Sokunk számára a kávé egy reggeli szertartáshoz kapcsolódik. Miért lehet? A kávé magjai koffeint tartalmaznak, amely serkenti a szív, az agy, az idegek, a vesék és az izmok aktivitását. A koffein jelenleg a kávé legismertebb és legjobban ismert hatóanyaga, de ez az ital sok más olyan anyagot tartalmaz, amelyek az emberi test számára hasznosak.
Hatóanyagok a kávéban
A kávé, mint pusztán természetes termék, kiváló antioxidáns-forrás, még nagyobb százalékban tartalmaz antioxidánsokat, mint a zöld tea, vagy egyes gyümölcsök, amelyek a szabad gyökök semlegesítésében vesznek részt. Főként a levegő, az élelmiszer és a folyadékok révén jutnak be testünkbe és károsítják sejtjeinket - degeneratív agyi rendellenességeket, korai öregedést, idegrendszeri és immunrendszeri gyengülést okoznak. A tudósok becslése szerint a kávé az antioxidánsok akár 70% -át is képes ellátni az étrendben, ezáltal védve a szív- és érrendszert, vagy csökkentve a rák kockázatát.
A koffein hatása az egészségre
A kávé emberi testre gyakorolt hatásait évek óta tanulmányozzák a világ minden tájáról szakosodott szakértői csoportok. Közülük egyre többen megerősítik, hogy a kávéfogyasztás meglehetősen pozitív hatással van egy egészséges emberre. A szakértők egyetértenek abban, hogy a napi 4–6 csésze napi fogyasztás megfelelő kávéivásnak tekinthető, amelynek kb. 300 mg koffeinnek kell lennie. A koffein alapvető képessége az adenozinhoz való kötődés, amelyet az agy a fáradtság pillanatában vagy lefekvéskor előállít. A koffein rögzítheti a helyét, elzárhatja, majd késleltetheti az alvás kezdetét. Az adenozinnal ellentétben a koffein összehúzza az agy ereket, ami fokozott agyi aktivitást eredményez, amely aktiválja a mellékveséket. Elkezdenek adrenalint termelni, amely a testet vészhelyzetbe hozza - elmélyíti a légzést, felgyorsítja a szívműködést és összehúzza a test felszínén található ereket. Ez növeli az izmok vérellátását és következésképpen a vérnyomást. Az adrenalin ugyanakkor felgyorsítja az izmok cukrainak lebontását.
A koffein emeli a dopamin koncentrációját is, amely elengedhetetlen az idegi impulzusok továbbadásához az agyban, ahol elégedettség és boldogság érzetét kelti. egy csésze kávé elfogyasztása így blokkolja az agy adenozin-receptorait és késlelteti az alvást. Ugyanakkor megnövekszik az adrenalin termelés, és ezzel együtt az izmok és az agy ellátása. A dopamin hatása ismét növeli az elégedettség és a boldogság érzését. A koffein gyorsabb és tisztább gondolkodást és a testmozgások jobb koordinációját is eredményezi. Hatása miatt a kortizol és az adrenalin a szervezet vérében is felszabadul. A test a növekvő vérnyomás és a gyorsabb pulzus, a fokozott gyomorsav-szekréció és ezáltal az anyagcsere általános felgyorsítása révén reagál. Ezért a koffeinfelesleg idegességet, nyugtalanságot, a koncentráció hiányát és a motor finomhangolásának képességének elvesztését okozhatja.
Megcáfolt babonák és mítoszok a kávéról
Ártalmas az egészségre
A megfelelő kávéfogyasztás számos betegség megelőzését jelenti, pl. Parkinson-kór vagy 2-es típusú cukorbetegség. Antioxidáns tartalma miatt a kávé hasonló jótékony antiaterogén és kardioprotektív hatásokkal rendelkezik, mint a zöld tea vagy a vörösbor.
Növeli a vérnyomást
A szokásos adag kávé nem kockázatos, még a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők is megengedhetik maguknak a kávét. Azok számára, akik nem isznak rendszeresen kávét, előfordulhat, hogy enyhén emelkedik a vérnyomás, de a koffein tolerancia gyorsan kialakul, és a nyomás normalizálódik.
Támogatja a rák kialakulását
A kávé lehetséges rákkeltő hatásaival kapcsolatos kezdeti aggályokat számos tanulmány és tanulmány eloszlatta a kávéval és annak rákra gyakorolt hatásával. Negatív összefüggést találtak a kávéfogyasztás és a rák között. A kávé ezen védőhatását az antioxidánsok tartalmának tulajdonítják. A kávé pozitív hatásai (rákellenes, antiaterogén, antidiabetikus és mások) ma már annyira nyilvánvalóak, hogy ezek említése eljutott a klinikai dietetika tankönyvébe.
Vízhiányos és vízhajtó
A kávé nem szárítja a testet, éppen ellenkezőleg, jelentősen hozzájárul a teljes napi folyadékbevitelhez. Az ajánlott napi koffeinmennyiség 4-6 csésze. Ennek az adagnak nincs erős vízhajtó hatása. A kezdeti kávéfogyasztás után megnövekszik a vizelési igény, de további fogyasztással nem növekszik. Nem ez a helyzet a túlzott kávéfogyasztással, amely az egészséges anyagok testből történő eltávolításával és a teljes kiszáradással is megnyilvánul. Ebben az esetben tanácsos a testet vízzel feltölteni.
Ne igyon éhgyomorra
A koffein serkenti a gyomornedvek termelését, és így felkészíti az emésztőrendszert az ételek emésztésére. Ezért jobb, ha a kávét evés követi. Ennek ellenére nem okozhat egészségügyi problémákat egy egészséges embernél. Gasztritiszben vagy peptikus fekélybetegségben szenvedőknek tanácsos megbocsátani a kávét.
Az eszpresszó erősebb és hatékonyabb
A koffein hatása elsősorban a kávé adagjától és a benne lévő koffein mennyiségétől, de a kávéfogyasztás sebességétől is függ. A kávéivás érzését a felhasznált vízmennyiség is befolyásolja. Ugyanolyan mennyiségű őrölt kávébab ízű lesz eszpresszóban, kevés vízzel, mint az erős kávé. Ezenkívül sokkal gyorsabban isszuk meg, mint egy nagy mennyiségű meglepett kávé. Ezért az eszpresszónak, különösen gyorsan és éhgyomorra iszva, erősebb hatásai lesznek, mint a meglepő kávénak, fokozatosan, tejjel és étellel együtt. A felhasznált kávé és így a koffein mennyisége is megegyezhet.
A tej elnyomja a koffein hatásait
A tej csak a gyomor nyálkahártyáján csillapítja a koffein hatását, ezért a tejjel való kávé ajánlott a gyomor betegségei esetén. A tej és még több tejszín azonban lelassítja a gyomor kiürülését és ezzel együtt a koffein felszívódásának sebességét. A koffein hatása lassabban kezdődik, a hatás időtartama hosszabb, és a fogyasztó úgy érezheti, hogy a tejjel végzett kávé hatása gyengébb, mint önmagában a fekete kávéé. De a kávéval együtt elfogyasztott ételnek is van hatása.
Bátorítás után lassulás következik be
A kávé stimuláló hatása akkor mutatkozik meg leginkább, ha a kávét természetes fáradtság állapotában fogyasztják. Például amikor éjjel kávét iszik a munkahelyén, vagy tanul, hogy ösztönözze az éberséget és a szellemi teljesítőképességet. Átmeneti ösztönzés és a pszichomotoros teljesítmény javulása után azonban lassulás és fokozott fáradtság érzése következik be. Az ezt követő fáradtság azonban nem a koffein közvetlen hatása. Ez a koffein pszichostimuláló hatásának és a fejlettebb fokú fiziológiai fáradtságnak a kombinációja, amely kávéfogyasztás nélkül is jelentkezne.
Függőséget okozhat
Nincs klasszikus függőség a kávéhoz, de a koffein hatásaival szembeni fokozott tolerancia valamilyen formában előfordulhat, amely serkenti a központi idegrendszert. A legtöbb kávéfogyasztó meglehetősen állandó szinten tartja a fogyasztását.
Nem okoz mérgezést
A koffein halálos dózisának egyetlen testtömeg-kilogrammonkénti 150 mg koffeint, azaz normál embernél kb. 10 g koffeint kell tekinteni. A túladagolás (kb. 0,5–1 g koffein egyszeri adagja) nyugtalanságban, gyors szívverésben, álmatlanságban, gyakori vizelésben nyilvánul meg.
Forrás: Egészséges étkezési fórum, Kávézó Intézet - módosítva