Immunológiai és allergológiai magánközpont
egy fájdalommentes, nem invazív teszt, amely diagnosztizálhatja a laktóz intoleranciát a kilélegzett levegőben lévő hidrogén koncentrációjának meghatározásával, amelyet a laktóz (tejcukor) felszívódásának hibája okoz a bélben, általában a laktáz enzim elégtelen termelődése miatt.
Célszerű a beteget előzetesen megrendelni a vizsgálatra, és tájékoztatni a beteget a vizsgálat előkészítéséről és menetéről. Az orvost tájékoztatni kell:
- ha a beteg bármilyen gyógyszert szed
- ha tüdő- vagy szívbetegségben szenved, légzési problémái vannak, asztmája van, vagy allergiás bármilyen gyógyszerre
- ha a beteg cukorbetegségben, krónikus betegségben szenved, vagy terhes
A beteg felkészítése a vizsgálat előtt:
FIGYELEM: Ha a fenti elveket nem tartják be szigorúan, akkor a teszt érzékenysége és specifitása 60% alá csökkenhet.
Vizsgálati eljárás:
A készülékre higiénikus szájrész van felszerelve. A készülék bekapcsol egy 15 másodperces légzésszámlálót. A beteg mély lélegzetet vesz, és visszatartja a lélegzetét. A jelzés után a páciens erőszakmentesen, körülbelül 3-5 másodpercig kiüríti a tüdő teljes tartalmát a szájrészbe. A készülék a kilélegzett levegőben méri a hidrogén mennyiségét. Ez a mérés a teszt nulla mérése, és a mért értéket rögzítik alapvonalként. Az alapérték mérése után a páciens langyos laktóz-oldatot ad inni (a laktóz mennyisége a beteg súlyától és az orvos által preferált módszertől függ).
Gyermekek esetében az irodalomban 1-2 kg laktóz oldatát ajánlják 1 kg betegtömegre 10-20% -os vizes koncentrációban. Leggyakrabban ajánlott, hogy ne haladja meg a 25 g-ot gyermekeknél 250 ml vízben. Laktózt adott a gyermek jóllakására. Felnőtteknél általában 25 g, vagy gyakrabban 50 g laktóz 250-300 ml vízben oldott oldata ajánlott. (50 g laktóz mennyisége körülbelül 1 liter tejben van). Célszerű a megadott mennyiségű laktózport egy kanállal és egy csésze meleg vízzel egy csomagban átadni a betegnek. A páciens állandó keverés mellett feloldja a laktózt a vízben. A hidrogén kiindulási értékének mérése után a páciens megissza az elkészített laktózoldatot (olyan hőmérsékletre hűtve, amely számára kellemes az ivása).
A következő 2 óra során bizonyos időközönként mérve elemezzük a kilélegzett levegő hidrogénmennyiségét. A hidrogént a vér a vékonybélből a tüdőbe szállítja, ha a laktózt nem a laktáz enzim, hanem anaerob baktériumok bontják le.
A leggyakrabban közzétett módszerek szerint az első mérést a laktózoldat beadása után 15 perccel, a másodikat 30, majd 60, 90 és 120 perc elteltével ajánlott elvégezni. Laktóz-intoleranciában szenvedő betegeknél a légzés hidrogénszintje általában 1 óra múlva kezd emelkedni, a maximumot 90 perc múlva éri el, majd már nem emelkedik. Ha a betegnél olyan tünetek jelentkeznek, amelyek laktóz-intoleranciára utalnak, de a hidrogénszint emelkedése 120 perc múlva sem áll meg, akkor lelassulhat a gyomor-bél rendszer átjárhatósága. Ajánlott a tesztet 150 perc múlva folytatni, amíg a maximum észrevehető. Ha a légzésben a hidrogénszint további növekedését nem észlelik, a teszt befejezhető. Később a hidrogénszint csökkenni kezd. A szakirodalom említ egy egyszerűsített tesztet is, amelyben a méréseket csak 60, 120 és 180 perc elteltével hajtják végre.
Értelmezés:
3 érték fontos az eredmények értékeléséhez.
- A leheletben lévő hidrogén alapértéke
- A leheletben lévő hidrogén maximális értéke (különbségük a laktóz-intolerancia mértékét jelzi)
- A laktózoldat beadásától a csúcsig eltelt idő (a gyomor-bél rendszer átjárhatóságát jelzi)
A kiindulási érték feletti maximum 20 ppm-es növekedést általában pozitív eredménynek tekintik. A 40-80 ppm növekedést közepes foknak, 80 ppm felett magas fokú laktóz intoleranciának tekintik.
Gyakorlati ajánlások:
Egy konyhai mérleg elegendő a laktóz mérlegeléséhez. Előnyös azonban, ha az együttműködő gyógyszertár előre elkészíti a laktózadagokat 50 g-os (kisebb gyermekeknél akár 10 g-os) csomagokban.
A páciens a mérések között magánál tarthatja a higiénikus szájfeltétet (csövet), és több vizsgálati mérés során használhatja úgy, hogy a szájrészét a mérés előtt a műanyag tartályba helyezi, majd a készülékbe helyezi.
A vizsgálatot általában 5-15 euróért kell fizetni a betegért, egyes klinikákon még többet is. (A vizsgálat kiegészül az egészségbiztosító által megtérített szolgáltatásokkal, kivéve, ha azt a "laktózvizsgálat" tétel tartalmazza, amely a laboratóriumok számára visszatéríthető.)