Fotó: unsplash/Joshua Earle
Egyesek tagadják az idegenek létezését, mások úgy vélik, hogy az idegenek már közöttünk vannak, csak nem tudunk róluk. Az egyik elmélet szerint bizonyos idegen civilizáció minden bizonnyal figyel minket, de még nem döntött úgy, hogy meglátogat minket.
Miért nem jelentek meg még az idegenek?
1950-ben tudós lett Enrico Fermi ebéd közben egy asztalhoz leült kollégáival a Los Alamos Nemzeti Laboratóriumból. A megbeszélés hamarosan különleges fordulatot vett, idegenekről volt szó. A megbeszélés egy részében Fermi azt kérdezte kollégáitól: „Hol vannak mindenki?” Ez a kérdés lett az alapja az ún. Fermi paradoxonja - írja a Science Alert portál.
Fermi paradoxonja egyértelmű ellentmondással foglalkozik a földönkívüli civilizáció fennállásának nagy valószínűsége és a létezésére vonatkozó bizonyítékok hiánya között. Amióta Fermi feltette kérdését, sok szakértő megpróbálta megválaszolni. Az egyik elmélet például azt mondja, hogy a csillagközi gyarmatosítást az ún perkolációs elmélet. Feltételezi, hogy az univerzum méretére és korára való tekintettel annak nagy részét földönkívüli civilizációknak már régóta laknia kellett volna - írja az Universe Today portál.
Végül is csak a Tejútrendszerben milliónyi csillag található, amelyeket elméletileg egy másik civilizáció érdekelhet. Bármely más intelligens életforma, amely valahol a galaxisunkban él, valószínűleg ugyanolyan kíváncsi lenne, mint az ember, ami azt jelenti, hogy megpróbálunk felfedezni más galaxisokat. Azonban az emberekhez hasonlóan az idegeneknek is egy bizonyos szintű erőforrásokra és technológiára lenne szükségük az űrben való mozgáshoz. Saját tapasztalataink alapján tudjuk, hogy egy ilyen technológia létrehozása egyáltalán nem könnyű.
Az akadály az idő és a tér
Van is min gondolkodni Einstein relativitáselmélet. Azt mondja, hogy semmi sem haladhat a fénysebességnél nagyobb sebességgel. Ezért lehetetlen, hogy az ember fénysebességgel mozogjon az űrben, nemhogy túllépje ezt a határt. Annak ellenére, hogy az ember most komolyabb problémák nélkül léphet be a Föld pályájára, mégsem indulhatunk útnak egy másik galaxisba. Ezenkívül az "űrutazások" költségesek számunkra.
Arra a kérdésre, hogy az idegenek miért nem látogattak még el hozzánk, gondolkodnunk kell lehetőségeiken, de motivációjukon is. Szeretjük azt gondolni a Földről, hogy egyedülálló pozíciója van az univerzumban, és jobb bolygó már nem létezik. De mi van, ha tévedünk? Mi van, ha nem vagyunk érdekesek az idegenek számára, mert valahol egy másik galaxisban egy sokkal érdekesebb civilizáció található?
A kozmikus "csend" másik oka lehet az a tény, hogy a földönkívüli civilizáció egyszerűen nem találja meg az utat hozzánk, ahogyan még soha nem fedeztünk fel semmilyen civilizációt az univerzumban. Lehetséges, hogy az idő és a tér a legfontosabb tényező. A földönkívüli civilizáció képes jeleket küldeni, de számos akadályt le kell győzniük az űrben, és így soha nem jutnak el a Földre - írja a tanulmány Carla Sagana a William Newman megjelent az Icarus magazinban. Vagy egyszer eljönhetnek hozzánk, de ez több tíz, sőt száz évig is eltarthat.
Egyes civilizációk "otthon" akarnak maradni
Geoffrey Landis 1993-ban kijelentette, hogy még ha léteznek földönkívüli civilizációk is, nem ismerjük a motivációikat. Nem mindenkinek kell akarnia más világok felfedezését, egyes civilizációk úgy dönthettek, hogy egyszerűen jól tudnak lenni ott, ahol vannak, és nem kell mást felfedezniük - írja a NASA portál. Landis hozzáteszi, hogy még az emberek sem lakják a Föld minden szegletét, és a migráció miatt valahol többen vagyunk, valahol pedig kevesebben vagyunk. Tehát valószínű, hogy ez az univerzumra is érvényes. Ha vannak földönkívüli civilizációk valahol, akkor is valószínű, hogy az univerzum nagy része mindenkor lakatlan marad.
Természetesen ezeknek az elméleteknek vannak hiányosságai. Ugyanakkor érthető, hogy az adatok vagy bizonyítékok ilyen hiányát egyszerűen nem könnyű kezelni, és egyelőre nincs más választásunk, mint sejteni, és remélni, hogy egy napon mégis megjelenik az idegen civilizáció létezésének bizonyítéka.