Bár az őszi búza táplálkozásának és megtermékenyítésének kérdése tudományosan, de gyakorlatilag jól is kutatott, megfelelő megvalósításához egy viszonylag bonyolult elemzési munka folyamatát kell elvégezni. A trágyázás pontos tervezéséhez a lehető legtöbb adattal kell rendelkezni azokról a körülményekről, amelyekre a vetett növény a helyszínen számít.

Ősszel elsősorban az elővetemények hatásának, a betakarítás utáni maradványok mennyiségének, a talajkezelési technológiának és a benne lévő tápanyagtartalomnak a felmérésére összpontosítunk. Mivel a trágyázás megpróbálja megteremteni a talaj és az igények elfogadható tápanyagforrásai közötti egyezést, nagyon fontos ismerni a vetett fajta biológiai tulajdonságait, a gyökérzet intenzitása, az őszi elágazás, a telelés stb.

Ne felejtsük el a meszezést

A talajok agrokémiai tulajdonságainak értékelése szempontjából a csere talaj pH-reakcióját gyakran elfelejtik. A téli gabonafélék általában elégedettek semleges vagy gyengén savas talajjal, valamint alacsonyabb 6,0 pH-jú reakcióval. (könnyű, homokos talajokon, pH 5,5). Mivel a talaj ezen tulajdonságát rövid idő alatt nem tudjuk befolyásolni, hosszabb időn belül kell megközelíteni a meszezést. Meg kell jegyezni, hogy a pH-szint és az azt követő meszezés szinte minden talajfolyamatot befolyásol (a kémiai, fizikai-kémiai és biológiai), ezáltal jobb körülményeket teremtve a növények számára és a tápanyagok elfogadhatóságának.

A takarmánynövények hatása

Az elővetemény után a földön maradt szerves maradványok egyensúlya gyakran nagyon problematikus, mivel a növénytermesztés jelenlegi tendenciája nem mindig teszi lehetővé az ideális elővetemények kiválasztását az őszi gabonafélék számára, így a maradék szűk C: N arányú (pl. hüvelyesek). A gabonaféléket gyakran gabonafélék után termesztik, ahol a betakarítás utáni maradékokban található magas C-tartalom miatt ennek a két elemnek (C: N) az arányát ki kell igazítani, ami jobb lebomlást eredményez. Általánosságban ajánlott egy nitrogén adag 8-10 kg/tonna szalma. Ha ezt a nitrogént nem juttatják be, a magas szén-dioxid-kibocsátású biomassza bomlása a talaj állományából nitrogént von le, amely később hiányzik a később termesztett növényből.

Alkalmazható olyan baktériumkészletet tartalmazó készítmények is, amelyek elősegítik a betakarítás utáni maradékok lebontását. Figyelembe véve ezen szervezetek jelentőségét a talaj termékenységében, az ilyen termékek használata az intenzív mezőgazdasági kémia idején bizonyosan megérdemli.

A talaj tápanyagellátásának beállítása

Minden hivatásos termelőnek rendelkeznie kell talajelemzéssel, legfeljebb 5 éves. Ezen adatok alapján pontosabban meghatározható a foszforral, káliummal, kénnel, magnéziummal és más elemekkel történő megtermékenyítés szükségessége. Az elemzéseket a VÚOP, a nyitrai SPU, stb. Munkahelyei végzik. Az árat az elemzett elemek száma alapján határozzuk meg, a pH, szervetlen N, P, K, Mg, S, humusz- és széntartalom meghatározásakor figyelembe kell venni az elemzés 100 € körüli árát.

táplálkozás

Az őszi trágyázás fő célja a talaj P- és K-tartalmának beállítása. Ezen elemek talajban való alacsonyabb mobilitása miatt előre el kell vetni a műtrágyák beépülését a talajrétegbe, amelyben a növény legtöbb gyökere található (gabonafélék esetében 5 - 15 cm). A műtrágyadózis meghatározásakor abból indulunk ki, hogy 1 tonna termelésre szükség van tápanyagokra, beleértve a szalmát is. Bár vannak fajtakülönbségek, a tápanyagigény megközelítőleg 25-30 kg N, 5,7 kg P, 21 kg K. Szükségletük azonban nem azonos az egyes növekedési szakaszokban. Meg kell jegyeznünk, hogy ha az optimális megtermékenyítés révén az egyes fázisokban a biológiai szükségleteiknek megfelelően kielégítjük a növények követelményeit, akkor a vegetáció kezdetén magas termés alakul ki.

Az őszi trágyázáshoz kombinált NPK műtrágyákat vagy foszfor (Amofos) vagy kálium (káliumsó) alapú műtrágyákat használunk. Különösen a foszfor esetében szükséges figyelembe venni a talaj reakcióját (pH), amikor savasabb talajokban a talajban foszforvegyületek képződhetnek vaszal, megakadályozva ezzel növények általi elfogadhatóságát.

Őszi nitrogénműtrágyázás - igen vagy nem?

Egy kérdés, amelyet sok termelő feltétlenül feltesz magának ősszel. Az általános ajánlások szerint ha a talaj Nan-tartalma meghaladja a 10 mg/kg-ot, akkor ősszel nem szükséges nitrogénnel trágyázni.

Az intenzív termesztési rendszerekben azonban az őszi nitrogénműtrágyázás általános agrotechnikai művelet. Fel kell ismerni, hogy optimális körülmények esetén már az ősszel bekövetkezik az állomány termékeny elemeinek kialakulása. A termelőknek célul kell kitűzniük, hogy nitrogén táplálékot biztosítsanak a gyökérzet és az őszi ágak - két fontos termékeny elem - kialakulásához. A jól megalapozott, erős állományok ősszel nitrogénnel megtermékenyíthetők, legfeljebb 40 kg/ha mennyiségben. A gyakorlatban gyakran 100 kg/ha granulált karbamidot vagy ammónium-szulfátot alkalmaznak. Az alkalmazott nitrogént a növények enyhébb télen is felhasználhatják a föld feletti és a föld alatti biomassza növekedésére, ami végső soron segíti a hibernálás utáni vitalitásukat.

A mikroelemeket nem kell elhanyagolni

A 6 t/ha feletti tervezett hozamú növényeket bórral, rézzel és mangánnal ajánlott trágyázni. Az alacsony hőmérsékleten lévő réz pozitív hatással van a nitrogén felvételére és feldolgozására. A bór támogatja az összes többi tápanyag bevitelét és feldolgozását, ugyanakkor a P-vel és a K-val együtt növeli a növények fagyállóságát.

A stimulánsok őszi használata, különösen a huminsavak alapján, szintén nagyon alkalmas. Ezek támogatják a gyökérzet, különösen a finom gyökérszőrzet fejlődését, amely fontos szerepet játszik a tápanyagok és a víz bevitelében, különösen szárazság idején. A jól gyökerező növények tavasszal sokkal jobban bírják az aszályt, mint a gyenge gyökérzetűek.