- költő, dramaturg, műfordító, gyermek- és ifjúsági irodalom szerzője, Martin Rázus költő és politikus nővére, Ján Marták felesége

Mária Rázusová

* 1906.06.28. Vrbica
† 1964.08.05 Pozsony

1919 - 1923 Az eperjesi Tanári Intézetben diplomázott

Mária Rázusová - Martáková Dolný Srní-ben, Pozsonyban és Martinban tanított. Nyolc évet (1923 - 1931) élt át gyermekekkel végzett eredményes és szisztematikus munkában, amelynek során megismerkedett férjével, az ottani honfitárssal, Marták Jánnal, a Matica slovenská későbbi titkárnőjével és adminisztrátorával is.

Betegsége miatt elhagyta a tanári hivatást, és Matica slovenskában dolgozott, ahol szerkesztette a Dobré slovo kiadást és 1946-ban a Slniečko gyermekmagazint. 1948-ban rokkantsági nyugdíjba ment. 1966-ban életművéért emlékezetében megkapta a Fraňa Kráľ-díjat. Engedelmeskedett annak a súlyos betegségnek, amellyel 1964. augusztus 5-én egy életen át tartó küzdelmet folytatott. Vrbice-ben van eltemetve.

1966: Fraňa Kráľ-díj az egész életen át végzett munkáért

Mária Rázusová - Martáková mélyen érintette a szlovák kultúra számos területét. Irodalmi profilokat, kulturális és társadalmi jellemzőket, reflexiókat, előadásokat, beszámolókat írt, és a fordítás és a nyelv művészetéről vitatkozott. A gyermekmagazinok mellett a Politika, a Národné noviny, a Cirkevní listy, Szlovákia, a Živena, a Matičné čítanie, a Kultúrny život, a Slovenské pohľady és még sok más folyóiratban jelent meg.

Költészetében az óvodáskorú gyermekeknek élénk beszédet mondott, amely lehetővé tette számára, hogy ebben a korosztályban ne csak a képzeletet és a képzeletet fejlessze, hanem a legfiatalabbak nyelvi kifejeződését is jelentősen ápolja. Szövegeire gyönyörű szlovák, csengő ritmus és kedves szuggesztió jellemző, ami az esztétikai élmény érzetét kelti a kis olvasó lelkében, elbűvöli elméjét és képzeletét a gyermekekhez közeli világ festői képeivel.

Fordítási köre szintén szokatlanul széles, nemcsak a nyelv, hanem a műfaj szempontjából is. Verset, prózát, színdarabokat, librettókat, népdalokat és meséket fordított. Oroszul fordította Lermontov Kozácka altatódal, Puskin haláláig című verseit, S. Maršak, Laptev, Gribojedov ésszerű gondjait. Prózából említsük meg Dosztojevszkij Idióta és Megalázás és sértés című regényeinek fordítását. F. Hrubín, B. Němcová verseit fordította csehből, jugoszláv népdalokat és nemzetbarát meséket szerbből. Rostand Cyran-ját fordította Bergeracból franciául, és ezt a fordítást a Szlovák Regionális Iroda 1938-ban színházi egyeztetésénél rendkívül megnövelt I. díjjal jutalmazta. Németből fordította: H. A. Stolla - Kudrun és Niebelungovia.

Vers gyerekeknek:

1932: Színes virágok
1932: Három mese a mennyből
1934: Fel a zöldre - le a zöldre
1935: Hősök
1938: Tavasztól télig
1946: Vidám ülésen
1948: Flamingo
1950: Zverinček
1953: Színes kert
1953: Dal a Mérlegről
1953: Kóbor liba
1956: Állatok gyerekeknek
1957: Gyerünk
1959: Hop-hop egy hobbiban
1959: Repülő virág