Lukasenko győzelme tiltakozásokat váltott ki. Európa elítéli a rendőri erőszakot

lukasenko

Alekszandr Lukasenko belorusz elnök. FOTÓ TASR/AP

Alekszandr Lukasenko a szavazatok több mint 80 százalékával megnyerte az elnökválasztást. A fő rivális Svitlana Cichanovská kevesebb mint 10 százalékot nyert.

Lukasenko a szavazatok 80,2 százalékát szerezte meg vasárnap, ezzel biztosítva hatodik ciklusát Fehéroroszország államfőjeként. Legnagyobb riválisa, Svitlana Cichanovská a választók 9,9 százalékát fogadta a választásokon. A másik három jelölt a szavazatok kevesebb mint két százalékát nyerte el. Lukasenko ellenfelei szerint a választásokat elcsalták.

A választások és az azt követő tiltakozások során, amelyek az ún exit-pollov, a rendőrség a beavatkozás során legalább 213 embert vett őrizetbe. A fogvatartottak többsége választási megfigyelő vagy újságíró. A Viasna emberi jogi szervezet szerint egy embert megöltek és további tucatnyian megsebesültek az országos tüntetésekben - erre utalt az AFP ügynökség.

Mintegy 3000 embert vett őrizetbe a belorusz rendőrség a demonstrálók elleni rendőri fellépés során. "Közülük 1000-en Minszkben, és több mint 2000-ben más régiókban" - tette hozzá Olga Chemodanov, a belorusz belügyminisztérium szóvivője, aki tagadta az AFP állításait, hogy bárkit megöltek volna. A Viasna szerint egy fiatal tüntető súlyos fejsérülést szenvedett, amikor egy rendőri jármű elütötte. Az orvosok már nem tudták megmenteni.

Emellett tüntetések zajlottak a nagykövetségek előtt, mivel sok fehérorosznak nem volt ideje visszahívni.

A belorusz rendőrség kábítógránátokkal, gumilövedékekkel és könnygázzal szórta szét a tüntetőket, akik megkérdőjelezték a vasárnapi választások eredményét. A belügyminisztérium szerint a tüntetők fáklyákat gyújtottak, elzárták az utakat és tárgyakat vetettek a rendőrökre. Ötven civil és 39 rendőr sérült meg - mondta Čemodanovová szóvivő.

Felvételek a belorusz rendőrség éjszakai tüntetéseiről és beavatkozásairól. FOTÓ TASR/AP

Amikor Lukasenko vasárnap az urnába dobta szavazólapját, kijelentette, hogy nem akarja elveszíteni az ország felett az irányítást, és nem akar káoszt benne. Az AFP szerint azzal, hogy a szavazás után rendőri erőket küldött fehérorosz városok utcáira, Lukasenko jelezte, hogy nem engedi, hogy az ellenzék megkérdőjelezze hatalmát. Ebben az összefüggésben sok politológus attól tart, hogy fokozódik az ellenzék és Lukasenko ellenfelei elleni elnyomás.

Lukasenko hétfőn "idegen irányítású" juhoknak nevezte az ellenzéki támogatókat, akik tiltakoztak a vasárnapi elnökválasztás vitatott eredményei ellen. Hozzátette, hogy a hatóságok az előzetes választási eredmények közzététele után figyelték a Minszk és más városok vasárnap este metropoliszában zajló tüntetések résztvevőit.

"Külföldről vettünk fel telefonhívásokat. Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból érkeztek. Őket a mi - bocsánat - juhaink kezelték" - mondta Lukasenko, akit az AFP hírügynökség idézett a helyi médiára hivatkozva. Ugyanakkor a régi-új elnök emlékeztetett arra, hogy nem engedi, hogy országa "szétszakadjon".

Lukasenko azt is elmondta, hogy a választások utáni rendőri beavatkozás "megfelelő válasz" a zavargásokra. "Figyelmeztettem, hogy nem lesz párt, bármennyire is akarta valaki" - mondta a belorusz vezető, utalva a DPA hírügynökségre, utalva a szomszédos ukrajnai 2014-es forradalomra.

Lukasenko azt állítja, hogy az orosz állampolgárok is megpróbáltak részt venni a tüntetéseken. "Nem említem Lengyelországot - ők már letelepedtek itt, és megpróbálják meghúzni a húrt. Nem beszélek Ukrajnáról - onnan is jöttek ide az emberek. Úgy gondolom, hogy ez nem állami politika, de sok leányzó van. Sajnos többen Oroszországból is érkeztek "- mondta Lukasenko, akit a Belta hírügynökség idézett.

Cichanovská kijelentette, hogy őt tartják a választások győztesének

Alekszandr Lukasenko újraválasztott belorusz elnök fő riválisa, Svitlana Cichanovskaya hétfőn elutasította a vasárnapi választások eredményeit, amelyek bebizonyították Lukasenko elsöprő győzelmét, és felszólította a kormányt, hogy adja át a hatalmat az ellenzéknek. Az AFP hírügynökség erről tájékoztatott.

"Tegnap a választók döntöttek, de a kormány nem hallgatott ránk" - mondta Cichanovska sajtótájékoztatón, miután a rendőrség éjszaka szétszórta a dühös tüntetők tömegét. "A kormánynak el kellene gondolkodnia azon, hogy minél békésebben adja át nekünk a hatalmat" - mondta Cichanovská, hozzátéve, hogy az idei választások győztesének tartja magát.

Cichanovska elítélte a tüntetők elleni "aránytalan" rendőri fellépésért felelős hatóságokat is, és "bűncselekménynek" nevezte az internet ideiglenes megszakítását az országban. "Úgy látjuk, hogy a kormány erőszakkal próbálja fenntartani hatalmát. Bármennyiszer is könyörögtünk neki, hogy ne álljon szembe saját polgáraival, egyáltalán nem hallgatott ránk" - tette hozzá Cichanovská.

Cichanovska választási stábjának alternatív számításai szerint az ellenzéki jelölt a szavazatok több mint 80 százalékát elnyerheti a választásokon.

Hirdető

Cichanovská meg van győződve arról, hogy a választók többsége rá szavazott. "Hiszek a szememmel. Legtöbbjük nekünk szólt" - mondta Cichanovska egy minszki sajtótájékoztatón, ahol kommentálta az ún. kilépés a szavazóhelyiségekből és a szavazás eredménye a laktanyák szavazóhelyiségeiben.

Svetlana Cichanovská. FOTÓ TASR/AP

Alekszandr Lukasenko újraválasztott belorusz elnök legfőbb riválisa, Svitlana Cichanovskaya nem vesz részt a vasárnapi választások eredményei elleni utcai tüntetéseken, hogy megakadályozzák a hatóságok provokációit. "A csapat úgy döntött, hogy (Cichanovská) nem vesz részt a tüntetéseken a provokációk elkerülése érdekében" - mondta Anna Krasulinová az AFP-nek. "A hatóságok bármilyen provokatív helyzetet provokálhatnak az őrizetbe vétele érdekében, és nagy szükségünk van rá" - tette hozzá a szóvivő.

Cichanovska azonban panaszt nyújtott be a belorusz központi választási bizottsághoz is, amelyben a választási eredmények megsemmisítését, valamint a szavazatok újraszámlálását vagy ismételt szavazást kért néhány szavazóhelyiségben.

Szerinte a hivatalosan kihirdetett választási eredményeket meg kell semmisíteni a szavazatszámlálás során bekövetkezett választási jogszabályok megsértése kapcsán. Cichanovská panaszában azt kéri, hogy olvassák újra az egyes szavazóhelyiségekben leadott szavazatokat. Ha ez az átsorolás nem lehetséges, a szavazást meg kell semmisíteni és meg kell ismételni, a vonatkozó belorusz törvényekkel összhangban, amint az a panaszban szerepel.

Valerij Capkala, egykori belorusz diplomata az orosz televíziónak adott interjújában vasárnap azzal vádolta Lukasenkót, hogy nem folytatott őszinte választási kampányt és nem tartott demokratikus választásokat, és most "erőszakkal próbálja megragadni a hatalmat". Ugyanakkor Capkala megkérdőjelezte a közzétett kilépési politikát, amely szerint Lukasenko a szavazatok 79,7 százalékát nyerte el, míg Cichanovskát a szavazók csupán 6,8 százaléka szavazta meg.

Capkal szerint ezek a deklarált eredmények a "belorusz nemzet szembe köpött" exit pollok. Capkala rámutatott arra is, hogy a szavazóhelyiségek előtti közvélemény-kutatást egy "Lukasenko előtt elszámoltatható szervezet" hajtotta végre.

Capkal választási stábja, amelyet a Központi Választási Bizottság elutasított az elnökválasztáson való jelöltként történő nyilvántartásba vételből, valamint egy másik, nem regisztrált jelölt, Viktar Babaryk összefogott Cichanov csapatával, és együtt a politikai és társadalmi változások szimbólumává váltak a választási kampány során egyesek számára Beloruszok. Maga Capkala röviddel a választások előtt Fehéroroszországból Oroszországba menekült, félve saját és gyermekei biztonságától.

Svitlana Cichanovská, 37 éves angol tanár és fordító csatlakozott az elnöki versenyhez, miután férjét, kormányellenes bloggert letartóztatták a választások előtt. Összejövetelei a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta a legnagyobb tömegeket vonzották az utcákra.

Éjszakai tüntetések felvételei. FOTÓ TASR/AP

Lengyelország rendkívüli EU-csúcstalálkozót követel Fehéroroszországgal kapcsolatban

Lengyelország hétfőn az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozóját szorgalmazta a belarusz helyzetről, miután az ellentmondásos elnökválasztás után Minszkben tüntetések és összecsapások történtek. Az AFP és a PAP ügynökségek erről tájékoztattak.

"A hatóságok erőt alkalmaztak állampolgáraikkal szemben, akik változást szorgalmaznak az országban. Támogatnunk kell a fehéroroszokat a szabadság törekvésében" - nyilatkozta Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A lengyel kormány szóvivője szerint Morawiecki felhívta az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyen-t és az Európai Tanács elnökét, Charles Michelt, hogy hívjanak össze rendkívüli EU-csúcstalálkozót Fehéroroszországról.

A lengyel diplomáciai minisztérium eközben mély aggodalmának adott hangot a fehéroroszországi választások utáni tüntetések visszaszorítása miatt. Hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan az egyenruhások által elkövetett erőszakos cselekmények, az erőszak alkalmazása a békés tüntetők ellen és az önkényes letartóztatások.

Fehéroroszországban 1995 óta nem tartanak szabad választásokat. Az ellenzék által meghívott tüntetéseket eddig mindig elnyomták vagy szétszórták. Úgy tűnik, hogy ezek az elnökválasztások sem változtatják meg Fehéroroszország helyzetét - jelentette ki az AFP.