Eva Muchova, Jana Chrenkova - INFLÁCIÓ ÉS ÁRSTABILITÁS A GLOBÁLIS FEJLESZTÉSI TENDENCIÁK ÁLTAL
Absztrakt: Az árstabilitás a gazdaságpolitika fő céljaihoz tartozik. A cikk az inflációval és az árstabilitással foglalkozik a globális trendek szempontjából. Az országok közötti megközelítőleg azonos inflációs ráta lehetővé teszi a relatív vásárlóerő-paritás fenntartását. Ez stabilizálja a kereskedelmi szokásokat és kiküszöböli az árfolyam-mechanizmus alkalmazását. A maastrichti árstabilitási kritérium megalkotása kritika tárgyát képezi, mivel az inflációs kritérium teljesítésének értékelése során alkalmazott referenciakeret-számítási módszert alkalmazza. A kritika másik célja az úgynevezett felzárkózó országok inflációs kritériumának megfelelősége vagy elégtelensége. A monetáris unió inflációs rátáját befolyásoló néhány tényezőt elemez a cikk, pl. Boxer-effektus, Balassa-Samuelson-effektus és az észlelt infláció.
Kulcsszavak: árstabilitás, inflációs ráta, konvergencia, Balassa-Samuelson-effektus, Boxer-effektus, észlelt infláció
JEL: F 15, F 41
Michaela Chocholatá - A JOHANSEN-KOINTEGRÁCIÓS MÓDSZER ALKALMAZÁSA SZLOVÁKIÁBAN A TELJESÍTMÉNY-PARITÁS VÁSÁRLÁSÁNAK ÉRVÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA
Absztrakt: A tanulmány megvizsgálja a vásárlóerő-paritás elméletének érvényességét Szlovákiában. Az elemzést havi adatokon (2002. január - 2008. július) végezték el a szlovák korona (SKK) euróval (EUR), azaz euróval szembeni árfolyamára vonatkozóan, azaz SKK/EUR a Johansen ko-integrációs eljárás alkalmazásával. A ko-integrációs teszteket az árfolyam, a belföldi ársor és a külföldi ársor közötti háromváltozós kapcsolatra, valamint az árfolyam és a belföldi külföldi árarány kétváltozós kapcsolatára végeztük. A teljes elemzést a fent említett változók logaritmikus transzformációjával végeztük. Az eredmények nem mutatnak bizonyítékot a PPP érvényességére mindkét esetben. Az eredmények egybeesnek a meglévő szakirodalommal, amely szerint a Balassa-Samuelson-effektus, a termelékenységi sokkok, a nem forgalmazható áruk és szolgáltatások, valamint a kezelt árfolyamrendszerek a PPP érvénytelenségének fő okait jelölhetik.
Kulcsszavak: vásárlóerő-paritás, árfolyam, harmonizált fogyasztói árindex, Johansen ko-integrációs eljárás
JEL: F 31, B 23
Vít Pošta - NEM VONATKOZÓ DINAMIKA A FEDEZETT KAMATPARITÁS ALATT: CSEH KÖZTÁRSASÁG, MAGYARORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA ESETEI
Absztrakt: Egyre több olyan kutatás folyt, amelyek vegyes bizonyítékokkal szolgáltak az árfolyamokról a vásárlóerő és a fedezetlen kamatparitási viszonyok nyomán. Lineáris módszerek alkalmazásával általában stabil kapcsolatot találnak az árfolyamok és a megfelelő alapok között; az árfolyamok egyensúlyi irányú kiigazításának sebessége azonban meglehetősen lassúnak tűnik. Ezt a nominális és a reálárfolyamok nagy volatilitásával együtt az árfolyam-rejtvények egyikeként kezeljük. A rejtvény megoldásának egyik megközelítése a nemlineáris módszerek alkalmazása az árfolyam-modellezésben. Ebben a cikkben a cseh korona, a volt szlovák korona és a magyar forint euróhoz viszonyított árfolyamának nemlineáris jellegét az ESTAR modellezési keretrendszer segítségével tesztelik. Míg általában a vásárlóerő-paritás feltételét tesztelik, ebben a cikkben a fedezetlen kamatparitást vesszük figyelembe.
Kulcsszavak: ESTAR, nemlineáris dinamika, fedezetlen kamatparitás
JEL: C 22, E 44, F 31
Lucia Demjanová, Štefan Čarnický - STRATÉGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER KIS- ÉS KÖZepes méretű építőipari vállalkozásokban Kelet-Szlovákiában
Absztrakt: Az üzleti környezet fejlődésének és trendjeinek figyelemmel kísérése, az e változó környezetből fakadó megszakítások, lehetőségek és veszélyek azonosítása - ezek a stratégiai monitoring rendszerek fő feladatai. A kelet-szlovákiai régióban működő kis- és közepes méretű építőipari vállalatoknál végzett kutatásunk célja az volt, hogy a stratégiai információs rendszerek leggyakrabban használt stratégiai információforrásait azonosítsuk a stratégiai monitoring rendszer keretében. Az információforrásokat két fő kategóriába soroltuk: hétköznapi és specifikus. A médiát és az internetet azonosították a leggyakrabban használt hétköznapi információforrásokként, míg a konkrét információforrások között konferenciák, szimpóziumok és személyes kapcsolatok voltak az ipari ágon belül. A cikk második célja az információs rendszerek alkalmazásának elemzése a monitoringban és az adatfeldolgozásban. Kutatási eredményeink azt mutatják, hogy a megkérdezett vállalkozások csupán 46% -a használta erre a célra az információs rendszert.
Kulcsszavak: stratégiai információ, stratégiai információforrások, információs rendszer, stratégiai szkennelés, az üzleti környezet figyelemmel kísérése
JEL: M 10, M 15
Ivan Brezina, Zuzana Čičková, Juraj Pekár - AZ ALKALMAZÁSI MEGKÖZELÍTÉS ALKALMAZÁSA A JÁRMŰ JÁRMŰ-PROBLÉMÁJÁNAK MEGOLDÁSÁRA IDŐBELI ABLAKOKKAL
Absztrakt: Ez a cikk az autóablakok problémájának szoftveres támogatásával foglalkozik az időablakokkal (VRPTW) az evolúciós algoritmusok alapján. Mivel az időablakokkal kapcsolatos járművezetési probléma az NP-nehéz problémák csoportjába tartozik, az optimalizálási technikák alkalmazása viszonylag bonyolultnak tűnik; ezért manapság sok kutató az evolúciós biológia ihlette alternatív számítási technikák alkalmazására fordítja a figyelmét. A folyamatos változók nem korlátozott problémái mellett az evolúciós algoritmusok diszkrét változókkal kapcsolatos korlátozott problémák kezelésére is használhatók; használatukhoz azonban olyan technikákra van szükség, amelyek lehetővé teszik egy jelölt megoldás dekódolását a problémamegoldásba, hogy az összes megadott feltétel teljesüljön. A szerzők bemutatják saját megközelítésüket a VRPTW kódolása és dekódolása céljából, amely lehetővé teszi sok evolúciós technika alkalmazását.
Kulcsszavak: jármű útválasztási probléma időablakokkal, evolúciós algoritmusok
JEL: C 6, C 61, C 63
Kardos Peter, Miroslav Jakubec - AZ ENGEDÉLYEZÉS ANALOLÓGIAI MÓDSZERÉNEK HASZNÁLATA A KERESKEDELMI JELÖLÉSI ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSÁBAN
Absztrakt: A cikk a védjegy, mint a vállalkozás értékteremtésének fontos tényezőjének értékelésével foglalkozik. A védjeggyel kapcsolatos alapvető fogalmak rövid meghatározása után a cikk a védjegyérték kiszámításakor használt különálló tényezők elemzésére összpontosít a licenc analógia módszerével. A hangsúly főleg az értékérzékeny tényezőkön van, míg a szerzők ajánlásokat adnak a problémás területek kezelésére. A következtetésben a szerzők megvitatják a hozzáadottérték-adó hatását az ebből eredő védjegyértékre. Ezek az ajánlások várhatóan a vállalati immateriális javak tudományos elméletének kibővítéséhez vezetnek, amelyet mindmáig nem dolgoztak ki megfelelően, és egyidejűleg az ipari tulajdon értékbecslői által kidolgozott szakértői vélemények javításához vezetnek.
Kulcsszavak: védjegy, licencanalóg módszer, értékelés, immateriális javak
JEL: M 41, O 34
Jaroslav Husár - MAASTRICH KRITÉRIUMOK ÉS GAZDASÁGI ELMÉLET
Absztrakt: Ebben a cikkben két maastrichti kritérium elméleti alapjának problémájával foglalkozunk. Az Európai Unió kvantitatív értékeket fogadott el mindkettőjük számára. Mivel az országok sokkal nagyobb értékeket jegyeztek fel, úgy döntöttünk, hogy megtaláljuk a gazdaságelméleti hátteret. Két dinamikus modellt készítettünk, és bebizonyosodott, hogy az adósság/GDP arány értéke magasabb lehet, mint 1. Az út egy modellben robbanásveszélyes, a másodikban nem robbanékony. Az infláció kritériuma szintén kritikus. Megmutattuk, milyen nehéz volt megmérni az inflációt. Ezután bebizonyosodott, hogy a probléma matematikai módon megfogalmazható. A modell segített megmutatni, hogy beszélni kell az egyensúlyi ár felé irányuló ármozgásról. Ez az áremelkedés nem tekinthető inflációnak.
Kulcsszavak: Maastrichti kritériumok, dinamikus gazdasági modell, adósság/GDP arány, infláció, az infláció mérése, az infláció modellezése
JEL: C 5, B 23, E 32
Dušan Holub - KÖZ-MAGÁN PARTNERSÉG PROJEKTEK - KOCKÁZATOK ÉS OPCIÓK
Absztrakt: Jelen cikkben a szerző leírja a köz- és magánszféra közötti partnerségi projektek (PPP) alapvető jellemzőit, amelyek számos előnnyel járnak a közszolgáltatások közbeszerzési szerződések odaítélésének hagyományos módjaihoz képest. A PPP-projektek sikerének vagy kudarcának legfontosabb pontja a kockázat megfelelő megosztása mindkét partner között. A PPP partnerségi projekt alkalmazhatóságának eldöntésének másik nagyon fontos kritériuma annak bizonyítása, hogy az ár-érték arány elérhető. Az infrastruktúra építésének és üzemeltetésének hagyományos módszeréhez képest a PPP-projektek összetettebbek, és hacsak nem szakmailag irányítottak, nem jelentenek ár-érték arányt. A partnerek közötti tökéletes szerződéses kapcsolat nagyon fontos feltétele a PPP-projektek sikerének.
Kulcsszavak: Köz-magán társulás, PPP-projektek, forgalmi infrastruktúra, ár-érték arány, autópályák, pályázat, pénzügyi válság
JEL: K 39, L 9
Gabriela Dubcová - A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG MUNKAERŐ-PIACÁN A NŐK POZÍCIÓJÁNAK JAVÍTÁSA
„A nők által elért haladás, beleértve a lisszaboni stratégia kulcsfontosságú területeit, például az oktatást és a kutatást, nem tükröződik teljes mértékben a nők munkaerő-piaci helyzetében. Ez az emberi tőke pazarlása, amelyet az EU nem engedhet meg magának. Ugyanakkor az alacsony születési arány és a csökkenő munkaerő veszélyezteti az EU politikai és gazdasági szerepét ”.
„A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
A TANÁCSHOZ… 2006 - 2010.
Absztrakt: A cikk a nők helyzetének korszerű elemzésével foglalkozik a Szlovák Köztársaság gazdaságában. A szerző összehasonlítja a nem azonos gazdasági jellemzőit, és meghatározza a nők valós életben történő javadalmazását a vállalatok és intézmények jelenlegi javadalmazási rendszerében. Az alkalmazott javadalmazás alapelveit az üzleti etika szempontjából értékelik. Megvitatják a nők hátrányos megkülönböztetésének okait az SR gazdaságában, és ezzel összefüggésben a cikk az emberi jogok előmozdításának rendszerét írja le. A szerző intézkedéseket javasol a nők helyzetének javítására Szlovákia gazdaságában mind vállalati, mind állami szinten.
Kulcsszavak: a nők helyzete a gazdaságban, a munkanélküliségi ráta, a vállalatok javadalmazási rendszere, a munkaetika, a diszkrimináció, a nem gazdasági jellemzői
JEL: K2, C4, M12, M14
Marína Korčoková - ÉLELMISZER-BIZTONSÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN
Absztrakt: A fogyasztóvédelmi politika nagyon hosszú fejlődésen ment keresztül az egész társadalomban és külön az Európai Unióban. Helyzetét a piaci kereslet és a fogyasztók válaszai alapján hozták létre. A fogyasztói politika jelentősen hozzájárul a piac hatékonyságának és funkcionalitásának javításához. Védi a fogyasztókat a piaci környezet hiányosságaitól, különösen olyan esetekben, amikor hátrányos helyzetbe kerülnek az eladókkal szemben. A fogyasztóvédelmi politika fő célja azonosulni a fogyasztó érdekeivel és problémáival, amelyek közvetlenül érinthetik az egész társadalom fejlődését.
Kulcsszavak: fogyasztóvédelmi politika, fogyasztó, kapcsolati marketing, biztonsági termékek, élelmiszerbiztonság