapozzák az ellenkező nemhez való hozzáállást.
Apák, akik kevesebbet keresnek
Az alacsony jövedelmű csoportokba tartozó apák gyakran több munkahelyen dolgoznak, munkaidejük nem stabil, és gyakran hétvégén is jelentkezik. Mivel ritkán töltenek időt a családjukkal, korlátozott idő áll rendelkezésre a családdal és a gyerekekkel való együttlétre. A legnehezebbek azok a kisgyermekes apák, akik nem járnak iskolába, ezért nagyobb koordinációt és szülői figyelmet igényelnek. A munka és a magánélet közötti egyensúly megtalálása gyakran a stressz fő forrása. Hosszú órák anélkül, hogy jelen lennének a családban, az apákat úgy érzik, hogy nem jó szülők, és kevés idejük van arra, hogy megismerjék gyermeküket. Ezenkívül elköltöznek a családtól, ami érzelmi támogatásukat is csökkenti.
A probléma az, hogy a társadalom nem mindenki számára működik. A gazdagabb apák számára különösen nagyra értékelik az ellátásukat, a kevésbé gazdagok számára a család anyagi hozzájárulását.
Hogyan lehet összeegyeztetni a munkát és a családot
A hosszú munkanap fizikailag megterhelő, lemeríti az energiát, és csak korlátozott teret hagy a kisgyermekek napirendjén lévő tipikus válságok kezelésére. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a szülők aktív jelenléte megnő, ha a gyerekek viselkedési problémákat tapasztalnak. A probléma az, hogy például az egyedülálló apa nem maradhat egy ideig otthon egy gyerekkel, hogy gondoskodjon és segítsen. Ha otthagyja munkáját, hogy otthon legyen a gyerekekkel és felnevelje őket, elveszíti családja megélhetését és gazdasági támogatását, de a társadalom lustának és felelőtlennek fogja nevezni.
Ennek ellenére vannak olyan apák, akik megpróbálják megtalálni a módját, hogy jelen lehessenek a munkahelyen és a családban. Például a hétvégéket csak a család számára tartják fenn, és rendszeres rituálékat szerveznek a gyerekekkel, például látogatják a játszóteret, parkot, erdőt stb.
Mit tehetünk az apák, mint társadalom érdekében?
Először is változtassa meg azt a gondolkodásmódot, hogy az alacsony jövedelmű apák nem jó apák, és hogy a legjobb, amit tehetnek gyermekeikért, az a fizetés a hónap nyolcadik napján. Ehelyett arra kell összpontosítanunk, hogy a gyermekek életéhez való leghatékonyabb hozzájárulás az apa és a gyermek közötti támogató és szeretetteljes kapcsolat kiépítése. Ezt a munkaadóknak, a jogalkotóknak és a nyilvánosságnak is figyelembe kell venniük, hogy ösztönözzék az apákat, hogy vegyenek részt nagyobb gyermekeseményeken, például találkozókon, focimeccseken, versenyeken, anélkül, hogy aggódniuk kellene állásuk elvesztése miatt.
Azon apák támogatása is, akik nem élnek gyermekeikkel, hogy kapcsolatban maradhassanak velük. Ha házasok voltak és most már elváltak, akkor ezek látogatások, azok számára, akik még nem voltak házasok, ez még bonyolultabb lehet. A jelenlegi jogszabályok ellenére gyakran előfordul, hogy a gyermekkel való érintkezést az anya nagyban befolyásolja, és azok az apák, akiknek jó kapcsolata van az anyjukkal, általában gyakrabban látják gyermekeiket.
Végül, de nem utolsósorban szisztematikus támogatást kell nyújtani az apáknak, nem csak az anyáknak a szülői készségek fejlesztése érdekében. Nemcsak a kutatás, hanem a társadalom egésze az anya-gyermek és az apa-gyermek kapcsolatra összpontosít. A szülő említésekor ugyanúgy be kell vonni az anyát és az apát is, mivel mindkettő a család szerves része.