elemeket

A zsírmájbetegség (FLD) a májkárosodás spektrumára utal, az egyszerű steatosistól az alkoholmentes steatohepatitisig, az előrehaladott fibrózisig és a cirrhosisig. Az elhízás, a magas kalóriatartalmú, magas zsírtartalmú étrend és a mozgásszegény életmód az egyik kockázati tényező az FLD kialakulásához. Az FLD azonban nem csak májbetegség. Gyakran más szisztémás metabolikus változásokkal társul, például megváltozott lipidprofil, inzulinrezisztencia, általános vagy preferenciális hasi elhízás és/vagy cukorbetegség. 1, 2

manifesztáció

Az FLD valódi előfordulása nem ismert, de a felfogása növekszik. 3 A lakosság körében a becslések szerint az emberek 20-45% -ának máj steatosisban szenved. A prevalencia elhízott embereknél 57% -ra, cukorbetegeknél 70% -ra, kórosan elhízott embereknél pedig 90% -ra nő. Az FLD előfordulásáról még mindig kevés adat áll rendelkezésre. 3 Ebben az összefüggésben Tsuneto et al. A Hypertension Research ebben a számában megjelent 4 nagyon fontos. A szerzők 1635-ben értékelték az FLD előfordulását, a nagaszaki atombomba túlélőit, akiket átlagosan 12 évig követtek nyomon: évi 19,9/1000 emberre esett. A vizsgálati kohorsz korlátai ellenére, vagyis az egyének mind túlélik az atombombákat, és így az eredmények nem fordíthatók át az általános populációra, az adatok meglehetősen hasonlóak Bedogni et al. 5 a Dionysos-tanulmányban vizsgált olasz populáció esetében, amely évi 18,5/1000 emberre esett.

Tsuneto és mtsai. megállapította, hogy az életkor, az elhízás (testtömeg-index (BMI) -25 kg m-2), a hipertrigliceridémia és kisebb mértékben a magas vérnyomás 4 az FLD kialakulását megjósló változók közé tartozik. Kimutatták, hogy a glükóz intolerancia az FLD kialakulásának fokozott kockázatával jár, de a jelentősége elveszett, mivel az adatokat korrigálták az életkor szerint. Egy másik fontos eredményt talált Tsuneto és mtsai. Megállapították, hogy a szérum BMI és a triglicerid szint az átlagos 12 éves vizsgálati periódus alatt folyamatosan emelkedett azoknál az egyéneknél, akiknél FLD alakult ki, 4 míg a BMI és a triglicerid koncentrációja a második csoportban állandó maradt. Ez a megállapítás összhangban van a korábbi eredményekkel, amelyek erős pozitív korrelációt mutatnak a BMI és a felhalmozódás és a belső zsírfelhalmozódás között FLD-ben szenvedő betegeknél. Ezen túlmenően a hiperglikémia az FLD kockázati feltétele, függetlenül az elhízástól: a cukorbetegeknél a hasonló BMI ellenére nagyobb az intrahepatikus és a zsigeri zsír felhalmozódása. 2, 6

Az FLD-t gyakran a metabolikus szindróma májkomponensének tekintik. A metabolikus szindróma olyan metabolikus és kardiovaszkuláris rizikófaktorok csoportja, amelyek jobban megjósolják a cukorbetegséget és a kardiovaszkuláris betegségeket (CVD), mint bármelyik különálló összetevő. 8 A Nemzetközi Diabétesz Szövetség és az American Heart Association/National Heart, Tung and Blood Institute közelmúltbeli közös nyilatkozata az embert metabolikus szindrómának minősíti, ha legalább három rendellenes lelete van a következő okok miatt: hasi elhízás definíció szerint alacsony- sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin, emelkedett vérnyomás, emelkedett éhomi glükóz vagy emelkedett triglicerid szint. 8 Az FLD-t és a májenzimek megemelkedett szintjét (azaz az alanin-aminotranszferáz és a γ-glutamil-transzpeptidáz, amelyeket gyakran az FLD markereiként alkalmazzák) használják a metabolikus szindróma kialakulásának, a CVD előfordulásának és akár a halálnak az előrejelzésére. 6, 9, 10

A májzsír erősen korrelál a metabolikus szindróma összes összetevőjével, függetlenül az elhízástól. FLD-ben szenvedő betegeknél a túlzott vércukortermelés, a nagyon alacsony sűrűségű lipoproteinek (VLDL), a C-reaktív fehérje (CRP) és a koagulációs faktorok növelik a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. 1, 6, 10 A hiperglikémia számos változást vált ki, beleértve az endothel diszfunkciót, a sejtek proliferációját, az extracelluláris mátrix konformációjának változását és az LDL receptor által közvetített felvételt, ami csökkenti az LDL clearance-t in vivo. Az erősen keringő VLDL-ekhez kapcsolódó kis sűrű LDL-eknek nagyobb az affinitásuk az intim proteoglikánokhoz, ami több LDL-részecske behatolásához vezet az artériás falba. A CRP emellett felgyorsíthatja az érelmeszesedést azáltal, hogy fokozza a plazminogén-1 aktivátor gátló és az adhéziós molekulák expresszióját az endoteliális sejtekben, gátolja a nitrogén-oxid termelést és növeli az LDL felvételét a makrofágokba. 1, 6, 10 Mindezek a metabolikus rendellenességek kimutatták, hogy közvetlenül vagy közvetve elősegítik az érelmeszesedést; Valójában a carotis intima-media vastagságáról kiderült, hogy nő az FLD-ben szenvedő egyéneknél. 10, 11

Minden bizonyíték ellenére az FLD vagy az emelkedett májenzimek nem tekinthetők a metabolikus szindróma kritériumainak. 8 Tsuneta és mtsai közreműködése. világosan mutatja, hogy az FLD-ben szenvedő alanyoknak magas volt a vérnyomása, alacsony volt a HDL-koleszterinszintje, és a trigliceridszint és a BMI folyamatosan emelkedett az egész vizsgálati időszak alatt (a sávot nem mérték meg, és az éhomi glükózról nem számoltak be). Ezek a hosszú távú adatok ezért nagyon fontosak az FLD jövőbeni felvételéhez a metabolikus szindróma kritériumai közé.