• Főoldal
  • Az alkatrészek katalógusa
  • A projektről
  • Gyakran Ismételt Kérdések
  • Digitizer kézikönyv
  • Csatlakozz hozzánk
  • Projekt blog
  • Projekt megbeszélés

jozef


A SME Gold Fund a Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Irodalmi Intézetével együttműködésben jön létre



Az Arany Alap műveinek RSS-kimenete (További információk)

Pavol Jozef Safarik:
A szláv nyelv és az összes nyelvjárás irodalmának története. Délkeleti szlávok

Tetszik neked ez a munka? Szavazzon rá, mivel már szavazott 81. olvasók

Második szakasz - Az orosz nyelv és irodalom története

12. § Történeti-néprajzi bevezető megjegyzések

Az ókortól kezdve, ahol a történelem nem derített fényt, a szlávok az északi európai régióban éltek, és kis államokat hoztak létre, amelyeket a néptanácsok és az akkori erkölcsnek és bizonyos fokú nemzeti oktatásnak megfelelően választottak meg a főnökök. Anélkül, hogy féltek volna a háborús eseményektől, békében élvezték szabadságuk gyümölcseit, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak a városokban, mezőgazdasággal és vidéki pásztorkodással, egészen III. a VI. stor. A gótok, az alánok és a hunok nem kezdtek menetelni tartományaikon keresztül a mai Oroszországban, és nem szorították nyugatra és északra eredeti lakosságát, a szláv törzseket. Ezek a törzsek - természetüknél fogva békések - éves díjat fizettek a barbároknak és a foglyoknak, hogy aztán békésen szentelhessék magukat egymás munkájának és zavartalanul folytathassák régi életmódjukat. Tehát a IX. stor. a novgorodiak a normannok vagy Variagov adófizetői voltak, a Severians és Radimichi pedig a Kozarov adófizetői voltak. A novgorodi szlávok hiábavaló kísérlet után az okos és vállalkozó szellemű Variaga támadásainak visszaszorítására, és a köztük fennálló kormányzati vita után r. 862 Variaga Riurik vezér alatt, aki így átvette az első szláv-orosz állam kormányát. [76]

13. § Az orosz nyelv jellege

A hazai orosz nyelvnek, amely a szláv egyházi nyelv mellett és különösen a halhatatlan Nagy Péter alkotói korszaka óta lassan írott nyelvvé emelkedett, több különálló nyelvjárással (idiómákkal vagy variációkkal) rendelkezik, amelyek közül három külön: saját orosz vagy nagy orosz nyelvjárása., belorusz és belorusz .

1. A Nagy-Oroszország dialektus, amelyet Közép-Oroszországban, nevezetesen Moszkvában és a környező régiókban beszélnek (Nagy-Oroszország magában foglalja Moszkva, Arhangelszk, Vologda, Olonec, Kosztroma, Novgorod, Pszkov, Szmolenszk, Tver, Nyizsnyij Novgorod, Vlagyimir, Tula tartományokat, Kaluga, Jaroslav, Kursk és Voronezh (kb. 16 895 000 lakos), Nagy Péter kora óta természetesen az orosz nyelv saját irodalmi nyelve, természetesen nem sok vegyes ószláv elem nélkül. Ennek a nagy orosz nyelvjárásnak a mellékvonala a szuzdali variáció Suzdal tartományban, a jelenlegi Vladimír tartományban. Egyáltalán nem tiszta, de idegen szavakkal keveredik. Néhány szó megtalálható a Vocabulariis Petropolitanis [82] sz. 10. A finn szavakkal nagyon vegyes oloni hegyalja is különbözik a nagyorosz nyelvtől.

3. A belorusz nyelvjárás uralkodik egész Litvániában (Vilnius, Grodno és Belostok tartományokat fedi le, [2, Körülbelül 6 146 100 lakosú Podolie), főleg Volynban. A litván statútumokat, levéltárakat és az összes litván hivatalos dokumentumot ebben a nyelvjárásban írják. Néhány orosz író XVI. - XVII. stor. ők is használták. Ez a nyelvjárás újabb, mint a többi, és különösen Litvánia Lengyelországgal való egyesülése után kezdett kialakulni, és ezért olyan sok polonizmus van benne. [88] A ruszin nyelvjárás Kelet-Galíciában és Északkelet-Magyarországon csak a kisebb orosz változata. [89]

Ha észrevesszük a mai orosz nyelv sajátosságait, nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak alkalmasságát az egyszerű és érthető gondolatkifejezésre, amely nemcsak ezen a nyelven lehetséges, de különösen természetes, erőszak és nehézkes ismétlés nélkül, és hogy milyen hangsúlyt tud adni rá. adjon annak kifejezésének erőszakkal és rövidséggel, aminek nagyszerűségével rendkívüli módon képes, a szavak nagy gazdagságát és a levezetés bizonyos formáit. [90]

A kifejezés egyszerűsége és természetessége érthető az orosz nyelvben, mert még egy évszázaddal ezelőtt is kifejlesztették irodalmi nyelvvé, és így sem a megváltozott kulturális viszonyok, a divat, sem az elméleti tanulás hatása nem tudta annyira uralni, hogy hű maradjon hozzá. a természet, amelyet mesterségesen nem keres sem rövidségre, sem hangsúlyozásra, sem ékességre, sem szellemességre, ahol nem kényszeríti magát. Az orosz nyelv képes ilyen kifejezésre, hacsak nem mesterséges vagy idegen. A gondolat szavai világos egyensúlyban folynak. Az orosz nyelvből hiányzik, ha egyáltalán jelentős hiányosság, az a képesség, hogy a periodikus linkeket ugyanolyan bőségesen használja, mint a görög és a latin. Még mindig el kell sajátítania, csakúgy, mint sok más élő nyelvet.

Oroszul különösen egyszerű a mondatok kombinálása. Különböző típusú mondatokhoz az orosz erre a célra nagyon jól tudja használni a gerundumait és a tagmondatait. Hiányzik az olyan kötőszó is, amely a mondatok közötti kapcsolatot jelöli, és eléri a periódusok természetes szerkezetét. Ilyen kevés ilyen kötőszó mellett azonban a kapcsolatuk még hangsúlyosabb, és önmagában nem engedélyezett a túlzott rúgás. A teljesen szabad szórend nemcsak a hangsúlyt, hanem az egyértelműséget is támogatja, annak érdekében, hogy egyesítsék a tudományhoz tartozóakat, pl. még a verbális főnévhez tartozó meghatározások is alkalmasabban illeszthetők be, mint más nyelvekben, e verbális főnév és mellékneve közé, így itt minden félreérthetőség teljesen kizárt. Mivel minden szó megtarthatja azt a helyet, amely a szórend számára a legtermészetesebb, könnyebben folyik az egész beszélgetés, segédigék vagy tagok által fűtetlenül.

Az orosz nyelv verbális gazdagsága rendkívül nagy. Alapszavai több nyelvből származnak, ezért sokkal nagyobb számban vannak, mint más szlávok testvérnyelvei. Sok nem szláv szó, amelyet abban az időben szereztek, amikor az orosz nemzet szükségből kivette őket, de anélkül, hogy szorosabb hazai kifejezéseket szorgalmazott volna, az orosz nyelv valódi tulajdonává váltak, oly módon, hogy a nemzeti nyelv semmiben sem sérült. út. Épp ellenkezőleg, csak a vagyona nőtt még jobban. A hangsúly egyszer a kifejezés rövidsége, egyszer a kevésbé megszokott ismétlés és szórend eredményeként merül fel, amikor a nyelv többé-kevésbé szabad szórenddel különösen fontos gondolatokat képes kiemelni, látásukat és hallásukat élesebbé tenni., jelentősen igényelve a figyelmét. Az orosz nyelv, csakúgy, mint más szláv nyelvek, szabad szórendben eléggé képesek hangsúlyozni azokat a fogalmakat, amelyeknek előtérben kellene lenniük. Azáltal, hogy pl. a verbális személyek személyes zavara felhasználható vagy elhagyható stb., a szokásos legegyszerűbb kifejezési módtól való bármilyen eltéréssel, számos eszközzel rendelkezik a témára. Van azonban egy másik előnye más nyelvekkel szemben, és ez a kifejezési nemesség gazdag forrása.

Az ószláv nyelvű Biblia-fordítás nemcsak az ősi vallási nyelv értékes forrása, amelynek bizonyos mértékig van már valami magasztos jellege, de az is előfordul, hogy az orosz felsőbb költészet a szláv bibliafordító szavak közül olyan kifejezéseket választ, amelyeket közönséges köznyelvi a beszéd nem ismeri fel, vagy már eltűntek, miközben még ott élnek. Tagadhatatlan a dallamos orosz költészet iránti képessége; a népdalok, amelyekből nem hiányzik a zenei ritmus természetes varázsa, régóta előkészítik az utat a magasabb költészet felé; hogy vajon egy ilyen leleményes orosz a jelenlegi francia modell helyett a jövőben nagyobb figyelmet fordít-e a klasszikus ókor műveire, az igazi tökéletesség és kifinomult ízlés ezen felbecsülhetetlen forrására, hogy szelleme fokozódjon és az anyag erejét egyesítse a forma varázsa. - A közelmúltban a nyelvtanban és a lexikonban megtalálták az orosz nyelv szakmai kincstárnokait. [91]

14. § Az orosz irodalom korszakai. Az első időszak első szakasza: Riuriktól Vlagyimirig. 850–989

Az orosz irodalom története két fő korszakra osztható: a cirill betűk megalkotásától a polgári típus bevezetéséig, vagy politikai szempontból az Orosz Birodalom megalapításától Nagy Péterig és koráig. a közelmúltig. Ez az időszak eltér az orosz nyelvű külön nemzeti irodalom első létrehozásától. Az első időszak három szakaszból áll: az első a kereszténység oroszországi bevezetésére, a második a tatárok vereségére és kiűzésére, a harmadik az időszak végére terjed ki. A második periódusnak három szakasza is van: az első Lomonoszovig, a második Karamzináig, a harmadik korunkig terjed.

15. § Második szakasz. A kereszténység bevezetésétől a tatárok győzelméig. 989 - 1462

16. § Harmadik szakasz. A tatárok győzelmétől és kiűzésétől Nagy Péter önkormányzatáig. 1462–1689

Oroszország felszabadulásával a mongol igából új korszak kezdődik politikai, erkölcsi és irodalmi értelemben. Oroszország ismét elfoglalta jogos helyét az európai hatalmak között. Ebben az időszakban a nemzeti oktatás új, magasabb emelkedést kapott. Görögországból és Olaszországból érkeztek tudósok és művészek Oroszországba, és felkeltették az ilyen oktatás iránti vágyat a helyi lakosság körében. Az építők és a festők is az orosz bennszülöttek között voltak; csak a komoly tudományok, a filozófia, a csillagozás, a tudomány és az orvostudomány voltak még gyerekcipőben, és a jövőben nagyításra vártak. IV. Iván számára. Vasziljevics (1533 [1530] - 1584) angol és német orvosok és gyógyszerészek érkeztek Oroszországba. A városokban a cár iskolákat nyitott az élet minden területén élő fiatalok számára. [108]

17. § Második időszak. Nagy Pétertől napjainkig. Az első szakasz. A második időszak elejétől Erzsébet trónra lépéséig. 1689–1741

Nagy Péter csatlakozásával minden tekintetben Oroszország legnagyobb korszaka kezdődik. Amit uralkodóként tett a birodalom bővítése és megszilárdítása érdekében, jól ismert. Ennek a nagylelkű uralkodónak azonban nem a hiú hírnév és az eredmények voltak a céljai, hanem az ország jóléte, alattvalói oktatása. Joggal érdemli meg az orosz nemzeti oktatás megalkotójának nevét. Minden erőfeszítése népének megvilágosítására irányult. 36 éves kormányzása alatt Oroszország erőteljesebben emelkedett, mint két évszázaddal korábban, és az európai államrendszer egyik művelt nemzete lett. Az uralkodó hatalma levetette korábbi metszését, a jogszabályok és az igazgatás határozott irányvonalat öltött; felkeltette a nemzeti művészet érzését, fellendültek a gyárak és a manufaktúrák, az őshonos lakosság durva erkölcse átadta helyét a finomabb európai erkölcsnek; gyakran tettek külföldi utakat; a tudomány és a művészet szilárdabban telepedett le orosz földön. Az uralkodó kiváló gondja a közhasznú tudás terjesztése volt a sajtón keresztül. [139]

Különböző szakiskolákat hoztak létre az összes állam fiataljainak oktatására, ezek közül 51 volt Péterben és a tartományi városokban Péter uralkodásának végén. - A nagy Leibnitz által javasolt terv szerint az uralkodó megalapította a Tudományos Akadémiát, de a halál megakadályozta abban, hogy helyreállítsa; azt Katarína I. r. 1725-ben, és csatlakozott hozzá a leendő tanárok oktatására szolgáló gimnáziumhoz, amely ig 1762 hívta az egyetemet. A hazai nyelvjárás bevezetése a polgári írásokba a saját nemzeti irodalmának alapja volt. [140]

18. § Második szakasz. Erzsébet és II. Katalin kormánya. vagy Lomonoszovtól Karamzináig. 1741–1796

Kiváló külföldi győzelmek és otthoni békés béke jellemzi Nagy Péter lányának, Petrovna Erzsébetnek a kormányát. Szerette a tudományt és a művészetet, és nemcsak a kormányzás művészetének leghatékonyabb karját tartotta, hanem udvarának különleges díszét is, amelyet ragyogás és ragyogás vett körül. Ezért r. 1747 megemelte a Tudományos Akadémia nyugdíjait, r. 1752-ben megalapította a haditengerészeti kadét korpuszt, [158] r. 1755 Moszkvai Egyetem két gimnáziummal és r. 1758 Szentpétervári Művészeti Akadémia. [159] Šuvalov nagy védnök nagyon hatékony segítő kezet adott a királynőnek ebben a nemes munkában. - Katalin II teljes egészében átvette Nagy Péter merész tervét. Függetlenséget és következetességet adott az orosz politikának, és kibővítette a birodalom határait. Boldoggá tette az országot a középosztály támogatásával, a kereskedelem, a művészetek és a tudományok támogatásával, valamint az oktatási és oktatási intézmények szaporodásával. A szép és hasznos tiszteletben tartása, valamint a nemzet érdekében tett nagy célok iránti élő szenvedély egyre általánosabbá vált a nagyszerű nő körüli körben. Az olyan neveket, mint Orlov, Rumiancev, Potomkin, Dolgoruky-Krimsky, Soltykov, Suvorov, Repnin, Chichagov, Panin, Bezborodko, mély tisztelettel emlegették a kortársak és az utódok. Ő maga szerette a tudományt, mint az erkölcs és így az emberek jólétének ápolásának eszközét.

Ennek az időszaknak a kezdetét jelzi Lomonoszov orosz nyelvének és stílusának felépítése. Először merte meghatározni az ószláv és az orosz közötti pontos határokat, és ismét szilárd alapjaira építette az orosz nyelvet. Elsőként írt tiszta, igazi orosz prózát, megadta a lírának a megfelelő mérőt, és felvázolta az orosz nyelvtan szabályait. A költészetnek, a retorikának, a történelemnek és a tudománynak annyi köszönetet kell mondania neki. A kortársaiból ismert Lomonoszov-hazugság már ködbe burkolózó ragyogó csillagként volt beállítva, hogy halála után utódai első nagyságú csillagként ismerjék el és annál jobban csodálják. Trediakovsky nehézkes, durva stílusa, valamint Feofanov [162] és Gavriil [163] nyelvi keveréke még mindig az orosz költészet megkeményítésére vágyott. Ekkor Szumarokov drámai kísérleteket kezdett írni Alekszandrinban. Ez a metró és Lomonoszov zugai és kórusai csak a legutóbbi időkig uralkodtak az orosz Parnasszuson. Lomonoszov érezte a hexameter varázserejét, és idővel felhasználta volna, ha halála nem rövidíti meg az életét. - Vígjáték, párbeszéd, mese, a levélből még mindig hiányzott a szorosan illeszkedő, könnyű nyelv, az akkori felsőbb körökben nem oroszul, hanem Annában németül, Erzsébetben és Katalinban olaszul és - mint ma még mindig - is beszéltek. Francia.

19. § Harmadik szakasz. Sándor ideje vagy Karamzintól napjainkig

Sándor kormánya, amelyet külföldön dicsérnek az európai béke ellensége felett elért nagy győzelme miatt, a nemzeti kultúra új korszakát hozza létre hazájában. Uralkodása legelején I. Sándor cár észrevette, hogy a nemzet megvilágosodása a birodalom jólétének legfontosabb része, és gondozását egy különleges minisztériumra bízta. 1802 (1816-ban a Kultuszminisztériumhoz kapcsolódott), amelynek Oroszország valamennyi szakképző iskolája és valamennyi oktatási intézete (teológiai, katonai és kohászati, kivéve azokat, amelyek Maria Feodorovna császárné különleges gondozásához tartoztak) voltak alávetve. Az egyetemek megalapításával (amelyekből ma 7 van: Szentpétervár, Moszkva, Juriev, Vilnius, Harkiv, Turku és Kazan) új fény derült fel Kelet-Európában, amelynek fényét egyetlen barát sem fedheti el egyetlen barát sem a sötétség. A nagy tettek közül ez a tett az egyik legnagyobb, amiért Oroszország köszönetet mond áldott Sándorának. Hány egyéb tanoncképzés és oktatási intézmény Oroszországban, valamint tartományi iskolák vagy gimnáziumok, regionális iskolák, plébániai vagy egyházi iskolák, négy teológiai akadémia 36 eparchiumi szemináriummal és több kisebb iskolai intézmény stb. hozzájárult a hasznos ismeretek terjesztéséhez és az erkölcsi neveléshez, ez magától értetődik.