Milyen mentális, intellektuális, érzelmi szinten kell lennie egy óvodásnak? Mikor jobb megvárni az iskolakezdést?

gyermekcikkek

"Mindent, amit a gyereknek meg kell élnie, megtanulják az első hét éve alatt" - mondta egyszer valaki. Ha ez valóban igaz, akkor az a tapasztalat és tudás, amelyet ebben a korban szerez, meghatározó egész életében.

Milyen mentális, intellektuális, érzelmi szinten kell lennie egy óvodásnak? Mikor jobb megvárni az iskolakezdést?

Nemcsak ezekre a kérdésekre adott választ PhDr. Eva Smiková, Ph.D., a pozsonyi gyermekpszichológiai és patopszichológiai kutatóintézettől. Ha az óvodás korról akarunk beszélni, akkor meg kell jegyezni, hogy ez fiatalabb (1-3 év) és idősebb (3-6 év) differenciált. Érdekel az iskolakezdés előtti időszak.

Amivel egy gyermeknek meg kell felelnie az óvodáskorban?

Az iskolába lépés a gyermek életének fontos mérföldköve, amely alapvetően megváltoztatja az általános életmódot. A játéktevékenység háttérbe szorul, a tanulás lesz a fő tevékenység. A hallgatónak alkalmazkodnia kell az iskola követelményeihez. Úgy gondoljuk, hogy a gyermek készen áll az iskolába lépésre, amikor eléri azt a fizikai, szellemi, érzelmi és társadalmi fejlettségi szintet, amely lehetővé teszi számára, hogy problémamentesen megfeleljen az iskola követelményeinek.

Maga az iskolás azonban gyakran képtelen felismerni, mi vár rá. Pszichológiailag az iskolakezdés valóban olyan döntő fontosságú egy gyermek számára?

Különösen fontos társadalmi mérföldkő. Ebben az összefüggésben a gyermek új szerepet tölt be - iskolás lesz. Az idő, amikor megszerzi ezt a szerepet, pontosan időzítve van, és társadalmilag is ritualizált. A gyermek átmegy a beiratkozás rituáléján és az első ünnepi napon az iskolában, amely egyértelműen megerősíti a szerepváltást és az élet új szakaszának kezdetét. Az iskolás fiú szerepe nem szelektív, a gyermek automatikusan megszerzi. Csak az életkor elérése és a megfelelő fejlettségi szint korlátozza.

Ezért általában úgy értik a gyermek normális állapotának megerősítése, amely csak akkor vehető fel egy iskolába, ha az legalább részben megközelíti az elvárt szintet. Az iskolás szerep alapvetően befolyásolja a gyermek személyiségének fejlődését és a többi gyermekkor túlélését. Addig a gyermeknek több olyan szerepe volt, amely az identitása részévé vált (pl. Fia vagy testvér szerepe). Fokozatosan megtanulták megkülönböztetni magukat és az elvárásoknak megfelelően viselkedni. Az óvodás iskolás szerepének nincs pontos tartalma. Ötlete csak szimbolikusan, játék formájában valósul meg - a gyermek bemutatja, amit tud az iskoláról, és fantáziával módosítja tapasztalatait.

Nézzük tehát, hogy a személyiség szempontjából mely kritériumok igazolják az érettségit, amely az iskolakezdéshez szükséges. Mikor beszélhet egy óvodás a hallási érzékelés szükséges szintjéről?

Fejlődik gyorsabb, mint a vizuális érzékelés. A legtöbb 6 éves gyerek könnyen meg tudja különböztetni a fonémákat, t. j. az anyanyelv beszélt nyelvének hangjai. Azonban ebben a korban vannak olyan gyerekek, akik nem képesek pontosan megkülönböztetni a beszédhangokat. Ebben az esetben nem a halláskárosodásról van szó, hanem kb észlelési diszfunkció, amelynek központi jellege van.

Az agy központja a bal agyféltekében helyezkedik el. Néhány gyermek nem val velképes az éretlenség eme okán megkülönböztetni a hasonló hangú hangokat, főleg a szótagban. Ezt követően nem is tudnak helyesen kiejteni, mert hiányzik a szükséges hallási visszajelzés.

A vizuális érzékelés elengedhetetlen része az ismeretek megszerzésének. Sok iskolás számára a betűk vagy számok észlelésének képessége eleinte különösen gyengébb.

Vizuális észlelés az óvodáskor végén érik az olvasáshoz és az íráshoz szükséges szintre. Az óvodások jobban látnak a távolba, mint nagyon közelről. A szemlencse fókuszálása és a nagyobb koncentráció igénye megerőlteti a közeli látást. Ezért a gyerekek ebben a korban nem sokáig élnek ilyen tevékenységben.

A vizuális differenciálás fejlődése is jelentős. Vagyis egy gyermek jobban meg tudja különböztetni a hasonló képeket, ill. leveleket. Az érett gyermekek jobban megkülönböztetik a kép különböző részleteit, alakját, számát. Erre a képességre van szükség az m és n betűk megkülönböztetéséhez, az irány megkülönböztetése is fontos, pl. a b és d betűkhöz. Az agy érése a vizuális integráció fejlődését is befolyásolja. Ez az a képesség, hogy átfogóan érzékeljen, és ne ragaszkodjon semmilyen részlethez.

Egy érett gyermek képes képet készíteni szisztematikusan nézve tisztában van azzal, hogy milyen részekből áll, és milyen kapcsolatok vannak közöttük. Ez a képesség előfeltétele az írás és olvasás megtanulásának. A vizuális munka hatékonyságát a szemmozgások érettsége is befolyásolja, amely a 6. év körül rendeződik. Az éretlen gyermek még nem tudja pontosan felfogni, mert szemmozgásai kevésbé koordináltak, szabálytalanok és szisztematikusak. Egyik részletről a másikra ugrik, és emiatt nem is érzékeli jól.

Bizonyos szinten az óvodásnak is racionálisan meg kell ismernie az időt és a teret. Mit jelent ez?

Az idő fogalma lassan fejlődik a gyermekeknél. Először bizonyos eseményekkel és visszatérő jelenségekkel mérik, különösen, ha számukra jelentősek. A jelenlétre koncentrálnak, hajlamosak túlbecsülni az időintervallum hosszát. Az idő meglehetősen bosszantó a gyermek számára. A gyermek nem siet, mert a jelen fontosabb számára, mint a jövő.

Még az olyan időfogalmaknak sem, mint a múlt és a jövő, nincs pontosabb tartalmuk ebben az időszakban. Ami a helyet illeti, fontos az ún egocentrikus perspektíva - a gyermek hajlamos túlbecsülni a legközelebbi tárgyak méretét, mert azok nagynak tűnnek számára, a távolabbi pedig alábecsülik, kicsinek tűnnek. Nem tudja jól megbecsülni a térbeli viszonyokat. A lefelé és felfelé helyzet megkülönböztetése már helyes, de a gyermek még érik, hogy megkülönböztesse a jobb és a bal helyzetet. A lateralizáció biológiai érése is szerepet játszik.

Az óvodások kis számtani műveletekkel indulnak. Az 5-6 éves gyerekek mennyire értik a számokat?

Folyamatosan találkoznak azzal valaki számol valamit és megpróbálja is. Az óvodáskor elején ismerik a számok nevét, de én még nem értem a numerikus fogalom lényegét. Először megtanulják a mennyiségek változtatásának fontosságát. Tudják, hogy ha adunk hozzá valamit, a szám növekszik, és fordítva. Időbe telik azonban maguknak a számoknak a megértése. A 3-4 éves gyermekek zavarosak, ha a készlet másképp van elrendezve. Például. helyesen meg tudják számolni öt süteményt, de ha hozzáadnak egy második sor öt tortát, de vannak nagyobb hézagok közöttük, a gyerekek nem biztosak abban, hogy ez ugyanannyi.

Talán a legszembetűnőbb a gyermek személyiségfejlődésének mutatója a beszéd. A beszédészlelés az emberek többségében a bal agyféltekében található, de a magánhangzók észlelését a jobb agyfélteke biztosítja. Szükséges az iskolai sikerhez mindkettő tevékenységének összehangolása. Együttműködésük érésük egységességétől függ. A fiúknál az érés általában lassabb, de a jobb agyfélteke gyakran korábban differenciálódik, biztosítva a tér, a képek, a természetes hangok és a motoros aktivitás érzékelését. Ezért a fiúk számára nehezebb elérni a két félteke szükséges kölcsönhatását.

A gyermek különösen a felnőttekkel, társaikkal való kommunikáció során fejlődik, a média is befolyásolhatja. Az olyan kérdések, mint a "miért", nemcsak az ismeretek gazdagítása, az ún gyermekszótár, hanem a helyes kifejezés fejlesztése érdekében is. 4 éves kortól a gyermek bonyolultabb mondatokban kezd beszélni, de még mindig vannak pontatlanságok és agrammatizmusok. A beszédfejlődés fontos összetevője az ún egocentrikus beszéd Miről szól?

Ez önmagáért beszél, nem keres és nincs hallgatója. A gyermek önmagáért beszél, függetlenül attól, hogy a hallgató kifejezi-e érzelmeit vagy irányítja viselkedését (mintha a szülei tették volna), pl. Most nem ehetek édességet, mert ebédelni fogok. Az egocentrikus beszéd fokozatosan belső nyelvvé változik. Fontos az is, hogy a gyermeknek ne kelljen alkalmazkodnia a külvilághoz. A szóbeli kommentár segíti munkáját.

Morzsánkban virágzik a fantázia. Elméleteik és véleményük gyakran meghökkent bennünket, felnőtteket. Mi befolyásolja a fejlődését?

A fantázia az szükséges az érzelmi és szellemi egyensúlyhoz. A gyermeknek legalább alkalmanként alkalmaznia kell a valóságot az igényeihez, és a valóságtól függetlenül értelmeznie kell. A képzelet segítségével valószínűleg egy gyermek könnyebben megbirkózik a valóság nyomásával, saját gondolkodásának és tapasztalatának hiányosságaival. Ebben a periódusban a gyerekek már meg tudják különböztetni az élőlényeket a nem élőlényektől, de mégis képesek figyelmen kívül hagyni és az élettelen dolgoknak tulajdonítani az élőlények tulajdonságait.

Például. A 4 éves fiú egy kitömött macskának levágta a haját, és nagyon meglepődött, hogy anyja mérges volt. Arra hivatkozott, hogy a játékok még mindig újak lesznek, mert a haja még mindig nő. Az óvodásokra is jellemző úgynevezett varázslat, ez hajlamos arra, hogy fantáziával segítsen magának a való világban, és ezáltal torzítsa a világ tudását. Igaz, hogy az óvodások nem sok különbséget tesznek a valóság és a fantázia produkció között.

Fantáziák a kicsinyes hazugságokkal szemben - sok szülő nem tud megbirkózni kicsinyeivel. Mi a teendő, ha a gondolatok és az ötletek "harcolnak" a valósággal?

Baba a valóságot számára érthető és elfogadható módon értelmezi. Ez a módszer hamis hazugságok formájában is megnyilvánul, ún konfabulációk, ahol a gyermek a valódi emlékeket ötvözi ötletekkel, amelyeket éretlenség, aktuális igények és érzelmi ráhangolódás befolyásol. A gyermek számára azonban tényt képviselnek, és ez maga is meg van győződve az igazságukról. Óvodás korban nehéz elkülöníteni az emlékeket a fantáziától a gyermek elmondása során. Az emberi kognitív tevékenység végső formája a gondolkodás.

A gyermek agya valószínűleg a születésétől az iskolába lépésig tartó legnagyobb kiterjedésen fog túljutni. Az agyi folyamatok folyamatos javítása növeli a gondolkodás szintjét, a megkülönböztető képességet stb. De mikor beszélhetünk a logikus gondolkodás kezdeteiről?

Az iskolás fiú szerepének problémamentes elsajátításának feltétele képesség a konkrét logikai műveletek szintjén való gondolkodásra. Ez a prelogikus gondolkodás elhagyását jelenti, amelyet a jelenlegi érzések és igények sokasága ural, az egocentrizmus és a fantázia. A fejlődésben valamilyen okból késleltetett gyermek gondolkodását főleg aktuális igényei és kívánságai fogják irányítani.

Az éretlen gyermek számára elengedhetetlen saját valóságszemlélete. Nem képes megérteni, hogy egy másik pozícióból a helyzet másként jelenhet meg, és ezért más kifejezések utalhatnak rá. Ezért ugyanúgy hozzááll a tanításhoz, és még itt sem számítanak a pontatlanságok.

A tanárok egyre inkább szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a szülők (gyakran szubjektív okokból) elhalasztják 6-7 éves gyermekük iskolába lépését. A később született gyermekek életkorukkal vonzóak. Ez elfogadható?

A körülményeink között az az életkor a döntő kritérium. A kitűzött korlátnak évszázados hagyománya van hazánkban, és a legtöbb 6 éves gyermek képes megbirkózni az új társadalmi helyzettel. Noha egyesek számára megfelelőbb lenne, ha 7 éves korukban kezdnék az iskolát, mások 6 éves koruk előtt részesítenék előnyben. A gyermek életkora azonban biztosan nem lehet az egyetlen érv az iskolalátogatás elhalasztására.

Az életkor mellett az iskolai kompetencia értékelésének több kritériuma is van:

Véleménye szerint jobb megvárni a gyermekek iskolakezdését?

Konkrétan meg kell jegyezni pl. gyermekek gyakran betegek, figyelemzavaros gyermekek, fokozott vagy fordítva csökkent mozgásképességű gyermekek, fogyatékos gyermekek beszéd vagy más érzékszervi rendellenességekkel és érzelmileg éretlen - játékos gyermekek. A halasztás egyéves időtartamra valósul meg. Fontos: ha a gyermek éretlen, ez nem azt jelenti, hogy "hülye", csak időre van szüksége. Mindig pszichológiai vizsgálatot ajánlok a szülőknek, amely átfogóan fel tudja mérni a gyermek képességeit, majd a szülő szakmai érvek alapján hozhat döntést.