TANTERV
OKTATÁSI TERÜLET: TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOM
TANTÁRGY: TERMÉSZETTUDOMÁNY
IDŐTÁMOGATÁS: ŠKVP/ÓRÁK SZÁMA ÉVBEN
1. ÉVFOLYAM: Heti 1 óra/év 33 óra
2. ÉV: Heti 1 óra/év 33 óra
3. ÉV: Heti 1 óra/év 33 óra
4. ÉV: Heti 2 óra/év 66 óra
1. A TANFOLYAM JELLEMZŐI
A természettudomány tantárgy bemutatja a gyermek spontán megszerzett tudományos ismereteinek rendszerezését és tárgyiasítását. A tanfolyam több tudományos területet integrál, mint például a biológia, a fizika, a kémia és az egészségtudomány. A területek főleg azért vannak integrálva, mert a tanfolyam célja nem az önálló tudományos diszciplínák tartalmának fejlesztése, hanem a természeti jelenségek és törvények fokozatos megismertetése annak érdekében, hogy a gyermek egyidejűleg tudományos ismeretekkel a kognitív maga a folyamat.
A tanítás a részleges problémák megoldására irányuló megfigyelési és kutatási tevékenységeken alapul, míg a tanítási problémák meghatározásának kiindulópontja a gyermekek jelenlegi ismeretei, korábbi tapasztalataik és kognitív képességeik szintje. Maguk az oktatási tevékenységek arra irányulnak, hogy megkezdjék azoknak a jelenségeknek és eseményeknek a tanulmányozását, amelyek összefüggenek a gyermek közvetlen környezetével és magával a gyermekkel. A kísérleti tanítás révén a gyerekek pozitív kapcsolatot alakítanak ki a természettel, de magával a természettel is.
2. A TÁRGY FŐ CÉLJAI
A tanfolyam fő célja a gyermek ismereteinek fejlesztése a természeti környezet és a kapcsolódó jelenségek ismerete terén, hogy képes legyen tájékozódni az információkban, és képes legyen objektív módon feldolgozni kognitív szintje által megengedett mértékben. A cél részletesebben meghatározható; a tudománynak a következőket kell vezetnie a
§ a környezet megismerése, a benne bekövetkező változások megfigyelése, a megfigyelt jelenségek észlelése a természet összetett egészének részeként.
§ a természettel kapcsolatos információk megszerzésének képességének fejlesztése különféle információforrások megfigyelésével, kutatásával és keresésével.
§ a megértéssel való megfigyelés képességének fejlesztése minden érzék és egyszerű eszköz felhasználásával, a megszerzett információk objektív értelmezésére.
§ a megfigyeléssel nyert információk leírása, összehasonlítása és osztályozása.
§ az egyszerű tudományos kísérletek elvégzésének képességének fejlesztése.
§ a problémákat és azok megoldásait különböző szögekből vizsgálva.
§ az alapvető természeti jelenségeket és létezéseket leíró és magyarázó fogalmak és elképzelések létrehozása és módosítása.
§ a természet védelme és a természet által az emberek által nyújtott anyagok hatékonyabb felhasználásában való részvétel szükségességének tudatosítása.
§ az emberi test működésének ismerete, a saját egészségének tiszteletben tartása és egészséges életmódon keresztüli aktív védelme.
3. A TÁRGY RÉSZLETES CÉLJAI
A kurzus egyik részcélja hatékony és fokozatos a gondolkodás fejlesztése a gyermek. Egy olyan gyermeket, aki még nem képes elvont módon gondolkodni, és logikai gondolkodása továbbra is egy adott valóságra (birodalomra) összpontosul, szisztematikusan irányítják, hogy minél több empirikus anyagot szerezzen az általános természeti jelenségekről, és fokozatosan megtanulja e konkrét jelenségekkel kapcsolatos alapvető logikai műveleteket. A természettudomány első és második éve ezért főleg az anyagok aktív kezelésére összpontosít, amelyekkel a gyermekek általában találkoznak. A gyermekeket tanítással irányítják a közös helyzetek részleges aspektusainak feltárására, hogy:
§ a részletek megfigyelésének képessége a kialakult egész vonatkozásában (amellyel később képesek szintetizálni),
§ megtanultak összehasonlítani (ami később a következtetés képességével függ össze),
§ megtanulták azonosítani a vizsgált helyzet változóit (ami később összefügg a hipotézisek és feltételezések tesztjeinek készítésével),
§ képes legyen azonosítani az objektumok alapvető jellemzőit és azok változó jellemzőit (ami később összefügg a kivétel vagy szabály azonosításának képességével),
§ megtanultak általánosítani több megfigyelésből levont következtetés kifejezésével (ami később összefügg a megszerzett magyarázat hasonló jelenségekre történő alkalmazásának és módosításának képességével, de az indukálás képességével is),
§ megtanulták szavakkal és képekkel kifejezni a jelenségekkel kapcsolatos elképzeléseiket (ami később összefügg az ötletek elvont manipulációval történő módosításának képességével - egy jelenség elemzése az egocentrikus beszéd képzeletbeli más önhasználatával, mint gondolkodás eszközével),
§ fejleszti az ok-okozati viszony vitatásának képességét (ami később összefügg a saját elméletük által igazolt hipotézisek létrehozásának képességével),
§ megoszthatták elképzeléseiket a munkacsoport társaival (ami később a hatékony együttműködés képességével függ össze).
A tudomány harmadik és főleg negyedik éve a tartalomra és az aktivitásra összpontosul, hogy lehetséges legyen a zárójelben felsorolt kognitív képességek fejlesztése.
A gyermek kognitív képességeinek fejlesztése az elsődleges cél, amellyel elválaszthatatlanul összekapcsolódik tudásrendszer fejlesztése gyermek a természettudományok területén. A gyerekeket úgy irányítják az oktatási folyamatban, hogy
ü helyesen teljesítette és összekapcsolta azokat a tudományos alapfogalmakat, amelyek a korukban érthető, általánosan megfigyelt tényeket jellemzik (később a kifejezések rugalmasabb használatának képességével kapcsolatosak) - például mi a gyökér, szár, levél, virág - hogyan viszonyulnak hozzájuk és miért.
ü olyan kiválasztott tudományos fogalmakat sajátított el, amelyeken tudományos képességek fejleszthetők (ami később az absztrakció képességével függ össze) - például mi a mágnesesség, fény, hang, szín.
ü elsajátította a tudományos terminológia alapjait és meg tudta különböztetni a szokásos, nem tudományos kommunikációtól (amely később a tudományos szisztematika megértésével társul), például a különböző növény- és állatfajok neveit, .
ü szerzett ismereteket az élő és élettelen természet kapcsolatáról (amely később összefügg az ökológiai és környezeti problémák megértésével), mint például az élelmiszerláncok, az ökoszisztéma-kapcsolatok.
ü módosította azoknak a kifejezéseknek a tartalmát, amelyek tudománytalan tartalommal bírnak a mindennapokban (ami később más kifejezések tartalmának jobb módosítási képességével, valamint a kifejezések jelenségekre és tárgyakra való alkalmazhatóságának kibővítésével és szűkítésével jár) példa oldódás és olvadás, tömeg, vonzerő, .
A tudásrendszer fejlesztésével és gazdagításának, módosításának módjaival együtt kapcsolódik a sajátos attitűdök kialakítása, amelyek elvezetik a gyermeket tudásának tudatosabb felhasználásához. A tanár viselkedésével és főleg gondolkodásmódjával befolyásolja a gyermek hozzáállását. A gyermek így a következő jellemzőket fejleszti az attitűd területén:
Ø A gyermek képes felfogni a tudományos ismerete és a tudomány közötti kapcsolatot (ez elsősorban a tanulási motivációval nyilvánul meg).
Ø A gyermek megérti a tudomány fontosságát a mindennapi életben, és objektíven értékeli a tudomány és termékeinek a természetre és az általános környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatásait (különösen a tudományos munka jobb megértésében nyilvánul meg).
Ø A gyermek érzékeny az élő természetre (különösen az élő szervezetek gyakorlati megközelítésében nyilvánul meg).
Ø A gyermek tudja, hogy minden tény megmagyarázható (főleg a képzelet visszavonulásával és a gondolkodás logikai alapelveinek előnyben részesítésével nyilvánul meg).
Ø A gyermek képes megváltoztatni a valóságról alkotott elképzeléseit, ha logikus érvelés befolyásolja (főként a körültekintés és a megítélés alapja a beszélgetések során).
A tudásrendszer fejlesztése, az ismeretek megszerzésének és módosításának módjai, valamint a sajátos attitűdök kialakítása kölcsönösen egyenértékű értékkel és pozícióval rendelkezik a tanár oktatási munkájában. A gyermek nemcsak ismereteket szerez, hanem fokozatosan tudástudássá válik.
4. A NEVELÉSI TARTALOM MEGHATÁROZÁSA
A természettudományi nevelés sajátosságai miatt a természettudomány tantárgy elsősorban a kognitív, információs és részben társadalmi kompetenciák fejlesztésére összpontosul. Fejlesztés alatt kognitív kompetenciák a gyermeket a saját megfigyelésével és kutatásával nyert információk sajátos feldolgozásához irányítják, kidolgozzák a megismerés felfedezési (induktív) módszereit. Fejlesztés alatt információs kompetenciák főleg a gyermekek azon képességének fejlesztéséről szól, hogy különböző forrásokban keressenek információt, és felmérjék a jelenség megértéséhez való használhatóságukat, valamint a nyújtott adatok objektivitásának mértékét. Fejlesztés alatt társadalmi kompetenciák ez elsősorban egy konstruktív párbeszéd kialakítása, amelynek célja a gyermekek jelenlegi tanulmányozott jelenségekkel kapcsolatos elképzeléseinek módosítása.
Az oktatási tartalmat úgy alakítják ki, hogy a gyerekek fokozatosan rendszerezzék a természettel kapcsolatos ismereteket, amelyeket spontán tanulás útján szereztek, először a megfigyelt tények ismertetésére, a megfigyelési, kategorizálási képességek fejlesztésére és később az ismeretek bővítésére összpontosítva az elvi működés feltárásával. válogatott természeti jelenségek. A világ objektív felfedezéséhez és az információk kereséséhez szükséges különféle másodlagos forrásokban szükséges készségek fejlesztése folyamatban van. Ezeket a kompetenciákat és kompetenciákat a kiválasztott fogalmak elsajátítása és módosítása, és különösen a bonyolultabb ötletek módosítása során fejlesztik, amelyeket a tartalmi szabvány határoz meg az egyes témákban.
A természettudományos oktatás alapja az ökológiai ismeretek, a környezeti összefüggések minőségi fejlesztésének, valamint a saját egészségéhez és az egészséges életmódhoz való pozitív hozzáállás minőségi fejlesztésének. Mivel a tudás közötti kapcsolatok megteremtése alapján létrehozott attitűdök és ismeretek fejlesztéséről van szó, nem célszerű ezeket speciális tevékenységek révén fejleszteni, fejlesztésük a természettudományok oktatásának sajátos megközelítésének része. Értelmes fejlődésüket egy olyan teljesítmény-szabvány meghatározása biztosítja, amely a hallgatókat a megszerzett ismeretek közötti kapcsolatok kialakításába koncentrálja.
5. A TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOM OKTATÁSI TERÜLETÉNEK KERETTERVE