pľac 1. o. hely 1 2 2. o. városi tér
sírás könnyes bánat, fájdalom érzése • jajveszékelés: fájdalmas sírás, jajveszékelés az apa elvesztése miatt • pl.: nyafogás • síp • síp (szaggatott sírás): volt női nyüszítés, sípolás • zokogás • zokogás (szakaszos sírás): elnyomta a zokogást, a zokogást • költő. osrk (Hviezdoslav) • pl.: bláakot • bľak • pl. rev (erős sírás): induljon a revu • expr.: üvöltés • üvöltés • kiáradás (sírással járó beszéd): Nem hallgatom kiöntött • beszélgetését. siralmas (Urban) • költő. hívás (Figuli) • hívás. siránkozás
pla chta 1. nagyobb darab vászon takarásra, viselésre stb. • lap: lapok, lepedők; takarja le a halmot lepedővel, lepedővel • takaróval: hímzett takaró az asztalon • vitorla (kisebb lepedő)
Vitorlás könyv 2. vászon része • könyv. tekeredett: húzza meg a vitorlát, tekergette
-
pla lusta 1. akinek nincs bátorsága, aki könnyen megijed; aki bizonytalan az emberek között (az emberről); a félénkség bizonyítékai • félénk • félénk (op. merész, bátor): félénk, félénk, félénk lány; félénk, félénk, félénk tekintet • ijesztő • rémült • rémült • rémült: félénk, rémült gyermek; ijedt, rémült hang • félénk • félénk: félénk, félénk érintések • zavarban (félénk, ezért bizonytalan): félénk, zavarba tett beszédkísérlet a társadalomban • kiabált • kiabált • megfeszült (eszméletlen): kiabált, kiabált, zárt iskolás • • magányos (kerüli a társadalmat): zárt, magányos romantikus volt • szelíd • mulandó (nagyon rövid, szinte észrevehetetlen): szelíd, mulandó csók • kifej.: apró • apró • költő. hígított. félénk: félénk látvány, félénk ész (Sládkovič)
2. aki könnyen megijed, ki menekül minden zavaró tényező elől; ember megmentése (állatokról; szelíd) • félénk: félénk, félénk szarvas • félénk • félénk: félénk, kísértő ló • megszelídítetlen • nem háziasított • barátságtalan • vad (op. megszelídített, háziasított, ragaszkodó): megszelídített, megszelídítetlen, vad cicák • pl.: apró • apró: apró
pla cka 1. o. posúch 2. o. haruľa
sírás 1. egy nő, aki szokott sírni a halottaknál és a temetéseknél • nyöszörög • gyász
2. síró nő, síró lány • beszélgetés. kifejez sírás • pl.: smokľaňa • síp
pla čko p. sírás, kényeztetés
könnyekkel sírva (és zokogva) megjelenítve a bánat, a fájdalom, a kegyetlenség stb. • sírás • sírás • sírás: sírás, sírva jött haza; sírás, sírás rohant ki a szobából • zokogás • furikázás • kifej.: nyafogás • homlokráncolás • dübörgés • dübörgés • költő. síró
sírás 1. a síráshoz hasonló, sírásra emlékeztet • nyögés • nyafogás • zokogás: sírás, nyöszörgés, nyafogás, zokogás a hegedű hangján • jajgatás • jajgatás: nyögő, nyögő hang kiadása • kifejez.: nyafogás • nyafogás • morcos • költő. csábító
2. ki hajlamos a sírásra, ki gyakran sír • sír: sír, sír gyermek • túlérzékeny (aki könnyen kiborul, sír): sír, túlérzékeny lányok • kifejez.: nyöszörgött • nyöszörgött • vigyorgott • horkantott • döbbent • döbbenten • vigyorgott: nyöszörgött, szipogott, vigyorgott, horkantott öregasszonyok
pla gát al. beillesztett közhirdetés • ill. afiš
pla hočiť sa 1. o. érintse meg a 2. oldalt. gázlás 3. o. dörzsölés
sírj könnyektől és a szokástól. hangokkal és zokogással pedig a bánat, a szomorúság, a fájdalom, a düh stb. • könny: sírni, tépni a családi szerencsétlenséget • kifejezni. sírni • könyv.: könnyeket hullatott • könnyeket hullatott • pl. megerőltetni a könnyeket: ont, könnyeket önt a sorsod miatt • zokogás • kifejez.: nyafogás • nyafogás (sírás időnként hangos levegő belélegzésével) • költő. lkať • kifej.: pisil • pisil • pejor. sopliť (sa): Már nem vizesedtek meg! Már nem aludtak! • pl. fújd az orrod (sírj, miközben az orroddal eltakarja a levegőt): sokan horkantottak a lenyűgöző fegyelem alatt; motyogás (könnyed sírás; a csecsemõ miatt) • pren. pejor.: morgás • bizsergés • nyafogás • nyafogás • táskázás • dübörgés • gaujat • gawjat: a gyermek homlokát ráncolta, táskázta, gaujalo egész éjjel • kifej. folt (Beňo) • hívás. kifejez: zenére • előadni • rendezni: valaki mellett gyászosan zenélni, előadni • gyászolni (ülő sírni) • üvölteni (áthatóan, gyászosan sírni) • kifejezni. füst (Dobšinský) • pl.: ordítás • dübörgés • dübörgés • dübörgés • kéz • sírás (hangos sírás) • hívás. kifejez: visítás • sikoltozás • csipogás • kiabálás • dudálás • sírás • üvöltés (nagyon hangos, behatoló és általában haragból kiált) • sírás • kifejez.: kilakoltatni • felidézni • hívást. kifejez: sírni • sírni • sírni • sírni (egyedül, folyamatosan sírni) • sírni (sírni egy ideig)