Moszkva/Tokió, 2019. április 24. (HSP/Fotó: SITA/AP-Lee Jin-man)

oroszország

Oroszország és Japán kölcsönösen előnyös és gyakorlati tevékenységeket keres a Kuril-szigeteken

Japán és Oroszország kölcsönösen előnyös keretet akar találni a közös gyakorlati fellépéshez a Dél-Kuril-szigeteken - jelentette ki Igor Morgulov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn, mielőtt Tokióban tárgyalt volna japán kollégájával, Takeo Morival.

"Olyan közös gyakorlati cselekvési programokat szeretnénk találni, amelyek lendületet adnának a régiók közötti gazdasági együttműködésnek, és valóban hozzájárulnának a szomszédság és az államok közötti hiteles légkör megerősítéséhez" - mondta. Morgulov reményét fejezte ki, hogy a felek képesek lesznek minden összetett kérdést megoldani és gyakorlati eredményeket elérni, ha megállapodnak a többoldalú gyakorlati együttműködés fejlesztésében.

Morgulov hozzátette, hogy ez az ötödik konzultáció a közös gazdasági fellépésről a Dél-Kuril-szigeteken.

Takeo Mori reményét fejezte ki, hogy a közelgő konzultációk eredményesek lesznek, és segítik Oroszországot és Japánt a területi kérdés, valamint a békeszerződés előrehaladásában. "Japán és Oroszország vezetői, akik megértik Japán és Oroszország közötti kapcsolatok stratégiai fejlődésének értékét, példátlan lehetőségeket kínálnak mindkét ország számára" - mondta.

Ma a Kuril-szigetekről folytatott nagyon élénk vita a második világháború eredményeként merült fel, és kétértelműségekből és nézeteltérésekből fakad az 1943-as kairói nyilatkozat, az 1945. februári jaltai megállapodás, az 1945. júliusi potsdami megállapodás és a San Francisco, 1951. szeptember.

Az 1943-as kairói nyilatkozat nem említi kifejezetten a Kuril-szigeteket, de kimondja: "Japánt erőszakkal és kapzsisággal kiutasítják az összes többi területről is, amelyet elfogadott".

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió által aláírt jaltai megállapodás már kifejezetten kimondja a Kuril-szigetekről:

"A három nagyhatalom - a Szovjetunió, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság - vezetői megállapodtak abban, hogy két-három hónappal azután, hogy Németország megadja magát és az európai háború véget ér, a Szovjetunió a Japán elleni háborúba lép. szövetségeseivel, feltéve, hogy:… 2. helyreállítják Oroszország korábbi jogait, amelyeket Japán 1904-es áruló támadása megsértett, nevezetesen: (a) Szahalin déli része, valamint a szomszédos szigetek visszatérnek a Szovjetunióba; … (3) A Kuril-szigeteket átadják a Szovjetuniónak. "

Japán később azt állította, hogy a kairói nyilatkozat és a potsdami egyezmény nem vonatkozik a szigetekre, mert a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 1855-ös megalakulása óta, és ezért nem 1955-ben, soha nem tartoztak Oroszországhoz azon területek között, amelyeket Japán "erőszakkal és kapzsisággal" nyerték el.

A San Francisco-i szerződés tovább bonyolította a helyzetet. Jelentős modern vita alakult ki a Kuril-szigetek helyzetéről az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a szerződés előkészítése során 1951-ben. A szerződésnek állandó békeszerződésnek kellett lennie Japán és a második világháború szövetséges hatalmai között. Ekkor azonban a hidegháború már javában zajlott, és az Egyesült Államok álláspontja a jaltai és a potsdami megállapodással kapcsolatban jelentősen megváltozott.

Az Egyesült Államok azzal érvelt, hogy a Potsdami Megállapodásnak kell elsőbbséget élveznie, és hogy a jaltai megállapodás szigorú betartása nem szükséges, mert az Egyesült Államok véleménye szerint maga a Szovjetunió megsértette a jaltai megállapodás több rendelkezését más országok jogaival kapcsolatban.

A Szovjetunió hevesen nem értett egyet és követelte, hogy az Egyesült Államok tartsa be a jaltai Szovjetuniónak tett ígéreteit, mint a Szovjetunió Japánba háborúba lépésének feltételét.

Különleges nézeteltérési pont abban az időben az volt, hogy a szerződés-tervezet, amely kimondja, hogy Japán lemond minden jogról Dél-Szahalinra és a Kuril-szigetekre, nem kifejezetten kimondta, hogy Japán elismeri a szovjet szuverenitást e területek felett.

A Szovjetunió nem volt hajlandó aláírni a San Franciscó-i Szerződést, és nyilvánosan kijelentette, hogy a Kuril-szigetek kérdése az egyik oka annak, hogy nem ért egyet a szerződéssel. Japán aláírta és megerősítette a San Francisco-i Szerződést.

A japán kormány és a legtöbb japán média azonban most azt állítja, hogy Japán már az 1951-es San Franciscó-i Béke Konferencián úgy döntött, hogy Kunashiri, Etorofu, Shikotan és Habomai technikailag nem része a Kuril-szigeteknek, és ezért nem vonatkoznak rá a Kuril-szigetek rendelkezései. A szerződés 2c. Cikke. Ennek az állításnak az időzítését Oroszország és néhány nyugati történész megkérdőjelezi.

1956-ban a dolgok kezdtek elmozdulni, de végül nem született közös megegyezés. Az 1956-os japán és a Szovjetunió közötti béketárgyalások során a szovjet fél azt javasolta, hogy rendezzék a vitát Shikotan és Habomai visszatérésével Japánba. A tárgyalások utolsó fordulójában a japán fél elfogadta az Iturup és Kunashiri szigetekre vonatkozó állításának gyengeségét, és megállapodott abban, hogy békeszerződésért cserébe megállapodnak Shikotan és Habomai szigetek visszatérésében.

Az amerikai kormány azonban beavatkozott és blokkolta a megállapodást. Az Egyesült Államok figyelmeztette Japánt, hogy Japán más szigetekre vonatkozó követelésének visszavonása azt jelentené, hogy az USA megtartja Okinawát, és Japánt elutasítja ezeket a feltételeket.

Azóta a helyzet hosszú évek óta nagyjából azonos. A helyzet csak Vlagyimir Putyin elnök megérkezésével változott.

2018. november 14-én Szingapúrban tartott találkozójukon Putyin orosz elnök és Abe japán miniszterelnök megállapodtak abban, hogy fokozzák az orosz-japán tárgyalásokat a békeszerződésről az 1956. október 19-én aláírt közös nyilatkozat alapján.

Később decemberben a G20 csúcstalálkozóján két Buenos Aires-i vezető bejelentette egy új békeszerződési tárgyalási mechanizmus létrehozását. Mindkét ország legfelsõbb diplomatáinak, Szergej Lavrovnak és Taro Konónak a feladata a munkájának felügyelete.

A legújabb közös nyilatkozat megerősíti, hogy mindkét ország diplomatái nagyon keményen dolgoznak a lehetséges megoldáson. Így valódi remény van arra, hogy évek múlva a két nagyhatalom végre békére jut, befejezve a 74 éves háborút.