nagyböjt
2013. február 11-én, hétfőn a gregorián naptár szerint (a Julián-naptár szerint idén 5 héttel később) a szlovákiai görögkatolikus egyházban kezdődik a nagyböjt, azaz a negyvenes évek. Ez egy negyven napos, húsvétra fókuszált időszak, amelyet a görög katolikus egyházban húsvétnak hívnak. A nagyböjti liturgia felkészül a katekumenek paschális misztériumának megünneplésére (meghirdetve, hogy várakozik a keresztségre), külön imákat mondva értük a liturgiában, valamint a hívőket azzal, hogy emlékezteti őket a kapott keresztelésre, és bátorításra ösztönzi őket.

A keleti egyházban a böjt gyakorlatilag 36 és fél napig tart. Hét hét böjt szombat és vasárnap nélkül (7 x 5 =) 35 nap. Ehhez hozzá kell még adni a nagyszombatot és a páskaünnep előtti éjszaka közepét, amely szintén ma is nagyböjtnek számít. (Ezért például a nyugati egyházban, azokban a régiókban, ahol szokás húsvétra szentelni az ételt, a hívők szombat esténként ehetik ezeket a szent ételeket, míg a keleti templomban húsvét vasárnap reggeléig). A görög katolikus egyház nagy böjtje így 36,5 napig tart, ami egy év tizede.

A 40-es számnak, akárcsak a 3-as, 7-es és 9-es számoknak, az ókori Biblia idõk óta szimbolikus jelentése van. Ezért a pásztor előtti böjtbe inkább szimbolikus, mint szó szerinti megértésben került. Említések az Ószövetségben: a 40 napos áradás (1Móz 7: 4); Izrael 40 éves útja a sivatagban (4Móz 14:33); Mózes 40 napos böjtje, mire megkapta Istentől a törvénytáblákat (2Móz 34:28); Illés próféta 40 napos utazása a Horeb-hegyre (1 Kr 19., 8.).

Említések az Újszövetségben: a 40. napon József és Mária elhozták a gyermek Jézust a templomba (vö. Lk 2:22); Jézus 40 napig böjtölt a pusztában (Mt 4,2); Jézus feltámadása után 40 nappal jelent meg a földön (ApCsel 1: 2).

Nagyböjt és katekumenátus

Ennek a rövid és egyszerű imának fontos helye van a nagyszabású szolgálatban, mert egyedülálló módon felsorolja a bűnbánat összes negatív és pozitív elemét, és úgymond az egyéni nagyszabású erőfeszítések "listáját" mutatja be.

Életem ura és uralkodója, vegye el tőlem a lustaság, a gondatlanság, a kapzsiság és az üres szavak szellemét.

Adj nekem szolgádnak a tisztaság, az alázat, a türelem és a szeretet szellemét.

Igen, Uram és Uram, hadd lássam bűneimet, és ne ítéljem el testvéremet, mert örökkön örökké áldott vagy, ámen.

A hívők többször is imádkoznak bűnbánó imát: "Isten, légy irgalmas velem, bűnösnek", és engedelmeskedjenek.

Kanonok Szent Andrej Kretán. A nagyböjt első négy napján bűnbánó kánont énekelnek az esti istentiszteleten (Nagyvacsora), amelynek szerzője Szent. Andrej (660–740), Kréta szigetének érseke. Itt ez a kánon négy részre oszlik. Csütörtökön, a nagyböjt 4. vasárnapja után az egész kánont eléneklik a ruhatárban, a trópusi Szentországgal együtt. Egyiptomi Mária, sok nagy tisztelettel.

Aliturgicitás. Ez a keleti egyház másik jellemző vonása a nyugati egyházhoz képest. A keleti Eucharisztia inkább ünnepel, míg nyugaton az áldozati jellegű Szent. tömeg. Nagyböjtben ezért a keleti egyház ezt az ünnepet csak azokra a szombatokra korlátozza, amelyek során megemlíti halottait (az úgynevezett temetési szombatok), és vasárnapokra, amelyek az Úr napja, a hét húsvétja. Ezek a napok a liturgikus fegyelem szempontjából nem böjtölnek. Így a hét folyamán a nagyböjtben nem ünnepelték az Eucharisztiát. Ezért az ún Az előre megszentelt ajándékok liturgiája, amelyet St. Gergely a római pápának. Ez tulajdonképpen egy vacsora (esti ima, vespera), amelynek során kiosztják az Eucharisztiát, amelyet a pap előző vasárnap felszentelt.

Szerk .: Stanislav Gábor
Ikon: MANDYLION, 1720-1740 körül, a Szent Mihály arkangyal templomából Ortutova faluból, okr. Bártfa (Saris Museum Bardejov)