Az "elhízási járvány" jelenleg több figyelmet érdemel, mint amennyit kap. Becslések szerint évente közel hárommillió ember öl meg világszerte.

Az elhízás mint a társadalmi egyenlőtlenség terméke

Amint az egyenlőtlenségek különbsége egyre nyilvánvalóbbá válik, a társadalmi problémát orvosoljuk, vagyis a társadalmi problémákat orvosokká alakítják. Elhízottság ez már nem csak a táplálkozási szakemberek dolga - sokkal inkább a társadalmi egyenlőtlenség terméke és kollektív társadalmi választ igényel.

A teljes vagyon mai világban tapasztalható hatalmas növekedése ellenére az egészségügy továbbra is az egyenlőtlenség általános politikai problémájának jele a társadalmakban, még a leggazdagabbakban is.

A tragédia az, hogy az elhízást általában egyének vagy családok problémájának és felelősségének tekintik - nem olyan társadalmi problémának, mint az alacsony iskolai végzettség vagy a bűnözés. Ezért az elhízás megoldásait egyéni szinten osztják szét.

A statisztikák azonban könyörtelenül rámutatnak arra, hogy az elhízás olyan tünet, amelynek mögöttes társadalmi oka van. Ez teljesen megváltoztatja a megoldás megközelítését.

Demográfiai statisztika

Vegyük az USA-t. Van még a "leghízottabb" állam, Arkansas, a negyedik legszegényebb állam, míg Mississippi legszegényebb állama a harmadik helyen áll a legmagasabb arányú elhízással.

Új-Mexikó második legszegényebb államának képe kevésbé egyértelmű, mert ott egy másik tényezőt - az etnikumot - bonyolítja. Új-Mexikóban a felnőttek elhízása "csak" a 33. legmagasabb. Ennek ellenére a gazdagság és az egészség összefüggése ebben az országban még mindig összetéveszthetetlen nyomot hagy. A felnőttek elhízási aránya feketéknél 34,4%, latin eredetű felnőtteknél 31,3%, fehéreknél pedig 23,9%.

Viktoriánus párhuzamok

A 19. század elején a nyugati ipari városokat a túlzsúfoltság, a rossz lakhatás, a rossz víz és a betegségek jellemezték. A járványok, még a modern városokban is, New Yorkban és Londonban, az élet részét képezték. Az a tény, hogy lényegesen több szenvedést okoztak a szegényebb környéken, csak hozzájárult a város vezetőinek boldog reakcióihoz. A járványokat erkölcsi szégyen büntetéseként értelmezték - ugyanúgy, mint a mai túlsúlyos betegségekkel.

Az egészségtelen étkezéshez vezető tényezők

Martin Caraher élelmiszer- és egészségpolitikai szakértő ezt elmagyarázza Az ételválasztást erősen befolyásolják olyan tényezők, mint a jövedelem, a tudás és a készségek. Mások rámutattak, hogy a helyes és egészséges táplálkozás mindig több időt jelent az étel elkészítésére.

Az biztos, hogy az elhízás járványát nem tudjuk a népszerű harapnivalók megadóztatásával kezelni, mint ahogy a kötéleladások megadóztatásával sem az emelkedő öngyilkossági arányok ellen.

A lényeg az, hogy együtt kell kezelnünk azokat a területeket, ahol az elhízást okozó baktériumok szaporodnak - a stresszes közösségekben, amelyek bizonytalan és szabálytalan foglalkoztatással, oktatás hiányával, stresszel, depresszióval és elégtelen társadalmi kohézióval jellemezhetők. Fontos felismerni, hogy ehhez hatalmas változásra van szükség a nyilvános prioritások terén.

embereket

Egyértelmű kapcsolat van az elhízás és a társadalmi egyenlőtlenség között. I Forrás: pixabay.com

Tetszett a cikk? Ossza meg barátaival.