A tudósok megerősítették, hogy az ausztráliai Nagy-korallzátony közelében szinte minden újszülött óriáskártya nőstény. A globális felmelegedés okozza. Az WWF Australia elindította az óriáskártya és a valódi kártya megmentését célzó projektet.

Szlovákiában nincsenek olyan állataink, amelyek neme a tojásuk fejlődésének környezeti hőmérsékletétől függne. Látjuk azonban az éghajlatváltozás természetre gyakorolt ​​hatásait is. És a klímaváltozás témája hazánkban is aktuálissá válik. A diákoknak köszönhetően pedig máris eljut a szlovák terekre.

Az óriás vagy valódi kártya "babáinak" neme attól a homok hőmérsékletétől függ, amelyben petesejtjei fejlődnek. Ha a homok hőmérséklete 29,1 Celsius fok és annál magasabb, akkor a tojásból nőstény születik. Ha a homok hőmérséklete alacsonyabb, hím lesz. Az éghajlatváltozás azt jelenti, hogy a homok hőmérséklete a tojásrakás idején szinte nem csökken 29 fok alá, és az újszülött teknősök többsége nőstény. "Ha csak nőstények kelnek ki, akkor hatalmas kártyát veszítünk. A szaporodás egyszerűen nem mehet végbe a férfi populáció képviselete nélkül. Projektünk és még sokan mások megpróbálják megoldani ezt a problémát. A homok hőmérsékletének csökkentésére keressük a módját, hogy biztosítsuk a kártya mindkét nemének fejlődését és fenntartsuk a lakosság számát. "- magyarázza Christine Hof, az ausztráliai WWF videójában.

A nőstények és a férfiak aránya már 116: 1. A témával tudósok, köztük az ausztráliai WWF szakértői foglalkoztak a tekintélyes folyóiratban, a Current Biology folyóiratban: „Az éghajlatváltozás világszerte befolyásolja a növény- és állatfajokat. A globális felmelegedés hatása azonban legjobban azoknál a fajoknál mutatkozik meg, amelyek neme annak a környezetnek a hőmérsékletétől függ, amelyben tojást raktak. Ezt a kártya női populációjának növekedése esetén látjuk. A globális hőmérséklet becsült növekedése 2,6 Celsius fok 2100-ra e faj jövője forog kockán, a magas mortalitás miatt még a petesejtben és a korlátozott szaporodás miatt is, amikor a tartósított tojásokból főleg tartósított nőstények kelnek ki.

Hogyan spórolunk kártyákat?

Ha hozzáadjuk az illegális vadászat globális felmelegedés következményeit, a teknősök akaratlan halászhálókba történő befogását, az óceánok, különösen a műanyagok szennyezését, amelyek a teknősöket természetes táplálékra cserélik, fennáll annak a veszélye, hogy elveszítjük a tengeri élet egy másik szimbólumát. Az óriásteknős ma már a veszélyeztetett fajok listáján szerepel, és az ausztráliai partvidék az egyik legnagyobb tojásrakási hely. Az ausztráliai WWF ezért összefogott a Queenslandi Egyetem és a kormány szakértőivel, és megoldásokat keres a homok hőmérsékletének csökkentésére, amikor a teknősök tojást raknak rá. "Az általunk látott számok riasztóak, figyelmeztető jelek vagyunk nekünk, és cselekednünk kell a lakosság megmentéséért" - mondta Ian Bell, Queensland kormányának Környezetvédelmi és Tudományos Minisztériumának munkatársa. A tojásokat a mesterséges fészkekbe történő betöltése után azonnal elmozdítják, amelyeket kihűlnek. Homokot öntenek a homokra, vagy különféle menedéket építenek, amelyek árnyékot teremtenek. További információ a projektről: wwf.org.au/coolturtles.

közös
Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) kutatóinak legfrissebb jelentése szerint 12 évünk van hátra, mire a globális éghajlat + 1,5 ° C-kal melegszik az ipar előtti korszakhoz képest. És rámutatnak arra, hogy mi a különbség 1,5 és 2 Celsius fok között.

A legmelegebb 2018-as év

A környezeti hőmérséklet a fejlődés idején befolyásolja a teknősök és egyes krokodilfajok nemét. És bár nem látunk ilyen következményeket hazánkban, látjuk a klímaváltozás hatásait is. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet szerint 2018 "történelmileg a legmelegebb volt Szlovákia egyes meteorológiai állomásainak működési történetében". Az SHMU szerint hazánkban az átlagos éves léghőmérséklet 1,1 ° C-kal emelkedett az elmúlt 100 évben, ez a legmelegebb 12 év volt az 1990-es évek eleje óta. Ugyanakkor a csapadék átlagosan 5,6% -kal csökkent.
Ennek eredménye extrém időjárási események, csökkentik a talajvízkészletet, elmozdítják a vegetációs zónákat. Ezek 200-300 km-t mozoghatnak északra vagy 300 km-t az elkövetkező 50 évben. 150-200 m-rel magasabb pozíciókig. Erdők szempontjából Közép- és Észak-Szlovákiában a bükk vagy a juhar rovására csökken a lucfenyő. Egy ilyen fejleményt 11 ország tudósai is megerősítenek, beleértve a Szlovák Tudományos Akadémia Tájökológiai Intézetét is. Megvizsgálják az európai csúcsok adatait, beleértve a Tátra csúcsait is, és megerősítik, hogy a növényfajokban elmozdulás tapasztalható, és hogy ez az elmozdulás az utóbbi években egyre gyorsult.

Michael Storey, WWF

Még mindig keveset teszünk a globális felmelegedés lassítása érdekében. És Szlovákiában is, ahol az erdők, a vizes élőhelyek, a folyók szabályozásának és az élőhelyek széttöredezésének folyamatos veszteségének vagyunk tanúi, bár az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiánk szerint ezeken a dolgokon változtatni kell.
Ezért hazánk fiatal diákjainak köszönetet mondunk, hogy csatlakoztak a #fridaysforfuture globális mozgalomhoz, és azt mondták Greta Thunberg 16 éves svéd aktivistával: "A mi házunk szétesik, és a vezetőknek ennek megfelelően kell cselekedniük."