szlovák

Szemléltető kép (SITA/AP/Marcio Jose Sanchez)

A COVID-19 járvány világszerte két fronton érinti az embereket. Nemcsak az egészségüket, hanem a megélhetésüket is veszélyezteti. Bár a betegség hatása ugyanolyan súlyos a világ számára, a nemzeti kormánytisztviselők polgárok életének védelmére irányuló intézkedései eltérnek. Míg támogatói az ún. a válság megoldásának felelősségét elsősorban az állampolgárok vállára bízza, a politikusok második csoportja fontosnak tartja, hogy az egészségvédelmi intézkedéseket az állam gazdasági stabilitásának fenntartását célzó gazdasági eszközök egyensúlyozzák ki.

A politikusok első csoportja, a liberalizmus ortodox hívei a parancsokat részesítik előnyben, és egy járvány okozta válság esetén a rendőri állammal határos vészhelyzet bevezetését tartja a legmegfelelőbb megoldásnak. A felmerült gazdasági problémákat azonban csak minimális mértékben oldja meg, mert elveinek szellemében a piacra támaszkodik ezek megoldása érdekében. Ez a piaci megoldás azonban gyakran nagyon drasztikus. A leggyengébb társadalmi csoportok elveszítik vagyonukat, a kis- és középvállalkozások kénytelenek csődöt hirdetni. Hasonlóképpen csökken a kultúra, a sport, az egészségügy vagy az oktatás, és a gazdasági válság következtében nemcsak a vállalkozások, háztartások, hanem a közszférában működő gazdasági egységek eszközeinek értéke is jelentősen visszaesett. A gazdasági válság e negatív következményeinek kísérő jelensége nemcsak a vállalkozók és a háztartások kivégzése, hanem az állam stratégiai vállalkozásainak privatizációja is.

Hasonló cikkek

Videó: A Smer-SD segítő kezet nyújt a káoszban az uniós források lehívásában

Szerbia elutasította egy amerikai katonai bűnöző felhívását Koszovó elismerésére

A politikusok második csoportja a betegség által érintett gazdaság támogatására összpontosít. Válsághelyzetekben a gazdasági visszaesés megállítása érdekében a gazdasági ösztönzők optimalizálására összpontosít, amelyek enyhítik nemcsak az egyszerű polgárok, hanem a vállalkozók pénzügyi veszteségeit is. E kormányzati intézkedések kísérő jellemzője gyakran az államadósság és az állami kiadások növekedése. Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy az állami kiadásoknak és az államadósságnak nemcsak pénzügyi, hanem vagyoni szempontjai is vannak. Ha az államadósság és az állami kiadások növekedésével az eszközök növekedése, ill. fenntartásával krízis esetén, ezért nem értékelhető negatívan. A közkiadások és az államadósság jelenlegi nézete, amely csak a pénzügyi szempontokat veszi figyelembe, nemcsak nem veszi figyelembe az állami szektorban végzett pénzügyi műveletek gazdasági jellegét, hanem kontraproduktívnak is tűnik. Ugyanakkor érdemes felidézni, hogy a világ két legfejlettebb gazdasága régóta kezeli a nagy államadósságot. Például Japánban a világ egyik legerősebb gazdasága van, de államadóssága a bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 236% -a. Hasonló a helyzet az USA-ban is, ahol az államadósság aránya a GDP-ben 2019-ben 106,9% -ra nőtt a 2018. évi 105,5% -ról.

Összegzésként csak azt lehet megállapítani, hogy bármilyen gazdasági válság, legyen az pénzügyi vagy járvány, mindenekelőtt az erkölcs és az értékek válsága. Ez a profitra törekvés és a fogyasztói társadalom eredménye. A gazdasági válságok tehát az igazságosság felépítésének időszakai. Ez az az idő, amikor a szegények kifizetik a gazdagok adósságait, és még szegényebbé válnak. A nyereség válik az emberi erőfeszítések fő kritériumává, még annak árán is, hogy egy másik ember, akár az ember, akár a természet rovására valósuljon meg.