A jó gyakorlat mind a 97 példájának felsorolása itt található:

több mint

Az URBACT bevált gyakorlati példák az EU városainak prioritásait tükrözik

Fontos megjegyezni, hogy a hívás teljesen nyitott volt. Nem határoztak meg konkrét tematikus prioritásokat, ami azt jelentette, hogy a városoknak szabad kezük volt választani a fókuszt. Az URBACT egyszerűen megkövetelte, hogy a példák relevánsak, kimutathatóak, hordozhatóak és összhangban legyenek a program alapelveivel. Ennek eredményeként ez az alulról felfelé építkező megközelítés jó képet nyújtott arról, hogy a városok mit neveznek prioritásként.

A nyertes példák listája egyértelmű tendenciát mutat a témákban. A bevált gyakorlatok tizennyolc példája az URBACT foglalkozik a városi szegénység kérdésével. Tizenöten foglalkoznak a fenntartható földhasználat növekvő prioritásával. Tizenegy jóváhagyott megközelítés a munkahelyekre és a készségekre összpontosít. Ezenkívül kiválasztják a körkörös gazdaságra, a migránsok integrációjára és a digitális technológiákra való áttérésre vonatkozó bevált gyakorlatokat.

Az így kialakított kép nagymértékben megfelel azoknak a témáknak, amelyekkel az EU városfejlesztési menetrendje foglalkozik. A városi menetrend tükrözi az Európai Bizottság azon elkötelezettségét, hogy a városokat jobban bevonja a politikai döntéshozásba az uniós politika városi dimenziójának megerősítése érdekében. Három célkitűzésre összpontosít: jobb szabályozás, jobb finanszírozáshoz való hozzáférés és jobb tudásmegosztás. Főleg tizenkét tematikus partnerség révén valósul meg. Az EU összes UA prioritását átfogó egyéb témakörök a "hatékony városvezetés" és a "nemi szempontok".

Mit mondhatunk tehát azokról a problémákról, amelyekkel a városok közvetlenül a területükkel foglalkoznak? A kihívások leküzdésében a városok bevált gyakorlatoknak bizonyultak, amelyek az URBACT jó gyakorlatának példájává váltak.?

Az elkövetkező hónapokban az URBACT program nagyban népszerűsíti a jó gyakorlatok példáit, hogy más városok tanuljanak tőlük - és felhasználhassák őket saját városi problémáik megoldására. Az alábbi példák megmutatják, mi rejlik négy kulcsfontosságú téma fedezete mögött.

A jó gyakorlat néhány példája

Ez néhány olyan nyomós példát mutat be, amelyeket érdemes követni. Az összes 97-ről részletes információkat az URBACT weboldalon tesznek közzé az URBACT Jó gyakorlatok adatbázisában, amely online elérhetőséggel ezen a linken elérhető: http://urbact.eu/good-practices/home


Mouans-Sartoux: vendéglátás az iskolai étkezdékben
Mouans-Sartoux egy kis város az Alpes-Maritimes régióban, Franciaország délkeleti részén. 1998 óta a város feltárja az élelmiszer, az egészség és a környezet kapcsolatát. A rendkívül magas földértékű és a területfejlesztésre nehezedő területen a város élénk vitát váltott ki a városi földhasználatról, valamint a városi és vidéki területek kapcsolatáról.
A Mouans-Sartoux jelenleg 100% -ban helyi forrásokból származó bioélelmiszert kínál az iskolai étkezdékben. Ehhez városi gazdaságot kellett létrehozni, és két gazdát fel kell venni a zöldség termesztésére az étkezdék számára, amelyek ma a három iskola szükségleteinek 85% -át fedezik (napi 1000 étkezés). A beszerzési szabályok fokozatosan megváltoztak, hogy ösztönözzék a helyi termelőket a pályázatra való válaszadásra. A város most a helyi agrár-élelmiszeripari rendszereken és oktatáson dolgozik ezen kezdeményezés kiterjesztése érdekében.

A belga Antwerpen Európa számos olyan városának egyike, amely a fel nem használt kereskedelmi ingatlanok problémájával foglalkozik. Ez egyike azon sok helynek, amelyek az ideiglenes, ún. felugró megközelítések. E városok közül azonban kevesen alakítottak ki olyan átgondolt stratégiai megközelítést a problémára, mint ez a belga város. A jó gyakorlat példája a kreatív vállalkozókat pozitív és tartós hatású ingyenes kiskereskedelmi egységekhez kötötte.
Az antwerpeni Oud Berchem szomszédságában az integrált többszereplős megközelítés hatékony és inspiráló módszernek bizonyult a hanyatló bevásárlónegyed város élénk kreatív tengelyévé alakításában. Az ingyenes üzleti egységek átalakításának sikerességi aránya 70%, az egységek 60% -át hosszú távra adják bérbe, 10% -át pedig vállalkozóknak adják el.

Európa számos városát érdekli a So Stay Hotel modell, amelyet a lengyelországi Gdanskban használnak. Megoldja a legkiszolgáltatottabb polgárok számára munkahelyteremtés kihívását. Ebben az esetben a város olyan gyermekeket támogat, akik gyermekotthonokban nőttek fel. Közülük sokan nehezen tudják fenntartani az állandó foglalkoztatást. A projekt Gdańsk városa és a Szociális Innovációs Alapítvány együttműködésével jött létre, és jó példa arra, hogy Európa számos részén az önkormányzatok hogyan működnek új konfigurációkban.
Az innovatív szállodaműködési modell - az első Lengyelországban - ötvözi a piaci megközelítést a társadalmi felelősségvállalással. A So Stay kereskedelmi szálloda működtetése lehetővé teszi a fiatal diplomások számára, hogy támogatott környezetben szerezzenek készségeket, képesítéseket és munkatapasztalatokat. Lakástámogatást is kínál, és fontos platformot kínál az önálló, felnőtt életre való áttéréshez.

A tengeri gazdaság áll a Bluegrowth kezdeményezésének középpontjában, amelyet a görögországi Pireuszban hoztak létre. Ez a kezdeményezés verseny formájában valósul meg, amelynek célja a vállalkozók ösztönzése innovatív koncepciók megvalósítására, valamint a tengeri és édesvízi erőforrásokkal kapcsolatos munkahelyek és szolgáltatások fejlesztésére. A sikeres koncepciók hat hónap fejlesztési és inkubációs támogatást kapnak, valamint hozzáférést biztosítanak a helyi tengerészeti ismeretek kialakított hálózatához. Ez a megközelítés hozzájárult a kék gazdaság körüli emberi ökoszisztéma (partnerek, szponzorok, tanácsadók, akadémikusok) formális megerősítéséhez Görögország legnagyobb kikötővárosában. A sikeres kezdeményezés már elnyerte az EU tengerészeti díját. A Bluegrowth eddig tíz induló vállalkozás létrehozását támogatta és 55 munkahelyet teremtett.

A spanyol Santiago di Compostela városa által kifejlesztett Tropa Verde modell sikeresen megváltoztatta az állampolgárok hozzáállását a hulladékhoz. A történet 2015-ben kezdődik, amikor az állampolgárok helyi felmérése nagyfokú vonakodást állapított meg az újrahasznosítás iránt. A feltárt akadályok között szerepelt az információhiány és az alacsony újrafeldolgozási kultúra a városban. Ennek megoldására a város kifejlesztett egy olyan webalapú platformot, amely a helyi kiskereskedők jutalmaival összekapcsolt játékok alapján készült. Ez a lépés döntőnek bizonyult a helyi gondolkodásmód megváltoztatásában.
Két év alatt nőtt az újrafeldolgozási arány. Ebben az időszakban több mint 115 szponzor több mint 800 jutalmat ajánlott fel, a szállodai elhelyezéstől a kozmetikai kezelésekig. Ezeket több mint 16 000 polgár újrafeldolgozási tevékenységére cserélték. A kezdeményezés tudatossága workshopokon, utcai rendezvényeken és promóciós tevékenységeken keresztül terjedt el. Az iskolák is elfoglaltak voltak, több ezer liter étolajat és több mint 3000 háztartási készüléket újrahasznosítottak. Végül a projekt iránti érdeklődés túllépte a város határait - legalább hat másik spanyol város követi Tropa Verde példáját.

A polgárok részvétele a cseh Ostrava város prioritása volt. Sok más önkormányzathoz hasonlóan Ostrava is hatékony módszereket tárt fel a helyi emberek aktív bevonására a döntéshozatali folyamataiba. 2016-ban a fajnOVA elnevezésű kampány részeként Ostrava kidolgozta a polgárok bevonásának folyamatát a 2017–2033 közötti stratégiai fejlesztési terv kidolgozásába. A cél az volt, hogy növeljék a város lakóinak közös tulajdonviszonyait és elkötelezettségét.
Az eszközök széles skáláját alkalmazva ez a megközelítés 250 szakembert hozott össze a város fejlődésének különböző területeiről, 20 000 lakossal és látogatóval. Ez egy úttörő kezdeményezés volt a részvételen alapuló folyamatok terén a Cseh Köztársaságban, amely messzemenő és pozitív következményekkel jár a jövőre nézve.

Erős verseny az URBACT Good Practice versenyen

Sok más érdekes ötlet létezik, de ezek még nem kerültek be a helyes gyakorlat 97 jóváhagyott példájába. A bíráknak irigylésre méltó feladata volt, hogy a nagyon jó pályázatok közül a legjobbakat válasszák ki, a verseny erős volt. Például az iasi távfűtési projekt, a Niort digitális projekt és a portugál Gaia projekt is a vezető példák közé tartozott, és az URBACT reméli, hogy e városok közül sokan lehetőséget kapnak arra, hogy részt vegyenek a program jövőbeli tevékenységeiben.

Most felhívjuk a figyelmet az URBACT helyes gyakorlatának 97 példájára, amelyet egy független szakértői testület választott ki.
Az elkövetkező hetekben és hónapokban a frissítéseket és a legjobb gyakorlatok elemzéseit megosztják az URBACT weboldalán, blogjában, a közösségi médiában, valamint az URBACT események és személyes találkozók révén, hogy az érdekelt felek széles és sokszínű csoportját elérjék.

Kövessen minket, és tudjon meg többet a következő hónapokban!