Az "irányíthatatlan" gyerekekről szóló első részben elmondtunk valamit a játékterápia lehetőségeiről. A mai részben néhány speciális terápiát szeretnénk bemutatni.

kezelhetetlen

A gyermekek nem verbális kommunikációjának legtermészetesebb módja a játék, amely a fejlődés során különböző formákat öltenek. A kommunikáció nem verbális kifejezései magukban foglalják a művészi és a "munka tevékenységét" is. A gyermek ilyen játékos módon közvetíti belső világát a környezetnek, önmagának megértését. A művészi kifejezés elmondja tapasztalatait, kifejezi a világ érzékelését. A művészetterápiában (művészetterápia) és foglalkozási terápiában (munkaterápia) a fő hangsúly a kreatív tevékenység gyógyító potenciálján van. A művészi és munkahelyi tevékenységek célja nem egy műalkotás létrehozása vagy esztétikai szempontból történő értékelése. A művészi tevékenységek révén elsősorban az önkifejezésről, az önmegvalósításról, a kreativitás fejlesztéséről, a személyesen fontos téma kommunikációjának és feldolgozásának képességéről és az ezt követő nehézségek enyhítéséről vagy megszüntetéséről szól.

A művészetterápia elsősorban művészi eszközöket (rajz, festés, modellezés) használ. Ennek a módszernek a célja a spontán önkifejezés, az önmegvalósítás. A gyermek így a bizalom és a kölcsönös megértés légkörében oldja fel a felhalmozódott feszültséget (konfliktusok, félelem, szorongás, agresszió).

A hangsúly nem kerül a gyermek művészi tevékenységének vagy művészi képességeinek tökéletes végrehajtására. Maga a teremtés folyamata, észlelése és tapasztalata, amelyek öngyógyító hatást gyakorolnak a gyermekre, informatívak.

A foglalkozási terápia olyan fizikai, szellemi vagy érzékszervi fogyatékossággal élő gyermekek számára létrehozott kreatív tevékenység, amelyet egyénileg végeznek, figyelembe véve a lehetőségeiket. A munka a kezelési folyamat részeként támogatja a kommunikáció képességét, pozitívan befolyásolja a gyermek önértékelését. Segíti a gyermeket abban, hogy a már kifejlesztett és újonnan megszerzett funkciókat (fizikai és szellemi) felhasználja a munkához. Továbbá, hogy fejlessze tulajdonságait és képességeit, miközben elősegíti általános szellemi és fizikai jólétét. Az így kapott műtárgy a művészetterápiával ellentétben új, haszonelvű, dekoratív tárgy.

A művészetterápiát és a foglalkozási terápiát célzott ellenőrzött tevékenységként értjük. Céljuk azonban nem csak az idő értelmes eltöltése, a művészi kreativitás fejlesztése vagy az ebből származó műtárgy elemzése a diagnózis felállítása érdekében.

A fő cél a gyermek sokoldalú fejlesztése.