Gyümölcsei színesek, alakjukban és ízükben különböznek. Könnyen termeszthető és könnyen elkészíthető. Levesekből, salátákból, pudingokból készül, burgonyával sütve,

cm-re körbe

2007. szeptember 22-én, 0:00 órakor Miroslav Kubečka, szakács és kiváló ételstílus

A három nővért, ahogy Latin-Amerika őslakosai kukoricát, babot és tököt nevezték, együtt növelték. A termesztés különbsége akkor és most az volt, hogy míg ma a növényeket téglalap alakú elrendezésben termesztik, addig a három nővért körben. A körök legalább 2,5 méter nagyságúak és nagyobbak voltak. A talaj jól megtermékenyült és öntözött, a vetés néhány hét múlva megkezdődött. Az első kukorica középre ment. Körülbelül 3 cm-re körbe is vetették. Két hét után kihajtott. Körülbelül 25 cm magasan a föld mintegy 5–7 cm magasra rohant hozzá, hogy a gyökerek erősebbek legyenek, a kukorica pedig ellenálljon a szeles időnek. A babot ezután a kukoricától körülbelül 15 cm-re körbe vetették. 7–14 nap múlva csírázott, aztán jött a tök. A babtól 30–45 cm-re vetették. Amikor a bab megnőtt, segítettek a kukoricaszárakhoz tapadni. Akkor elég volt öntözni. A kukorica segített a babnak, amely felnyúlt a hegyre, a sütőtök levelei a két nővér körül kialakultak, így védve a talajt a kiszáradástól.

Történelem

A bab a hüvelyesek között van. Ezeket ősidők óta nőtték Ázsiában és Amerikában, valamint a mi területünkön. Hazánkban elsősorban bab volt. Az első csoport a legrégebbi leletekkel tartozik Peru északi hegyeiből, Dél-Amerikából 7500 évvel ezelőtt. Ennek a növénynek vad formái ma is megtalálhatók Argentínától Mexikóig. A második csoport Dél-Ázsiából származik. Eszerint megkülönböztetünk amerikai és ázsiai fajokat, a Phaseolus nemzetséget pedig mintegy 200 faj képviseli. Ismét hálásak vagyunk a hódító Columbusnak, aki látta a babmezőket, miután leszállt a Bahamákon. Európában csak a 16. században terjedt el. A bab egy kicsit korábban került Afrikába, és az afrikaiak gyorsabban elfogadták "sajátjukként". Eredetileg bab volt, csak mászó növény volt, a bokor fajtát csak nemrégiben tenyésztették.

Használat

A bab és a hüvelyesek tartalmazzák a legtöbb növényi fehérjét. Napi egy csésze bab stabilizálhatja a vércukorszintet, csökkentheti a vérnyomást, segíthet rendszeresen üríteni a beleket, csökkentheti a káros LDL-koleszterin szintjét a vérben, aktiválhatja az emésztőrendszert a megfelelő működés érdekében az aranyér, valamint a gyomor- és bélproblémák megelőzése érdekében.

Puffadás

A bab lenyelése után képződik, mert oligoszacharidokat tartalmaz. Emésztőrendszerünk nem tudja feldolgozni őket, csak a vastagbélben történik, ahol melléktermékként gázok keletkeznek. Ezt a hatást azonban tökéletesen csökkenthetjük, ha a babot főzés előtt vízbe áztatjuk, és a vizet többször felöntjük. (Vitaminokat azonban elveszít.) Főzéskor célszerű a babhoz satureját adni. De rendszeresebb fogyasztással a test megszokja és a puffadás alábbhagy.

Tápanyagtartalom

A bab gazdag B-vitaminokban - riboflavinban, niacinban és másokban, folsavban, E- és C-vitaminokban. Az ásványi anyagok közé tartozik a kálium, kalcium, magnézium, foszfor, jód és kalcium. A cumikban antibakteriális anyagok találhatók.

A bab típusai

A vörös bab, a chili con carne elkészítésének fő összetevője, Közép-Amerikából származik, ma azonban az egész világon termesztik. A gyümölcsök viszonylag nagyok, barna vagy vörös színűek, főzésükkor lágyak és édesek.

A fekete bab szintén Amerikából származik, de ma Thaiföldön is széles körben termesztik őket. A vörös babhoz hasonlóan készül. A karibi konyha szerves részét képezi, ahol nemzeti rizshéjú sült sertéshúsból, fekete babból készült étel.

Azuki bab Kínából származik. Kicsi, sötétvöröstől fekete színű, alakja négyzetes. A japánok különösen nagyra tartják és babkirálynőnek hívják. Ez az egyetlen a többi közül, amely nem okoz meteorizmust. Főleg a makrobiotikus étrendben alkalmazzák. Íze édes és erős. A rizshez hasonlóan főznek, így egyben főzhetők, mellesleg nagyon ízletes étel. Japánban édesen főzik rizzsel. Liszt formájában sütemények, péksütemények, cukrászsütemények és lekvárok készítésére használják. A főtt gyümölcsöket kenetek, saláták és pudingok előállítására használják.

A mung bab Indiából származik, de az egész világon termesztik, különösen Thaiföldön, Ausztráliában és Kínában. Kicsi, zöld színű, hámozva, egészben vagy rönkben értékesítik. Vasban és vitaminokban gazdag, és az azukihoz hasonlóan levesekben, pudingokban és gabonaételekben használják. Nagyon alkalmas csírázásra és nyers fogyasztásra. Kiváló íz curry fűszerrel főzve.

A fehér vajbab nagy és lapított, vese alakú. Főzés után puha és finom lisztes íze van. Levesek, saláták és kenetek elkészítésére szolgál.

A kínai vigna bab Dél-Afrikából származik, hazánkban kevéssé ismert. Könnyen felismerhető a sárga folt alapján. Kiváló íze és magas folsavtartalma. Levesek és pudingok készítésére alkalmas.