tart

Ez a harmadik leggyakoribb betegség, amely háromszor gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat. A migrén nem tekinthető klasszikus fejfájásnak. Megnyilvánulásai sokkal intenzívebbek és hosszabbak. Ezenkívül a tanulmányok azt mutatják, hogy akár 68% -kal is növelheti az agy egyes részeinek károsodásának kockázatát.

Világszerte a nők 18% -a szenved migrénben, de csak a férfiak 6% -a. A vele járó súlyos fájdalmat azonban még a gyerekek sem kerülik el. Ez több órát, de három napot is igénybe vehet. Előfordulásának kockázata nő, ha a családban valaki migrénben szenved. Ha mindkét szülő szenved a betegségben, akkor akár 75% -os a kockázata annak, hogy a betegség gyermekeiknél is kitör.

A betegséget általában annak tipikus megnyilvánulásai szerint diagnosztizálják, de az orvosnak ki kell zárnia más lehetséges betegségeket is, amelyek szintén ezeket a megnyilvánulásokat okozhatják. A mágneses rezonancia képalkotás, az EEG vagy a CT felfedheti a fejfájás egyéb lehetséges okait. Azonban nem mutatják a migrént. Így gyakran csak akkor gyanítható, ha minden más betegséget kizárnak, és a migrén jelei megjelennek. Leggyakrabban erős egyoldalú, lüktető fejfájásról van szó, amelyet hányinger, hányás vagy fény- és hangérzékenység kísérhet. A fájdalom általában súlyosbodik a fizikai aktivitás során.

"A migrén egy nagyon súlyos betegség, amely hátrányosan befolyásolja az életminőséget, és kihat a karrierre és a családi kapcsolatokra is, de jelentős kockázatot jelent az abban szenvedő személy egyéb kapcsolódó egészségügyi szövődményeire is. Az a személy, aki észreveszi a migrén jeleit, keresse fel orvosát, aki vagy megcáfolja, vagy megerősíti a diagnózist. Ha súlyosabb migrénes eset fordul elő, akkor javasol egy kezelési eljárást. Azonban ha valaki enyhe, alkalmi fejfájástól szenved, akkor a vény nélkül kapható migrénes gyógyszerekkel is beérheti "- mondja Andrea Gažová gyógyszerész a pozsonyi Károly Egyetem Orvostudományi Karáról.

Súlyos betegségként számos másodlagos egészségügyi problémát okozhat a szervezetben, beleértve a legsúlyosabbakat is, mint például az iszkémiás stroke. Ennek oka a migrénes érrendszeri görcsök, azaz görcsös összehúzódások. A koppenhágai egyetem kutatói a migrén emberi agyra gyakorolt ​​hatásait is tanulmányozták, és meglepő következtetésre jutottak, hogy a migrén akár 68% -kal is növelheti az agykárosodás kockázatát. A változások a mágneses rezonancia képalkotáson láthatók. A tudósoknak sikerült megfigyelniük, hogy a változások gyakoribbak azoknál az embereknél, akiknél a migrént ún aurou. Az aura nélküli migrénes betegeknél valamivel alacsonyabb az agykárosodás kockázata, de még mindig 34% -kal nagyobb az esélyük, mint az egészséges embereknél.

Jelenleg a tudósok nem ismerik a migrén garantált kiváltó okait. Az orvosok leggyakrabban hormonális változásokról beszélnek, ami megmagyarázná, hogy a nők miért háromszor gyakrabban szenvednek migrénben, mint a férfiak. Ezt súlyosbíthatják sós ételek, egyes sajtok, alkohol és koffein italok. A légnyomás változása, a túl erős fény vagy az intenzív szag vagy szag szintén negatívan hat a betegségre.

Számos olyan termék létezik a piacon, amely enyhítheti a migrén tüneteit. A beteg azonban pihenési rendszerrel is ellazíthatja magát. A kiegészítő kezelés magában foglalhatja a hideg borogatást, a tartózkodást sötét, jól szellőző helyiségben, túlzott zaj, akupresszúra vagy akupunktúra nélkül. Természetes, hogy korlátozzuk a provokatív tényezők hatását, amelyek súlyosbíthatják a betegséget. A páciensnek ügyelnie kell arra is, hogy elegendő alvást kapjon.

Történelem - koponya fúrása tabletták helyett

A régészeti felfedezések bizonyítják a fejfájás kezelését az ún rázás. Ez egy primitív művelet volt, amelynek során egy kis lyukat fúrtak a beteg koponyájába. A trepanációt nemcsak fejfájás, hanem epilepszia vagy mentális rendellenességek esetén is alkalmazták. Az első feljegyzések erről a beavatkozásról Krisztus előtti 4000 évre nyúlnak vissza. Ezenkívül csontváz-leletek azt mutatják, hogy néhány ember túlélte a műveletet.

Az ókori egyiptomiak is ismerték már Kr. E. 2. században. A migrén első leírása az orvostudomány alapítójától, a tudós Hippokratésztől származik, aki az aurára emlékeztető fényvillanásokkal járó fejfájást figyelte meg.

Korábban a bölcsek néhány gyógynövényt használtak a migrén kezelésére, különösen a valerian vagy a levendula. Különösen a 17. és 19. században voltak nagyon népszerűek. Az első publikáció a migrénről 1873-ban jelent meg, és Edward Liveing ​​írta. Az egyik első szerzőként nemcsak a migrénes rohamok fizikai, hanem a mentális aspektusaira is összpontosított.

A migrén kifejezés kétféleképpen értelmezhető. Az első a görög hemicrania kifejezésre utal, amelyet állítólag Galen az ie 2. században használt. A hemi szó fél és koponya koponyát jelent, ezért szó szerint lefordíthatjuk ezt a kifejezést a fej felének. Ez azért van, mert a fájdalom a legtöbb esetben csak a fej felét érinti. A második értelmezés a migrare szóra utal, amely latinból származik és utazást jelent. A migrénes fájdalomra jellemző, hogy fokozatosan terjed a fej és a nyak teljes területére.