emberi

Észrevetted már, hogy még mindig zavarnak a folyamatban lévő munkával kapcsolatos gondolatok? Például egy olvasatlan regény, amely egy hete fekszik az ágy mellett? Vagy nem tud elaludni éjjel, mert a munkahelyén folyamatban lévő projektre gondol? A pszichológusok tudják a választ arra, hogy miért nehéz abbahagyni a befejezetlen vagy félbeszakított dolgokon való gondolkodást. A válasz az ún Zeigarnik-effektus, ami azt jelenti, hogy az ember hajlamos a befejezetlen feladatokra jobban emlékezni, mint a befejezettekre.

Zeigarnik-effektus

Amikor elkezd dolgozni valamin, és egy idő után ezt otthagyja, és továbbmegy valami másra, gondolatai folyton visszatérnek a befejezetlen munkához. Ennek oka, hogy az agy vissza akar vinni egy befejezetlen feladathoz annak végrehajtása érdekében. Furcsán hangzik, de ez a befejezetlen feladat még mindig nagy jelentőséggel bír az agyunk számára, pedig már léptünk is tovább. A Zeigarnik-effektus talán leghíresebb felhasználási területei a televíziós sorozatok és a szappanoperák. Ezen alapulnak. Bár a sorozat egyik epizódja véget ér, a történet nyitott és befejezetlen marad. Ezért térnek vissza az emberek, és addig tudnak ülni a tévé vagy a számítógép előtt, amíg meg nem látják az összes alkatrészt és befejezik a képzeletbeli egészet.

Hogyan fedezték fel a Zeigarnik-hatást?

Ezt a hatást Bluma Zeigarniková orosz pszichológus, a fontos és befolyásos teoretikus, Kurt Lewin hallgatója figyelte meg és írta le először. Észrevette a hatást, amikor egy forgalmas kávézóban ült Bécsben. A kávézóban zajló események figyelése közben Zeigarniková észrevette, hogy a pincérek jobban emlékeznek azokra a megrendelésekre, amelyek számlái nyitva vannak, és még nem fizettek. Mivel a megrendelés kifizetése után a pincérek nehezen tudták összekötni és elrendezni a megrendelt asztalt.

Kísérletek befejezetlen feladatokkal

Ez arra késztette Zeigarnikovát, hogy foglalkozzon a jelenséggel és kutassa. Az egyik kísérleti sorozatban a résztvevőket egyszerű feladatok elvégzésére kérték, például gyöngyök felfűzésére, rejtvények vagy matematikai feladatok megoldására stb. A kísérlet résztvevőinek fele félbeszakadt e feladatok során. Egy órás szünet után Zeigarnik arra kérte a résztvevőket, hogy mondják el neki, milyen szerepet töltenek be. Észrevette, hogy azok a résztvevők, akiket megszakítottak a munkában, kétszer annyira emlékeztek rá, milyen szerepet töltenek be, mint azok, akiket nem szakítottak meg közben. A kísérlet hasonló változatát a kutató többször elvégezte. Az egyik esetben azt is megállapította, hogy a felnőttek a befejezetlen feladatokra akár 90 százalékkal is jobban emlékezhetnek, mint az elvégzettek.

Zeigarnik kísérleteit később számos más elméleti szakember követte a pszichológia területén. Például az 1960-as években John Baddeley memóriakutató kutatta és fejlesztette Zeigarnik kísérleteit. Kutatásának lényege az volt, hogy a résztvevők korlátozott időt kaptak az anagrammák feladatának megoldására. Amikor nem tudták megoldani az anagrammat, mielőtt elfogyott az idő, szóbeli választ (megoldást) kaptak. Ezt követően a kísérlet résztvevőit arra kérték, hogy emlékezzenek az anagrammákban szereplő szóra. Kiderült, hogy emlékeztek a szavakra, amelyeket nem önállóan oldottak meg, így nem kaptak segítséget. Baddeley így bizonyította, hogy Zeigarniknak igaza volt - az emberek valóban jobban emlékeznek azokra a dolgokra, amelyek befejezetlenek vagy félbeszakítottak.

A tudományos területen szokás szerint azonban voltak olyan kutatók is, akiknek kutatásai és tanulmányai nem erősítették meg a Zeigarnik-hatást. Állításuk fő tézise az volt, hogy az emberi motiváció kulcsszerepet játszhat abban, amire az emberek emlékeznek, és mi nem.

Hogyan működik mindez?

A rövid távú memória kapacitása és időtartama egyaránt korlátozott. Általában csak egy bizonyos mennyiségű információt tudunk megőrizni a memóriánkban, amelyet még mindig újra és újra meg kell ismételnünk annak érdekében, hogy valóban megőrizhessük azokat. Egy ilyen folyamat valóban sok szellemi erőfeszítést igényel. Nem csoda tehát, hogy minél többet próbálunk megőrizni néhány információt a rövid távú memóriában, annál keményebben kell dolgoznunk azért, hogy valóban ott tartsuk, majd felszereljük, amikor szükségünk van rá.

Ez nagyon könnyen megmagyarázható a pincérek példáján. A pincéreknek sok részletre emlékezniük kell minden asztalról, amelyet szolgálnak. Az emberek által megrendelt vagy újrarendelt információknak mindaddig emlékezetükben kell maradniuk, amíg számlát nem kérnek, ami azt jelenti, hogy megrendelésük lejárt.

Az ilyen helyzetek kezelésekor, amikor sok adatra emlékezni kell, az emberek több mentális segédeszközzel próbálják megkönnyíteni a dolgokat. A Zeigarnik-effektus az egyik ilyen példa.

Ez a hatás azonban nem csak a rövid távú memóriát érinti. Egyes befejezetlen feladatok, például az emberi célok, hosszú ideig tarthatnak, amíg memorizálnak. A Zeigarnik-effektus elmagyarázza a rövid távú memória működését. Amikor az ember észlel valamilyen információt, akkor az ún érzékszervi emlékezet. Ezt követően, mivel jobban figyelünk az ilyen információkra, a már említett rövid távú memóriába kerül. A rövid távú memóriában található információk nagy része gyorsan elvész, de az ezekkel az ingerekkel végzett aktív munkának köszönhetően többen a hosszú távú memóriába kerülnek. Így Zeigarniková megállapította, hogy ha egy személy nem teljesít bizonyos feladatot, akkor egyfajta kognitív feszültség keletkezik az emlékezetben. Ez arra készteti az embert, hogy jobban jelen legyen az információkban, és több mentális erőfeszítést és figyelmet fordítson arra, hogy a lehető leghosszabb ideig a tudatban maradjon. A feladat elvégzése után az elme és az emlékezet képesek enyhíteni az erőfeszítéseket, mert nincs ok folytatni az inger vagy információ rögzítését.

Hogyan lehet a legtöbbet kihozni belőle?

A zeigarnik-hatás befolyásolhatja mindennapi életét. Ezt a pszichológiai jelenséget elsősorban előnyére fordíthatja. A józan ész azonban azt mondja, hogy a feladat teljesítése a legjobb módszer a cél elérésére. Ehelyett Zeigarnikova elmagyarázta, hogy ha egy tevékenység során félbeszakítanak minket, akkor jó stratégia a lehető legtöbbre emlékezni a tevékenységről.

1. Hozzon többet a stúdióból

Amikor több napra osztja a vizsga tanulmányát, sokkal többre fog emlékezni, mintha egy este vagy éjszaka alatt az összes információt a fejébe akarná tenni. Ha egyszerre rengeteg információt próbál meg megjegyezni, akkor egy ideiglenes megszakítás az Ön javára válhat. Ahelyett, hogy újra és újra megismételné az információkat, olvassa el kétszer, és tartson egy kis szünetet. Amikor egy szünet után visszatér a tanuláshoz, sokkal könnyebb lesz, mint korábban.

2. Leküzdeni a halogatást

Vannak, akik naponta halogatják. Ez azt jelenti, hogy halogatják a dolgokat az utolsó pillanatig, amikor megteszik őket egy határidő betartása érdekében. Ez a hajlam a felelősségek és feladatok elhalasztására nemcsak nagy stresszhez vezet, hanem csökkenti a teljesítményt is. A halogatás legyőzésének és így a halogatás megszakításának egyik módja a Zeigarnik-effektus aktiválása. Kezdje az első lépés megtételével. Nem számít, milyen kicsi lesz. Amikor elkezded elvégezni a munkádat, és nem fejezed be, a gondolataid visszatérnek, amikor végre megteszed az egészet. Lehet, hogy nem teszi meg egyszerre, de még minden apró lépés is közelebb visz a kívánt célhoz. Egy ilyen megközelítés nemcsak arra ösztönzi Önt, hogy elkezdjen és elvégezzen egy feladatot, hanem a munka utáni elégedettség érzetét és azt az érzést is kelt, hogy a mentális erőfeszítéseket érdekesebb dolgokra is áthelyezheti.

3. Támogassa mentális egészségét

Minden érmének két oldala van, és így van ez a Zeigarnik-effektussal is. Ennek a hatásnak a hatása nem mindig kedvező. Ha nem végez el egy feladatot, akkor olyan gondolatai lehetnek, amelyek szorongást vagy stresszt okoznak. Ezek az invazív gondolatok utólag kiterjedt alvási vagy általános életmódbeli rendellenességekhez vezethetnek, ha túl sokáig tartanak. Ennek ellenére egy adott pszichológiai jelenség segíthet az embernek ezen nehézségek leküzdésében is. A befejezetlen feladatokkal kapcsolatos ismételt gondolatok motiválhatják és rúghatják, hogy elkezdjen dolgozni rajtuk. Ezeknek a feladatoknak a teljesítése akkor sikerélményhez, elégedettséghez és önbizalomhoz vezethet, amelyek valóban hasznos és pozitív érzések.

Zeigarnik hatása egy kávézó pincéreinek egyszerű megfigyelésével kezdődött, akik megpróbálták emlékezni a megrendeléseikre. Fokozatosan több szakértő csatlakozott a kutatásához, és kiderült, hogy ez valóban hatással van a rövid távú emberi memória működésére. Ha megtanulja hasznára használni, megkönnyítheti életének több területén való működését. És talán már régóta használja, csak nem tudta, hogy ez az egyik pszichológiai jelenség.