ossti, osti nők. r. szúrósan durva szemöldök néhány növényen;
bot. szőrös al. a tűlevelűek virághéjában sörtékszerű növekedés: tüskés csontok;
pren. az oestus (Csillag) lelkében szenvedés, fájdalom
elvarázsolni, -uje, -ují, hígítani. és haragudni, -a, -nem tudják. kifejez (kivel, minek) foglalkozni, kellemetlenségeket, bosszúságokat okozni valakivel, valamivel: o. (idegen) emberekkel;
nincs idő veled lógni (Ráz.-Mart.)
nyolc nő. r. nar. osť, prichliač: (Ker) a bogáncsszájnál élesebb szájjal van tele. (Kuk.)
egyéb érkezés m. elavult. aki valahol maradt al. valaki után: otthon o-á vonal (Cal.);
özvegy, J8nov Skúpojy (Tim.) túlélő után maradt
idős (elavult és idős, éves és éves) acc. m. idős, idős, éves: idős nő (Podj.);
férfi már öreg, szürke (Al.);
öregember (Cal.);
érlelt káposzta (Al.);
korai arc (Vaj.)
1. megöregszik, eléri az öregséget, megöregszik, megöregszik, megöregszik: A lány irgalmasabb szüleihez, ha öregszik, mint egy fia. (Tim.) Bennük (előítéletekben) születtünk, bennük öregedtek meg. (Cook.) A gyerekek mindig vártak. Ők is megöregedtek. (Taj.)
2. öregszik, különösen megjelenésében (általában hirtelen): idő előtt o.;
Nekem úgy tűnt, hogy tízéves. (Jégé) A (baba) arca öreg. (Számol);
neodk. gondozás, -a, -ath
1. megöregszik, eléri az öregséget, megöregszik, öregszik, megöregszik, megöregszik: Megöregszünk, meleg tér kell a régi térdünkre. (Tat.)
2. öregszik, különösen megjelenésében (általában hirtelen): öt évig öregszik (Podj.);
Kívülről Ľuboreč nem öregedett meg, megújítja a hazugságot. (Šolt.);
pren. Az anya be akarta bizonyítani a régi bölcsességet (Greg.) Elavult, tapasztalt
1. (többes számú. -Rky) valami fejletlen és idő előtt elavult, valami régi (fák, állatok stb.);
Csak az ilyen keményítők - ropogások állnak még mindig. (Rozs.)
2. (többes számú sz. -Rkovia, -rky) kifejezés felnőttnek látszó gyermek;
kicsi, idő előtt idősebb férfi: A fiú aprócska volt, de bölcs, még nem is nőttetetlen öregember. (Taj.) Alacsony srác volt, olyan idős ember. (Tat.)
ošť astnít i ošťěstť, -í, -ia, rozk. ošťastni i ošťasti dok. elavult. (kit, mit) boldoggá tenni, boldoggá tenni: Vajon a tudás boldoggá teszi-e az embert? (Vaj.);
egy szív, amely képes lesz boldog lenni (Kuk.);
Az egész világ nem tud megijeszteni! (Skult.)
maradj, maradj, maradj, rozk. maradjon doki.
1. maradni, valamilyen helyen tartózkodni, nem eltávolodni egy helytől, maradni valahol, felébredni: o. otthon, egy szobában, kint, az utcán;
ról ről. ágyban fekve;
ról ről. töltsön éjszakát valahol;
maradj nyugton, maradj velünk, ne hagyd, tartózkodj;
Kanátka ivás után takarított. (Egy csapat.);
pren. Alex apja a felkelésben maradt (Sev.).
● hívás. ról ről. szárazon ne szenvedjen kárt, kárt;
ról ről. oldalra, oldalra, hogy ne vegyen részt valamiben, ne vegyen részt valamiben;
ról ről. (valaki) a nyakán terhet jelent;
2. kitart, kitart, megmarad egy bizonyos állapotban: o. magyarázat nélkül, o. befolyás nélkül, következmények nélkül, o. titokban;
ról ről. hűséges;
ról ről. süket, pren. szándékosan nem reagál valamire, közömbös, figyelmetlen;
ról ről. (halálra) öreg lány, szűz, aki nem házasodik meg;
ról ről. hogy ne vegyen feleségül régi legényeket;
ról ről. körülbelül hlade;
valami megmaradt az emlékezetemben, emlékszem;
halálig barátok maradtak (Ráz.-Mart.);
Hviezdoslav nagy költő maradt. (Kocsma.);
ról ről. eszméletlenül fekszik;
ról ről. mozdulatlanul állni, ugyanazon a helyen állni: Asurbanipal elesett, Babilon pedig az istenek városa maradt. (Ábra.)
● vicc. ról ről. nem megy ecethez;
egy vicc. ról ről. öreg agglegényt magvetni, nem házasságot kötni;
kő nem marad a kövön, minden elpusztul;
minden változatlan marad a régi után, megmarad, mint volt;
ról ről. így tág értelemben vett kifejezés valami kitöltetlen, megoldatlan, beteljesítetlen stb.
ról ről. abban az esetben, ha nem változtatja meg döntését, ragaszkodik álláspontjához;
neos. nem marad a beszédben, a szavakat szavak követik;
ról ről. ne fejezz be valamit félúton;
ról ről. ne papíron történjen;
telefon hívás. boltív. maradjon egészséges, viszlát üdvözlet maradjon távozásakor;
3. valamivé, valamivé válni, egy bizonyos állapotba kerülni (hirtelen állapotváltozást fejez ki): o. egyedül;
ról ről. döbbenten, szomorúan, döbbenten, o. pomikovban, o. árva, özvegy, Fr. koldus;
ról ről. erő nélkül, o. tehetetlen;
ról ről. groschen nélkül, pénz nélkül;
csendben maradtunk;
neos. (hirtelen) csend maradt;
ról ről. szó nélkül hallgatni;
Hirtelen megsajnáltam. (Bedn.);
telefon hívás. ról ről. állni megállni;
Odarohan az ajtóhoz, és csendben marad. (Taj.)
● o. (hogyan) meggondolatlan cselekvés nélkül;
ról ről. hogyan kell mérni a (só) oszlopot (pl. jegesedéstől, félelemtől);
ról ről. mint az arcon zöldülő fű;
ról ről. ahogy leforrázták, o. elborulni, megijedni;
ról ről. szégyellni szégyent;
ról ről. gúnyolódni;
ról ről. kenyér nélkül elveszíteni a keresetét;
telefon hívás.: ról ről. sima pénz nélkül;
ról ről. mint egy ujj, mint egy kerék a kerítésben egyedül, egyedül;
4. nevelni valamiből, megtartani, maradni: semmi sem maradt;
Csak a rum maradt! (Vaj.);
az ebédből megmaradt sütemény (Zúb.);
Tehát a falnak ütöm, hogy csak a palacsinta maradjon ki belőled. (Al.)
● az egyes nyomoknak nincs nyoma (nincs lélegzetük, nincs hallásuk);
nincs más hátra (csak), mint (csak, mint). nem volt más kiút;
5. lemaradni, lemaradni: nem szabad lemaradnom. (Bedn.) A fiúk, akik követték, hosszú utat futottak mögötte. (Zúb.)
● o. a farokon (a) legyen a legvégén;
b) lemaradás (pl. versenyben, fejlődésben);
ned. maradni, -és, -hé
ošť let, -í, -ia, rozk. ošti dok. Alsó. telefon hívás. (mit, kit) felszabadítani vizeletet valamire, valakire
|| lehúzza magáról a vizeletet
a maradványok, -az ember. r. pomn. testi maradványok a halál után: Ott viszik a maradványokat a temetőbe. (Jes.);
(halom), amely eltakarja a szent maradványokat (Vaj.);
cirka. ról ről. szent ereklyékből
a többi része. végül végül is: Végül is hadd mondja ki, amit akar. (Kuk.) Végül is ki a hibás, amikor megszületett? (Taj.) Végül is a két uralkodó természete egészen más volt. (Zúb.)
1. (csak többes számban) mindenki (minden), kivéve valakit, valamit (egyet vagy többet), mások: Azt csinálná, amit a faluban mindenki más. (Ondr.) Ne zavarjon másokat! (Hor.) Minden egyéb jog fenntartva. (Stod.)
2. a sorrendben a végén, a végén: Utoljára táncolt. (Jes.) A másik kocsi is elhaladt. (Kuk.) Ne gondold, hogy te vagy az első és a másik. (Kuk.)
● o-á óra (skála) utolsó h., H. halál;
o-á úti (Jégé) temetés, utolsó c.
kimondani a szót az utolsó sz. kimondására, valaminek eldöntésére;
telefon hívás. lerázni valakit kb. groschen, o-e pénz, hogy minden pénzt elcsaljon tőle;
abban az időben, azokban az időpontokban (akkor), utoljára;
az élet végén már o-ban (Tim.) lenni;
3. dil. növekvő, megmaradó, utolsó: húzóerők (Hor.);
Ebben a purgatóriumban kell élnie más életét, elszakítva a világtól. (Jégé)
4. gyakran a 3. században a legalacsonyabb besorolású, az értékelés skáláján az utolsó: Az olyan szolgáltatásokat, amelyeket még a legelterjedtebb alany sem köteles megtenni uralmának. (Jégé) És lökte őt és a robotot, mert ő kapta a "másikat", mint kezdetben minden segítőt (Taj.)
1. (általában 2. o.) Egyre nagyobb része, a többi: A leves többi részét kiöntötte. (Jes.);
távolítsa el a vacsora maradványait az asztalról (Tim.);
Megosztották közöttük a többit. (Fr. King) Csendben haladtak el az út további részén. (Hor.)
2. (általában az predl. Kapcsán.) Vége, utolsó rész: ragaszkodjon az o-u-hoz, maradjon valahol az o-u-ban;
várja meg ugyanazt az o.
Mögötte Maťo és Jerguš a többiben. (Ondr.) Fujak a tetőt a többibe tépi (ábra) Teljesen, teljesen. Ismeri a kezdetet, a többit is közölje vele. (Kuk.)
3. dil. végül is egy részecske funkciójában: A többi, a grófné meg fogja érteni, ha elmondja neki. (Jégé)
megállni, -í, -ia dok. (rus.) kniž. elavult. (kit, mit) hagyni, otthagyni, elhagyni: Hagyj békén. (Vaj.) Valami szépet maguk mögött hagynak. (Šolt.) „Mit hagysz nekem?” - kiáltja szenvedélyesen Zuza. (Egy csapat.)
ugatni, -á, -ají dok. hígított. (ki, mit) valakinek, ugatni valamit, ugatással támadni: kutya ugatni (Hruš.);
pren. kifejez Ő, volt lord, akit még egy kutya sem ugatott (Urb.) Senki sem vette észre
bot. fás tövis növekedés a növényen;
pren. könyveket. lelki gyötrelem, fájdalom, fájdalom, szorongás, szenvedés: o. fájdalom, fájdalom, keserűség, harag, csalódás stb.
érezte a tüskét a szívében (Tim.) keserűséget érzett, fájt;
(Postás) Zsindelyt nyomott közvetlenül Cvolo szívébe (Karv.) És megkeserítette. Halál, megvan a kegyetlen tüskéd! (Horov) kegyetlen vagy
1. állapot. falazat az ajtónyílásoknál al. ablakok;
2. század. az ajtógarancia favázának függőleges része, a küszöb és a küszöb között a garancia oldalsó részei
bélelt kiegészítő m. amelyek csontokat, orrlyukat tartalmaznak: o-e héjak;
o-á trágya (csillag)
osteoblast, -u, mn. nem. szokás. oszteoblasztokban, -ov ember. r. fiziol. csontszövetet alkotó sejtek, csont;