Évente akár millió ember hal meg szúnyogok által terjesztett betegségekben. A tudósok arról tárgyalnak, hogy helyes lenne-e a veszélyes fajok eltávolítása.
Körülbelül 3500 szúnyogfajt ismerünk. Legtöbbjük magára hagyja az embereket. Az emberi vér csak nők számára táplálék, és csak hat százalékuk számára. Ezek közül három faj közvetíti a betegségeket az emberek számára. Még ez a kis szám is gyakran katasztrofális hatást gyakorol ránk.
"A világ népességének felét fenyegeti a szúnyogok által terjesztett betegségek" - idézte a BBC Francesca Hawkest, a Greenwichi Egyetem Természeti Erőforrások Intézetét. - Kimondhatatlan hatással vannak az emberi szenvedésre.
A dengue láztól a zika vírusig
Évente akár millió ember hal meg szúnyogok által terjesztett betegségekben. Ide tartoznak különösen a malária, a dengue-láz és a sárgaláz.
Egyedül a malária évente akár 500 000 embert is megöl, és további milliók betegednek meg. Ez a gyermekek halálának egyik vezető oka világszerte. Az emberi élet mellett a költségvetéseket is tönkreteszi. Afrika évente 10 milliárd dollárba kerül, az Egyesült Államok évente 100 millió dollárt költ a szúnyogok megfékezésére.
Ami a zika vírust illeti, a tudósok úgy vélik, hogy ez mikrocefáliához vezet. Ez egy neurológiai rendellenesség, amelyben a gyermek szokatlanul kicsi fejjel születik. Ennek eredményeként a baba agya nem fejlődik megfelelően.
Kolumbia megerősítette a múlt héten, hogy több mint 2100 terhes nő fertőzött. Május óta a zika elterjedt Dél-Amerikában. Az első esetet Spanyolországban már megerősítették. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a világon a fertőzöttek száma négymillióra emelkedhet az év végéig.
A szúnyogok az egyetlen állatok, amelyek több embert ölnek meg, mint az emberek, mint mi magunk. (helyesbítve: 2016.02.16.) Nem lenne előnyös az emberre veszélyes betegségeket továbbító szúnyogok megölése? "Millió életet mentene meg, és csak egy százalékkal csökkentené a szúnyogcsalád genetikai sokféleségét" - mondta Olivia Judson biológus a New York Times-nak adott kommentben.
Veszélyes szúnyogok
Aedes aegypti - olyan betegségeket terjeszt, mint a zika vírus, a sárgaláz vagy a dengue láz. A világ trópusi és szubtrópusi régióiban fordul elő.
Aedes albopictus - sárga lázat és dengue lázat, valamint nyugat-nílusi láz vírust közvetít. Délkelet-Ázsiából származik, és a világ trópusi és szubtrópusi régióiban is él.
Anopheles gambiae - afrikai maláriaszúnyog, a betegség egyik leghatékonyabb vektora
Az Oxfordi Egyetem és az Oxitec biotechnológiai vállalat tudósai beszámolnak első sikereikről a szúnyogok elleni küzdelemben. Genetikailag módosíthatták a hím Aedes aegypti szúnyogot. A zika vírust és a dengue lázat is továbbítja.
Az ilyen génmódosított szúnyogok olyan gént hordoznak, amely megállítja utódaik fejlődését. A szúnyogok második generációja meghal, mielőtt újratermelődhet.
Több mint hárommillió ilyen módon módosított szúnyogot helyeztek el a Kajmán-szigeteken 2009 és 2010 között. Az Oxitec szerint a szúnyogok 96 százalékkal csökkentek a környező területekhez képest. A tesztet megismételték Brazíliában is, ahol a szúnyogok száma 92 százalékkal csökkent.
És nem csak ezek a tudósok voltak. "Ez valóban forradalmi változás volt" - idézte a Guardian Andreu Crisantit, a londoni Imperial College parazitológusát, aki módosította a maláriát továbbító Anopheles gambiae gént. "Szokatlan pontossággal módosíthatjuk a gént." Szerinte hasonló eljárások alkalmazhatók más szúnyogfajokra is.
Az élelmiszerlánc és az ember szerepe
Biztonságos lenne a szúnyogok egy részének megölése? "Nemkívánatos mellékhatásai vannak" - idézte a BBC Phil Lounibost, a Floridai Egyetem rovartanulmányát (rovartanulmány). "A szúnyogok többnyire növényi nektárral táplálkoznak, fontos beporzók. A madarak és a denevérek táplálékforrásai is, míg a halak és a békák lárvaként fogyasztják őket. Ez kihathat az élelmiszerláncra. "
David Quammen tudós szerint az esőerdők a legtöbb növény és állat otthona, de az ember által okozott mesterséges pusztítás fenyegeti őket. "A szúnyogokhoz hasonló semmi sem akadályozta meg ezt a katasztrófát az elmúlt 10 000 évben" - mondta Quammen.
A szúnyogok, mint táplálékforrás vagy beporzók azonban gyorsan pótolhatják más fajokat. "Nem minden esetben kerülünk a pusztába, amikor egy faj eltűnik" - mondja Olivia Judson. "Egy faj eltávolítása néha elmozdulást okoz más fajok populációiban - de különben nem kell ennél rosszabbat jelentenie."
Másrészt a kihalt szúnyogokat egy másik faj helyettesítheti, amely ugyanolyan vagy még veszélyesebb lesz az emberi egészségre, és a betegség még gyorsabban terjed.
Lehetetlen megoldás?
Bár a szúnyogok számának kisebb területeken történő csökkentésének sikere látható, sok tudós szerint az egész faj kiirtása gyakorlatilag lehetetlen.
"A géntechnológiával módosított szúnyogokkal végzett kísérletek kicsi sikert arattak, de csak kis területet okoztak módosított rovarok fertőzése" - mondta Hawkes. "Nagyon nehéz lenne a nőstényeket steril hímekkel összehangolni egy nagy térben. Ehelyett más technikákkal való kombinációt kell keresnünk. "
Az egész világon innovatív módszereken dolgoznak. Például a londoni Higiénés és Trópusi Orvostudományi Kar kutatói azt vizsgálják, hogy a nőstényeket hogyan vonzza bizonyos testszag. Az eredményeket hatékonyabb riasztók létrehozására lehet felhasználni.
Egy másik módszer lehet a szúnyogok ellenálló képességének növelése a betegségeket okozó parazitákkal szemben. Például Ausztráliában egy baktériumot általában használnak egy dengue-szennyeződés-eltávolító programban, hogy csökkentse a szúnyogok azon képességét, hogy az emberek között betegségeket továbbítsanak.
Ne feledkezzünk meg a gyógyszerekről sem. Uganda nemrégiben az ingyenes malária-gyógyszerek okozta halálozás 50 százalékos csökkenéséről számolt be. Talán ez a módszer alkalmasabb lesz a végén, mint új technológiákba való befektetés és csak kísérletek előkészítése.