Bár az emberek sok közös tulajdonsággal rendelkeznek, mégis sokféleképpen lépnek kapcsolatba egymással megkülönböztetni. E különbségek okai a sejtmagokban - pontosabban a kromoszómákban és a bennük tárolt molekulákban található - eltérő genetikai információkban rejlenek. DNS (dezoxiribonukleinsav).

nutrigenomika

Különböző variációk a DNS-molekulákban különböző személyeknél más néven DNS polimorfizmusok. A polimorfizmusok leggyakoribb típusa az ún "egy nukleotid polimorfizmusok"(Angolul: SNP = Single Nucleotide Polymorphism"). Sok ilyen öröklődő polimorfizmus létezik, és ők felelősek ezért különböző emberek különböző módon képesek felszívni, megemészteni, szállítani, tárolni és metabolizálni az egyes tápanyagokat. Az örökletes hajlam különbségei (genom, genotípus) különböző egyéneknél többek között:

° befolyásolják a különféle tápanyagok metabolikus potenciálját (laktóz, fruktóz, glükóz, zsírsavak, fehérjék és mások) a

° meghatározza az egyes tápanyagok bevitelének egyedi követelményeit (tápanyagok)

Genetikai információ polimorfizmusok lehet, hogy egyes emberek bizonyos helyzetekben szívességet, míg más kevésbé előnyös génekkel rendelkező egyének azonosak lehetnek az első csoporthoz képest hátrány. Ha azonban az utóbbi csoportba tartozó embereket megismertetik valódi örökletes hátrányaikkal, életmódjuk célzott intézkedéseivel megszüntethetik vagy csökkenthetik a gének e gyengeségeiből fakadó lehetséges negatív egészségügyi következményeket és fenyegetéseket (ha úgy döntenek).

Nutrigenetics olyan tudományos diszciplína, amely a gének kölcsönhatását tanulmányozza és egyéni tápanyagok (tápanyagok) táplálékból. E tudomány középpontjában egyrészt a tápanyagok és az élelmiszer-bioaktív anyagok, másrészt a molekuláris szintű genom kölcsönhatása áll. Nutrigenetikai kutatások próbálkoznak azonosítsa azokat a géneket, amelyek növelik az egyes emberek fogékonyságát elhízás, cukorbetegség, rák, súlyos szív- és érrendszeri betegségek és egyéb betegségek esetén. Ez egy olyan tudomány, amely az egyes tápanyagok elfogyasztása után tanulmányozza a genetikai változatok különböző biológiai válaszokra gyakorolt ​​hatását.

Nutrigenomika az emberi genetika egy másik ága, amely megválaszolja az étrendből származó tápanyagok és biológiailag aktív anyagok szerepét és hatását az ún. génexpresszió. Az ételoldali génkifejezés a diéta képességét, ill. az egyes tápanyagok befolyásolják és módosítják (módosítják) a specifikus gének tulajdonságait és ennek következtében fehérje az emberekben.

Nutrigenomika valójában erről szól, mivel a tápanyagok modulálják a gének és fehérjék expresszióját (tulajdonságait), és ezeken a hatásokon keresztül az étkezési tápanyagok hogyan befolyásolják az egyes testszervek és struktúrák sejtanyagcseréjét.

A mai napig elegendő tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy az étkezési és étkezési szokások fontos szerepet játszanak a súlyos krónikus "civilizációs" betegségek egészségügyi kockázatainak módosításában. Kísérleti modelleken végzett számos tudományos tanulmány bizonyítéka megerősítette, hogy az élelmiszerekben számos olyan anyag van, amely képes megváltoztatni számos biológiai molekuláris folyamatot és anyagcsere-utat, amelyek fontos fiziológiai és kóros folyamatokban is szerepet játszanak. Ezek magukban foglalják a kockázati vagy védekezési folyamatokat a karcinogenezis, a zsír- és érelmeszesedés-anyagcsere, a glükóz- és inzulin-anyagcsere, a vitamin-, ásványianyag-anyagcsere és még sok más területén.

Az elhízás egy multifaktoriális anyagcsere-betegség, amelyben a testzsír túlzott raktárai halmozódnak fel. Ez akkor fordul elő, ha az energiafelvétel nagyobb, mint az energiafelhasználás. Az elhízás világszerte növekvő gyakorisága és járványa elsősorban az emberek kedvezőtlen életmódjának tudható be. A túlzott testzsír elhízott egyéneknél számos káros egészségügyi következményhez és betegséghez vezet (társbetegségek). Ezek közül a legfontosabbak a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dyslipidaemia (a zsíranyagcsere rendellenességei), az alkoholmentes zsírmájbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, az ízületi károsodások és a rákos daganatok több típusa [1].

A több gén polimorfizmusa azonban fontos szerepet játszik az energiaegyensúlyban is. Az örökletes tényezők hatással vannak a túlsúly célzott csökkentésének menetére is. Az elmélet az ún "Takarékos gén", amely néhány elhízott egyén számára kedvezőtlen öröklődő berendezések komplexét jelenti, elősegítve a pozitív energiamérleget és a testzsír későbbi nem megfelelő felhalmozódását.

Számos rokon gén már ismert a jóllakottság szabályozására, a testtömeg fenntartására, a túlsúly csökkentésére, az alapvető tápanyagok anyagcseréjére, a vázizomzat szerkezetére és működésére, valamint a fizikai és sporttevékenységekre. Ezért a genetikai diagnózis additív potenciálja már kiaknázható a túlsúly és az elhízás átfogó kezelésében.

Az eddigi tudományos bizonyítékok megerősítették azt a tényt, hogy az étkezési szokások nemcsak a rák kockázatát, hanem viselkedésüket is módosíthatják (pl. képesség új tumorerek és áttétek kialakítására). Ugyanakkor az is ismert Az étrend, a táplálkozás és a rákkockázat közötti kapcsolat nem minden ember számára azonos. Jelentős eltérés tapasztalható a különböző egyének között abban, hogy bizonyos táplálkozási tényezők rájuk erősen hatnak. Az egészséges és megelőző étrendre vonatkozó általános népegészségügyi ajánlások ezért egyesek számára túlzottak lehetnek, míg mások számára ugyanezek az intézkedések elégtelenek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy a második, hátrányos helyzetű csoportba tartozó emberek szigorúbb intézkedéseket követelnek meg, mint az átlagos ajánlások, amelyeket a teljes népesség számára támogattak a rák megelőzése érdekében [2].

Tagadhatatlan tény, hogy az egyes emberek örökletes anyagának (genomjának) következetlen eltérései felelősek az étrend táplálkozási és bioaktív összetevőire adott biológiai válaszainak ezen egyének közötti változékonyságáért. Számos tudós szerint a genetikai hajlam ismerete és a táplálkozási viszonyok megértése nemcsak azokat az egyéneket azonosíthatja, akiknek a legtöbb előnye származhat a megelőző diétás beavatkozásokból, hanem azokat is, akik továbbra is túl vannak kitéve bizonyos veszélyeztetett tápanyagoknak, ha betartják az átlagos populációs ajánlásokat.

A rák és az öregedés problémái speciális problémákként tanulmányozták. Számos bizonyíték áll rendelkezésre azonban arra vonatkozóan, hogy a karcinogenezis és az öregedés folyamata sok közös molekuláris útvonalon és mechanizmuson osztozik. Úgy tűnik, hogy néhány genetikailag programozott folyamat, amely korai életkorban koordinálja a növekedést és fejlődést, felnőttkorban is fennmaradhat, amikor káros következményekkel járhatnak [3].

Eddig vannak 4 alapvető folyamatot ismerünk, amelyek mind az öregedési folyamatban, mind a karcinogenezis folyamatában részt vesznek, és amelyek:

  1. telomer rövidítés és telomeráz aktiválás
  2. korlátozott energiafogyasztás az étrendben
  3. a sérült DNS-molekulák helyreállítása
  4. oxidatív stressz

Következtetés - miért jó tudni valamit a génjeiről

Az elmúlt években egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az étrend és a táplálkozás emberi egészségre gyakorolt ​​hatásaiban központi szerepet játszik az egyén örökletes háttere, tisztában más tényezőkkel, például nem a életszakasz (életkor) Férfi. Naiv felfogás, hogy az étrend és a táplálkozás megváltoztatása minden embernél ugyanazokhoz a reakciókhoz és válaszokhoz vezethet. Bár az általános népesség egészségi táplálkozási ajánlásainak gyakorlata világszerte még mindig elterjedt, a jövő az egészség elősegítésére és a krónikus betegségek megelőzésére irányuló, táplálkozási tanácsadás személyre szabott megközelítéséhez tartozik. Egy ilyen kifinomult megközelítéshez a tápanyagok és a gének kölcsönhatásainak átfogó megértésére lesz szükség, amely lehetővé teszi, hogy minden ember értékelje és prioritásként kezelje a célzott stratégiák választását az étrendi beavatkozások során [4].

Sok fontos szerepet játszó gén az anyagcsere-reakciók és az étrendre adott válaszok, a táplálkozás és még a fizikai aktivitás szabályozásában is ma már tudjuk. Ezért a mai körülmények között is lehetőség van személyre szabott táplálkozási és étrendi tanácsadásra, ezáltal optimalizálva az emberek étrendjét, fizikai aktivitását és testsúlyát.

Genetikai diagnosztika és a klinikai genetika osztályai végül is manapság az egészségügyben nemcsak a világon, hanem Szlovákiában is általános valóságnak számítanak. A jelenlegi klinikai gyakorlatban például rutinszerűen alkalmazzák a különféle formák örökletes hajlamának vizsgálatát ételintolerancia (hisztamin, laktóz és fruktóz intolerancia, a glutén/glutén érzékenység különféle formái, beleértve a lisztérzékenységet), vagy a zsír és a koleszterin anyagcseréjének rendellenességei. Nagy jelentősége van a genetikai tesztelésnek onkológia, eredmények, amelyek segítenek azonosítani az örökletes rákos megbetegedések (emlőrák, vastagbél- és végbélrák és más rákfajták) fokozott kockázatát. A jövőre vonatkozó nagy remény abban rejlik, hogy a genetikai kutatás erre összpontosít elhízás megelőzése és kezelése és eredményeinek ezt követő prevenciós és klinikai gyakorlatba történő átültetése.

[1] MARTI, A. és mtsai. Nutrigenetics: Eszköz az elhízottak személyre szabott táplálkozási terápiájának biztosítására. Nutr Diet World Rev. 2010; 101: 21-33.

[2] NICASTRO, HL. et al. Nutrigenomika és rákmegelőzés. Curr Nutr Rep 2012; 1 (1): 37-43. doi: 10.1007/s13668-011-0007-6.

[3] RISCUTA, G. Nutrigenomika az öregedés, az élettartam és a rákmegelőzés felületén. J Nutr 2016; 146: 1931-1939

[4] FENECH, M. és mtsai. Nutrigenetics and Nutrigenomics: Nézőpontok a táplálkozás kutatásának és gyakorlatának jelenlegi állapotáról és alkalmazásáról. J Nutrigenet Nutrigenomics 2011; 4: 69-89. DOI: 10.1159/000327772.