Áttekintés A középfül gyulladását általában baktériumok által okozott akut betegségként értik, amely leggyakrabban csecsemőkorban és gyermekkorban fordul elő. A tünetek közé tartozik a fülfájás, csökkent hallás, láz és érzés
2004. január 24., 16:12 Primar.sme.sk
Áttekintés
A középfülgyulladás alatt általában a baktériumok által okozott akut betegséget értjük, amely leggyakrabban csecsemőkorban és gyermekkorban fordul elő. A tünetek közé tartozik a fülfájás, csökkent hallás, láz és betegségérzet, az érintett csecsemők gyakran észrevehetően megfogják a fülüket. Később a dobhártya megrepedhet (= perforálódhat) a fájdalom hirtelen enyhülésével és a fül gennyesedésével. A rettegett szövődmény az ún mastoiditis, amelyet a gyulladás terjedése okozhat a szomszédos csontokban, fejtetőn, ill. mastoid, ami műtétet tesz szükségessé. Krónikus középfülgyulladás is kialakulhat.
Az akut középfülgyulladás kezelése antibiotikumokból, orrduzzadási cseppekből, fájdalomcsillapítókból és helyi melegítésből áll. Ezek az intézkedések általában néhány nap múlva megoldják a nehézségeket. Ha az orr légzésének korlátozása van pl. a "polipok" miatt ezeket a polipokat el kell távolítani a visszatérő középfülgyulladás kockázatának csökkentése érdekében.
Általános információ
A középfül egy levegővel töltött üreg, amelyet egy dobhártya választ el a külső hallójárattól. A középfül három hallókockát, egy kalapácsot, egy üllőt és kengyeleket tartalmaz, amelyek a hanghullámok továbbítására szolgálnak a középfül irányában. Az Eustachianus cső (= Tuba auditiva Eustachii) összeköti a középfület a belső orrral, ezzel biztosítva a levegőellátást. Megfázás esetén az orrcsíra átjuthat az Eustachianus-csövön, középfülgyulladást okozva. Különösen a csecsemők és a kisgyermekek érintettek, mivel az Eustachianus-csövük még mindig nagyon rövid és messze van. Az orr légzésének korlátozása, pl. a polipok növelik az otitis media kockázatát, mert ilyenkor az ideális levegőellátás a középfülig általában nem működik, és ezáltal elősegíti a fertőzést.
A betegség kórokozója
A középfül gyulladását elsősorban baktériumok, ritkábban vírusok okozzák. A vírusok az "igazi" influenzavírus és a kanyaró vírus, valamint az összes olyan vírus, amely megfázást okozhat. A baktériumok, nevezetesen a pneumococcusok, a streptococcusok és a haemophillus influenzae azonban fontosabb szerepet játszanak. A staphylococcusokat különösen csecsemőknél kell figyelembe venni.
Okoz
Az akut középfülgyulladás általában az orrgarat emelkedő fertőzéséből származik nátha alatt, amint azt fentebb megjegyeztük. Meglévő hiba vagy a dobhártya sérülése esetén a baktériumok ritkábban jutnak be közvetlenül a külső hallójáratból. Az is lehetséges, hogy vírusokat vagy baktériumokat juttassanak a vérbe (= hematogén fertőzés) olyan alapbetegség részeként, mint pl skarlát.
Tünetek
Az akut középfülgyulladás általában hirtelen szúró fájdalommal kezdődik az egyik vagy mindkét fülben, a fülbe koppanással és lázzal. Egyéb tünetek: betegségérzet, csökkent hallás és fejfájás. Az érintett csecsemők nyugtalanok, sírnak, rosszul isznak, és gyakran a fülért nyúlnak, amelyet az orvosi szakzsargonban a fül kényszerítésére hivatkoznak. Beteg csecsemőknél általában figyelembe kell venni az esetleges középfülgyulladást.
A középfül gyulladása során a dobhártya perforációja léphet fel, ami a fül gennyesedéséhez, ill. a "fülváladékozáshoz" és a hirtelen fájdalomcsillapításhoz.
Bonyodalmak
Két hét elteltével az akut középfülgyulladást teljesen meg kell gyógyítani. Ha nem ez a helyzet, erős a gyanú, hogy a gyulladás átterjedt a fül mögötti kockákra, az úgynevezett fejmenetre, ill. mastoid. A szakember mastoiditisről beszél, amelyben gennyes károsodást okoz ez a csontdugulással ellátott, levegővel töltött üreg. Ha nem kezelik, ez a gyulladás átterjedhet a környező területre, ami agyhártyagyulladáshoz, az arc- vagy szemizmok ideggyulladásos megbénulásához, vagy a belső fül gyulladásához kapcsolódó szédüléshez és hányáshoz vezethet (= labirintus).
Különösen korlátozott orrlégzés esetén, pl. a "polipok" miatt és a középfül rossz levegőellátása miatt krónikus középfülgyulladás léphet fel. A kellemetlen tünetek a hallásromlás, a fülzaj, a fülből való állandó váladék és a gyulladt granulációs szövet szaporodása (= kolesteatoma).
Diagnózis
A középfülgyulladás gyanúja az imént leírt nehézségekből fakad, és a diagnózist megerősíti a dobhártya fültükörrel történő ellenőrzése, vagyis az úgynevezett otoszkópia. Jellemző jellemzői a dobhártya vörössége és íveltsége. Ezenkívül a dob érdesíthető, vagy felismerhető a hólyagok kialakulása, ill. a perforáció helye szekrécióval.
Terápia
A kezelést bakteriális fertőzés gyanúja esetén antibiotikumok követik. A duzzanatos orrcseppek támogatják a szekta vízelvezetését és a középfül levegőztetését. A fülcseppek viszont nem hatékonyak, mert nem ütik meg a középfület! A fájdalomcsillapítók és a fül hőkezelése enyhítik a nehézségeket. Ugyanakkor a régi házi gyógymódok, mint például a füldugók meleg főtt burgonyával, hagymával és fokhagymával, beváltak. Ívelt, feszült dobhártya vagy kialakuló szövődmények esetén a dobüreg operatív kinyitása (= paracentézis) szükséges, amelyet helyi érzéstelenítés vagy altatásban szenvedő gyermekek esetén hajtanak végre.
Az akut középfülgyulladásban a dobhártya-hiba általában spontán gyógyul. A krónikus középfülgyulladás, a legrosszabb esetben cholesteatoma gyakran igényel műtétet, azaz plasztikai műtétet (= timpanoplasztika). A könnyebb formákat hagyományosan antibiotikumokkal, fülcseppekkel vagy fülmosókkal is lehet kezelni. paracentézis.
Ha azonban már létezik mastoiditis, sürgős műtétre van szükség a gyulladt csont eltávolítására.
Profilaxis
Korlátozott orrlégzés, pl. a középfülgyulladást elősegítő "polipok" miatt el kell távolítani. Ezenkívül a mastoiditis kockázatát, amely szerencsére csak nagyon ritkán fordul elő Közép-Európában, jelentősen csökkenti a középfülgyulladás megfelelő antibiotikum-terápiája.
Előrejelzés
A kezelés korai megkezdésekor a problémák néhány napon belül alábbhagynak, és a legtöbb esetben az akut középfülgyulladás teljesen meggyógyul. Különösen a korlátozott orrlégzéssel járó változások, amelyeket nem ismernek fel és nem szüntetnek meg időben, krónikus középfülgyulladás következményei lehetnek, és süketséghez és zajhoz vezethetnek a fülekben. Ebben az esetben szükség lehet egy műveletre. A mastoiditis veszélyes szövődmény, amely azonban korai műtét esetén következményes károsodás nélkül gyógyul.