od-, odo - (csak stabil esetekben mássalhangzók csoportja előtt) a verbális előtag kifejezi
1. eltávolodás, eltávolodás egy bizonyos helyről;
távolság, távolságtartás valaki al. valami egy bizonyos helyről: távozás/távozás (otthonról), távozás (városból), távozás (munkából), elrepülés, elköltözés, visszahúzódás, lemondás;
elhajtani, elcsalogatni, elvenni, taszítani, oldani, kikísérni (valakit), elvenni, elvenni/elvinni, kinyomtatni, elvenni (valamit), elküldeni (valamit);
2. szétválasztás, eltávolítás, leválasztás, szétválasztás, eltávolítás, valami elválasztása valamilyen egésztől (konkrét és absztrakt értelemben): letörés (haluz), levágás (láb), levágás (darab kenyér), levágás (darab fal), külön, szétválik, felold (valami);
letérni, megkülönböztetni, leválni (valamiről), eltérni;
3. megfoszt valamit (valakit) al. ingatlan megfosztása: víztelenítés (rét), színtelenítés (anyag);
államosítani;
4. fordított irány;
helyettesítés, megtorlás: leírni (valakinek egy levélen), visszapattanni, reflektálni, válaszolni, megtorolni (valakinek egy kérdést);
jutalmazza magát, szolgáljon (valakit), tegyen valamit (valamit);
5. ellentéte al. eseményekkel szembeni ellenállás: megszokni (valamit), megtanulni (valamit), engesztelni (valamit), fellebbezni;
6. letöltés al. valamit elvenni, elvenni valakitől: elvenni/elvenni, elvenni/elvinni, vásárolni (valamit);
7. a történet teljes befejezése: (óra) ver, (fák) kivirágzott, megszólalt, csengett;
énekelni (dal), szavalni (vers);
robbanás, elítélés (valaki), a minősítés feloldása (valami);
8. egy művelet végrehajtása, végrehajtása egy bizonyos sablon, űrlap, sablon alapján, egy korábbi művelet eredménye alapján: másolás, leírás, rajzolás, érintés (valami), leadás (leadás), nyomtatás (valami), megfigyelés (valami)
-
1. (hová) menni, távozni: Stanislav érettségi után egyetemre ment. (Vaj.) Az őrök elfoglalták helyüket. (Urb.)
● hívás. ról ről. meghalni az örökkévalóságig, békében lenni;
2. (akitől még indokolatlanul is.) Búcsúzni: Matej a közvetlen családjához ment, elvonult. (Kuk.) Csak okosan kivonult Zuzkából. (Laz.);
ned. levesz
odo játszani, -play, -play doc. megtörténni, megtörténni: A boglárka megérti, mi történt itt. (Kuk.) Az eset a Duna töltésén a következőképpen történt. (Rozs.);
ned. kerül sor, -és hé
from, from (from velem kapcsolatban, és hígítson azon kívül, hogy előtte néhány más szó, pl. ajtó, nap) predl. s 2. o. kifejezi
1. helyi kapcsolatok, nevezetesen: a) események irányítása valaki al környékéről. valami távol (op. k, ku): kelj fel az asztaltól;
A kutyák a kunyhóból a mezőre szaladtak. (Ondr.) A hegyek közötti határról sétáltunk. (Ábra) Dél felől jöttünk. (Švant.) A kaszinóból jött a karátból. (Vaj.);
hentestől származik;
Az esküvő óta van. (Horal) hallani a város végéről mozsarak égnek. (Cal.) Nem akar felkelni egy sörtől. (Egy csapat.);
a szél dél felől fúj;
nem lát tovább az orrból;
b) a cselekvés helye al. dolgok valakinek közelében al. valami: A kút az épület jobb oldalán volt. (Fog.) Egy barátunk ült az asztalunktól távol. (Kuk.) Itt, a régióból érkező harmadik ül felesége. (Laz.);
nem álltak messze az igazságtól;
Azt mondja, hogy valahol Martintól (Pláv.) Van Martin környékéről. Alig látható a földről. (Al.)2. egyáltalán a sztori kiindulópontja: induljon Ádámtól, induljon el a-tól, induljon a régiótól;
a hal büdös a fejétől;
mindent megkap a szegfűszegtől (Ráz.);
Julo pikkelyekből tanul. (Gróf) Az ajtó óta bejelentik. (Világít)3. az esemény időzítése a) kifejezésekhez és időmegjelölésekhez: azoktól az időktől kezdve, egy bizonyos időtől kezdve, koroktól fogva, kezdettől fogva, az első pillanattól kezdve, nyártól, reggeltől, éjféltől, estétől;
ősidők óta, apa halálától, államcsínytől, háborútól, születésüktől, felszabadulásuktól kezdve;
gyermekkortól, fiataltól, bölcsőtől, kisfiútól, gyermektől;
az első háború óta eltelt negyedik év (gróf);
Az iskolapadokból megtartottam az orosz lélek iránti megértést. (Švant.);
(b) az időtartam meghatározásában (együtt: tól ig): reggeltől estig, fénytől villogásig, ebédtől estig, téltől télig, ősztől tavaszig, éjszakától éjszakáig;
c) időrendben: évről évre egész évben;
évről évre minden évben;
időről időre, alkalmanként;
d) az időtartam kifejezésekor (amikor arra kérik, mennyi időre, mivel): Két évig nem tudott aludni. (Tim.) Lehet, hogy egy év óta nem cserélik az ágyneműt. (Jégé) Ezer éven át őseid csak a mesterek szolgálatában álltak. (Stod.)4. ok, ok;
eredet, kezdeményező deja al. dolgok: elpirul a méregtől, elhalványul a félelemtől, sír az örömtől, meghal az éhségtől, megáll a munkától, leesik a fáradtságtól;
sörből görbe a feje;
varrással fizet;
adj valakinek valamit az útból;
Gyomromtól rosszul vagyok. (Kuk.) A nő nevetett. (Taj.) Hynies mérgezéstől. (Jes.) A szoba okosan melegedett a kemencéből. (Urb.) Madaraktól vannak nekik (tetveik). (Ondr.) Chry mind a pásztortól származik. (Chrob.) Ez a régi édesanyád emlékeztetője. (Fecsegés.);
Hviezdoslav versei;
adót fizetni a kutyáról (Taj.);
Pálinkás srác volt. (Taj.);
kitalálni valamit, megérteni valamit egyedül;5. dil. közvetítő: Anyósodból választottál menyasszonyt. (Laz.) Azt mondta Dodknak, hogy hússal lát el minket. (Tat.)
6. cselekvési módszer al. dolgok: bükkről bükkre mérni, szívből beszélni, szóról szóra tanulni, tíztől ötig gazdálkodni, darabról fizetni, valakit hátulról megragadni, a robot kézzel megy;
csörgés a világ feltalálásából;
eljárjon eseti alapon;
az üzenet szájról szájra terjed;
Lélekből vallott. (Vaj.)7. a sztori vagy a dolog foka: csontból jó, valamit csinál az alapoktól kezdve, tetőtől talpig néz valakit, beszél valamit kezdettől a végéig, megtanul valamit az elsőtől az utolsó sorig, az igazgatótól az ajtónállóig;
A marhától az életig mindent elvittek. (Urb.)8. valaminek a célja, célja: fejfájás por;
Szomjúságtól jó (žinčica). (Ondr.) Hagyták, hogy sóhajtozzon a fájdalomtól. (Taj.) És miből származik az öv? (Kuk.)9. valakinek hovatartozása al. valami: a szekrény kulcsa;
pénzkönyv (Tim.);
trónurak (Taj.);
tisztviselő az uradalomból (Škult.);
újságfosztók (Min.);10. ellenérték valakinek al. valami a) összehasonlítóban: idősebb volt nála. (Taj.) Boldogabb, mint a szikla. (Sörfőző.) Abban az időben a kétfedelű repülőgépek jóval kisebbek voltak, mint a lapát. (Lask.) A tojás nem lehet bölcsebb, mint a tyúk. (Gróf) Legfeljebb tizenhét éves volt (Švant.) Nem volt tizenhét évnél idősebb;
b) értékelési kifejezések esetében: ez kedves (kedves) tőled, ez sokan vannak tőle;
Tisztességtelen tőle. (Urb.) Még mindig undorító tőle. (Jégé) A fiatalok taktikája. (Jes.)11. leválasztott tárgy kapcsolat: kérni, kérni, akarni, elvárni, kapni, kapni, kölcsönkérni, vásárolni valamit valakitől;
megtisztítani, felszabadítani, kivonni, elválasztani valamit valamitől;
törölje le a száját az ételtől;
felállni, ugrálni, megfordulni, megszokni valamit;
függeni, eltérni, elvinni, különbözni valakitől, valamitől;
letépni a szemed valamiről;
Legalább küldjön el a hiú szavaktól. (Laz.) Hiszen egyiket sem választják el egymástól. (J. Kráľ), hogy a szovjet nép példáját vegyék (Pláv.);
Nem tudják, hogyan lehet megkülönböztetni a lisztet az agyagtól. (Chrob.) Abbahagyta az arcának festését. (Jes.) Báčik Ondro ment, hogy megvédje őket a kutyáktól. (Egy csapat.)odo beračka 1, -y, -čekek žen. r. elavult. levonás: Hogy szó esett felvételről, a nőket azonnal megverték a tömegben. (Egy csapat.)
női felszállás 2, -y, -čekek. r. nar. egy nő, aki a kaszált gabonát maroknyira hajtja össze a kasza mögött (vagy akár kévékbe köti), egy fogat, egy arató (Zgur.)
5. (mi) előfizetőnek lenni, rendszeresen vásárolni, feliratkozni (általában újságok és folyóiratok): o. újság, folyóirat, o. pártnyomtatás
1. búcsú, búcsú, visszahúzódás: Megfordul anélkül, hogy elvenné tőle. (Tim.) Tizenkét éves volt, amikor nyugta nélkül elszaladt. (Jégé)
2. búcsúdal, búcsúdal (főleg temetéseken, esküvőkön stb.): Gyűjteményt énekelt egy barátja autóján. (Vlč.) A templomot ének, zsoltárok, fegyelem és absztrakció követi. (Rozs.)
odo branec, -nca kan. r. elavult. akit katonának, toborzónak, elítéltnek vittek el
1. (mit vigyen, kinek, kinek) vigye el: o. talaj tápanyagai;
A hideg harmat könnyen elviszi a (virág) életet. (Botto) Út közben megállították őket, és elvették, amijük volt. (Al.) A gazember a feleségemet is elvitte. (Jég);
pren. A hangjában a szorongásos hangnem megfogadta beszédét (Bod.), Aminek hatására abbahagyta a beszédet.2. (mit, mit kinek) vegyen egy bizonyos mennyiségű valamit, egy kicsit: o. egy kis liszt, o. donor vére;
3. (mit) átvenni, átvenni: o. feladás, o. utazási jegyek;
Az ifjú Čabrda elvitte a pénzt. (Taj.)4. hívás. (kit) katonai szolgálatra alkalmasnak kell elismerni: Mišát helyettesítő emelkedőn távolították el. (Rys.) Ilčička hallotta, hogy fiát elvitték. (Urb.);
odo briť, -í, -ia dok. (mit) jónak elismerni, jóváhagyni: Az egész családdal eljön, hogy megnézze és elvegye a fia választását. (Tim.) Mindent elvett volna, amit tett, mert szerette látni. (Kuk.) Elvenni, -uje, -ují
elhajtani, elhajtani, elhajtani (országosan és elhajtani, elhajtani) dok.
1. (kit, mit) elhajtani valahonnan, elhajtani egy másik helyre, elítélni: o. tolvajok, o. farm, o. muchu;
Sajnálta, hogy senki sem űzte el a zsákmány elől. (Jégé) A Mrzáč-lakók elűzték a szántóföldjüket. (Heck.) Most magától elűzte. (Jégé) Ha szíved van, ne hajts el! (Egy csapat.)2. (mit) elhajtani, elhagyni (általában valami kellemetlen dolgot): A tenyerét a homlokán végighúzza, hogy elhárítsa a gondolatokat. (Tim.) Elűzöm a nyugtalanságot, de nem tudom elűzni. (Tim.) (Vinco) bólintott, hogy elhárítsa a téveszmét. (Pont.) Szavaik minden félelmünket elűzték. (Úszó) (Andrej) elűzi az ürességet a szívtől. (Vaj.);
ned. elhajtani, hígítani. és elhajtani, -és, -hé
ellenáll, -á, -ajú (nat. és ellenáll, -ie, -ejú) dok. (kinek, kinek akár közvetlenül is.) elviselni valamit, nem engedni, megvédeni magát: o. támadás, o. kísértés, o. csábítás;
ról ről. titokzatos hatalom (Kuk.);
Ezúttal nem tudtam ellenállni anyukámnak. (Vans.) (Ballent) nem tudott ellenállni a hívásnak. (Jil.) Hízelgett a büszkeséged, aminek a fiad nem tudott ellenállni? (Kuk.);ned. ellenállni (nemzeti és ellenállni), -a, -ajú
rugalmas adalékanyag m. képes ellenállni, ellenállni valaminek: o. ember, test o-é betegségek ellen, gyermekek kevés o-é fertőzés ellen, gabonafélék o-é fagy ellen, o-é növényfajták;
odo mkhnout, -ne, -nú, -kol dok. (mi) nyiss ki valamit kulccsal bezárva: o. ajtó, szekrény, mappa, o. diafragma;
ned. feloldás, -a, -ají, feloldás és feloldás, -á, -ajú
ötből és unclip, -no, -nou, felszabadított/elhalasztott doki. (mi) elválasztani valamit csatlakoztatott, csatlakoztatott, bekapcsolt, csatlakoztatott, összekapcsolt: o. kocsi, o. sílécek, o. öv, o. lánc, o. karórák, o. gombok;
A katonák kilőtték a töltényüket. (Urb.) (A lovak) kilőtték a falatokat. (Jil.);ned. ki- és kikapcsolás
|| kikapcsolni és kikapcsolódni (rögzítésből, rögzítésből, rögzítésből): Adele levált egy hosszú, gyönyörű fonatot. (Vaj.) Engedje vissza és egyenesen a tanyán. (Švant.);
ned. hogy leváljon és leváljon
odo pchať, -á, -ajú dok. (mit) kinyitni valami eldugult, eltömődött, bezárt: eldugult üveget
be- és kikapcsoláshoz, -a, -ajú ned. (mit, mit kinek) szétválasztani, elengedni, mi van összekötve, rögzítve, rajta: o. kabát;
Kihúzta a sílécről a pecsétöveket. (Bedn.) (Tup) elkezdte kigombolni a drótingjét. (Hor.) A Bešeň család leszerelte az oszlopokat az autóból. (Cal.) Jožo elkezdte leválasztani a lábát. (Számol);doc. kapcsolja ki és vegye le a klipet
|| külön-külön leválasztani és leválasztani, a rögzítésből, a rögzítésből, a rögzítésből kioldani: A kocsikat leválasztják. (Kuk.) A páncél leválik (álomban) a körmökről. (Vaj.);