mező, -ľa, mn. nem. 7. o. -ľami střed.
1. föld, rendszeresen megművelt és mezőgazdasági terméssel vetett föld, szántó, szántóföldek: termékeny, kopár, köves, szántó, művelt o.
ugar p-ia;
betakarított, gabonafélék, szövetkezeti p-ia;
búza, rozs, kukorica;
munka a (v) p-i-n;
kísérleti p. amelyeken növénykísérleteket végeznek;
p-ia cukorrépa (Urb.);
dohány p-ia;
ledörzsölje valaki p-a darabját;
vegye figyelembe a p-a-ból;
A víz átvette a mezőmet (Cal.), Kimosta a talajt a tekercsből. Ne vedd ki a mezőről, ne üsd meg a cséplőn. (Taj.)
2. a falu környéke al. városok, terület: terjessze p., menjen, járjon, p-omot őröljön, jöjjön ki p-a-ba;
Íme, itt a falu vége, a mező. (Kuk.) A mező életre kel, az egész falu talpon van (Taj.) Elkezdi a munkát. Ezüst nevetés hallatszott itt és itt a mezőn. (Vans.) Már a mezőn hallott turčianskei gyepet írta le. (Vlč.)
3. hely, föld, terület, terület, ahol valami található al. hódít (általában ásványi gazdagság): olaj, gyémánt, bányászati p-ia;
(geol.) speciális képződmény földfelszínének része: karszt, mészkő, hó p.;
voj. bánya p-ia területe, ahol a bányák találhatók;
bázis. elavult. szent p. (Taj.), P. Halott (Vaj.) Temető;
archeol.: hamutartó p-ia, urna p-ia őskori temetkezési hely;
4. hely, terület, ahol a harc zajlik, front, csataterület, harctér: menj p-a-ba, essen p-i-be;
nyertes p. (Vaj.);
elülső o. (Lajč.);
háború o. (Sejt);
Hálásan öntik hű vérrel a sorsdöntő mezőt. (Chal.) A földön holt hősök fekszenek, akik a csata után a mezőn maradnak. (Kuk.)
5. elavult. csata, háborús hadjárat: A király nem mert kitörni a mezőről a lázadó Kuba ellen. (Záb.) Kinevezte (a királyt), hogy most is a hadsereg mezője hátterében álló fekete ezred álljon (Kal.) Harci helyzetbe.
6. bekerített terület, tárgy korlátozott része, része;
feltétel. építési terület al. részei: p. ablakok, p. ajtó, p. mennyezet, p. kerítés;
sakk. négyzet a táblán: fehér, fekete, közepes o.;
lek.: tüdő o.
működési p. a testrész, ahol a műveletet végzik;
Sport. játszótér al. része;
7. fiz. annak a térnek a része, amelyben valamilyen erő hat al. amit valahogy be lehet tartani stb: elektromágneses p. a vezető körüli tér, ahol az elektromágnesesség hat;
elektromos o. az a tér, amelyben az elektromos erők hatnak;
mágneses o. az a tér, amelyben a mágnes vonzereje hat;
vizuális p. a tér körkörösen meghatározott része, amelyet egyszerű látásmód képes al. optikai műszer, horizont;
pren. nézet, szélesség: vizuális p. irodalom;
8. osztály, egy bizonyos tevékenység területe, tevékenység, alkalmazási terület: spirituális o., Szociális o .;
irodalmi, sport old.
o. tudományok és technológia, kulturális o .;
kapcsolattartás a p-i külkereskedelem terén;
keskeny, széles, hálás, gazdag p. hatókör;
Mivel nincsenek készségeim a társadalmi élethez, egy másik területet választottam. (Kuk.) Fő tevékenységi területe a népművészet fejlesztésének gondozása. (Ő c.);
doboz, -a, -ellenőrző központ. zdrob. kifejez k 1, 6
-
aratási terület, -í, -ia dok. feküdni egy ideig (különféle értelemben): Mennyire illik egy ilyen színházi ebéd után feküdni. (Jes.) Felhúzódott, hogy egy kicsit feküdjön és pótolja élettelen étrendjét. (Al.) Két napig ülsz - lefekszel és a lábad rendben van. (Min.) Nem ártana holnap a kezedben feküdnöd. (Kuk.) Az Igazságügyi Minisztérium három évre leteszi, majd visszaadja nekünk a szentírásokat. (Jes.)
mia, -ie nők terepe. r. elavult. vita: Teste ügyesen szerkesztett magazin és nagyon erős, különösen a polémiában. (Kuk.);
egyházi p-ie (Vaj.);
éles p. (Hurb.)pole mik, -a, mn. nem. -Férfi vagyok. r. ki érvel, ki polemikai cikkeket ír: temperamentumos o.
mezei mika, -y, -mík nők. r. agresszív, éles vita, eszmecsere irodalmi, politikai alról. szóbeli úton lefolytatott tudományos kérdések al. nyomtatás;
sértő, harci beszéd al. cikk támadó al. az ellenfél nézeteinek cáfolása: élénk, merev, közvetlen, éles, éles, szenvedélyes o., tudományos, irodalmi, politikai o .;
elengedni, elengedni a p-y-t, vezetni a p-u-t;polemikusan adj.: élesít, fókuszál valamit p., p. valamire építeni
mezők eltűnnek, -uje, -ují nedock. (kivel, mivel, miről és nem azonnal.) vitát váltott ki: Meg akarta fordítani az erkölcsi biztonság tézisét, és eltüntetni vele a terepet. (Urb.) Még senki nem vitatkozott a fákkal, akiknek kihajtanak, kivirágoznak és érnek. (Fecsegés.)
nica, -e, -ness nők területe. r. nar. két száraz fára szegezett oszlop és a gerendákhoz szegezett rönk: Ezután (a polgármester) a rönkhöz ugrik, és letépi róla a kendőjét. (Chrob.)
pólus nem, -a, -lien középső. egy nagyobb darab tűzifa, amelyet egy vékonyabb fa törésével hoztak létre al. hasítással és hosszanti hasítással törzs csonkítása: bükk, tölgy, luc p-á;
megdorgálni a p-á-t, a p-á-t tuskóban tárolni (Kuk.);
ütni, barnulni, megelőzni valakit p-om;
letérdel az (éles) p-e elavult büntetéstípuson (gyermekeknél);
terepi fűrész (Gab.);
A rönkök egy ősi kandallóban (Hruš.) Égtek;pren. sértés egy esetlen, nehézkes, esetlen, ostoba ember ellen: És hol voltál, naplóztál? (Igen)
● hülye, mint p. nagyon;
süket, mint p. nagyon;
kifejez p-om hülyén, hülyén ütött;
feküdjön le, aludjon, üljön, mint p. mozdulatlan;
akadályok dobása valakinek a talpa alá, akadályok megállítása, valakinek bármilyen tevékenység végzésének megakadályozása, valakinek megakadályozása valamiben (általában alattomos módon);log, -a, -nok, híg. i udvariasság, -a, -nec húr. zdrob. kifejez.
pole nta, -y, -lent nők. r. kukoricadara zabkása, kukoricakása: A vacsoránál parmezánnal akarta erőltetni a polentát. (Jégé) A pincér sült levest és polentát hozott neki. (Al.);
sz. mező m. osztva, felezve: p-e sárgabarack, p-e szilva
mező p, -u ember. r. egy tárgyhoz ragasztott vékony réteg valamiből (általában papírból, fémből stb.);
el. tech. a kondenzátor vezető felülete, amelyet szigetelő környezet választ el a szomszédos felülettől: fém, segédanyag, alátétfólia.
1. (mit) ragasztani, ragasztani (több dolgot több helyen), ragasztani: (Doktor) piros táblákkal adta meg a mezőt a házak körüli italhoz. (Fr. King)
2. (mi van) ragasztóval a fedéshez, ragasztáshoz, ragasztáshoz: Kapukat, kapukat piros jelekkel ragasztottak. (Taj.);
literes matricás alom (Kr. Kráľ);3. hívás. (mit) ragasztani, ragasztani, ragasztani, ragasztani: alig ragasztottam (harmonika). (Ő c.)
4. nár. (mit) szennyezni, bepiszkolni: A Mušacincamikat ragasztott tételek, konyhai eszközök, tégely kenőccsel. (Al.) Testük a földre és a vérre van ragasztva. (Körte.)
|| stick expr. összetart, összetart: bélyegek vannak ragasztva;
pren. Az éhes emberek a padokba kapaszkodtak, az öreg Kynka pedig leült az asztalhoz (Hor.) És leült.búzamező, -ia középső. javulás, jobbra fordulás (állapot, helyzet, cselekvés, viselkedés stb.), orvoslás (különösen erkölcsi): A minőség javításáról a kosok döntenek, és nem a juhok. (Kuk.) E kegyetlen lecke után is az emberiség nagy része abban a reményben reménykedik a terepen, hogy végtelen vért ontva hirdesse állapotát. (Jég);
ígérni, ígérni o .;
u van valaki kutatni o .;
o. elkövető, bűnös1. (mit) jobbá, előnyösebbé, előnyösebbé, jobbá tenni: Még mindig sikerül feleségül vennie egy már keresett nőt, aki javítja anyagi helyzetét. (Jégé) Javaslom, hogy a kerületi tanács lépjen közbe a munkaadókkal a szegény munkavállalók bérének javítása érdekében. (Jil.)
2. (kit) jobbá, jobbá tenni: p. gonosz, korrupt ember, p. tettes;
Végül is hirtelen a boldogság ritkán növekszik, javul, javul. (Kuk.);ned. javítani, -uje, -ují
1. Legyél jobb, javítsd ki magad (erkölcsi szempontból): Ezért hazatérjen, kérje apját és a mezőt, hogy legyen büszke. (Fog.) Valóban megpróbáljuk jobbá tenni az elítéltünket. (Stod.) Nem lett jobb (Kešiak), még dühösebb volt és dicsekedett. (Rys.)
2. eljutni a kívánt, jobb állapotba, javítani, korrigálni: a beteg állapota javult;
Helyzete javult. (Jég);
neos. Évről évre javult még a kész groschenen is. (Taj.) A Vrtík család javult, javult! (Urb.);ned. fejleszteni
|| javulni valamiben előnyösebb, kívánatosabb, kedvezőbb feltételek elérése érdekében, javítani (általában helyzetét): Úgy gondolta, hogy javulni fog, de azonnal egy bardejovi katonai egységhez küldték. (Tomašč.) Egy ilyen hallgató meg akarja írni a mezőt, legalább tízszer írja kalligráfiával a gyümölcsét, és eljön a jól ismert "óriások" után. (Jes.)
mező mező, -ia, -ie adj. m. fejlesztésre használt: p. intézet, p-ia oktatás
büszkeség területe, -nem, -nem nő. r. fiatalkorúak korrekciójával, átnevelésével, bűncselekményre hajlamos intézettel stb. erkölcsi romlottság
mezőt kérdezni, -á, -ajú doc. (ko) maratás valaminek a felszínének megzavarására, maratás (a maró anyagról): p. bőr, szövet, nyálkahártya;
o. üveg, cinkmező sie, -ia központ. Erdő. kerület erdészeti üzemegysége
mezei sník, -a ember. r. nar. krumplipalacsinta: Megkarcolta a krumplit, szétterítette a cefrén, adott hozzá lisztet és elkezdte sütni az erdőt. (Igen.)
polesná, -ej nők. r. telefon hívás. erdei nő;
polesníček, -čka, mn. nem. -nemű ember. r. zdrob. kifejez hígított. (Egy csapat.)
1. repülés, repülés: sasok, sólymok p. (Hviezd.);
Elkapta magát (pisztrángot) a napsugarakban, és egy kis legyet fogott a mezőn. (Frá. Kráľ) Szemeimmel figyelem a galambcsapatot, amelyek itt teszik reggeli járataikat. (Solt.)2. felszállás, felszállás: Látta, hogy álmodozó lélek vagy, magasabb járatok. (Taj.) Forgáskor az elme szabadon repül. (Šolt.) A kezdetektől fogva szánalmas stílusba, nagy képekbe és az ideális állapotba való hatalmas repülésekig vitte magát. (Vlč.)
mező olvadás jön. m. amely ide-oda repül a levegőben, repül, csapkod: p. madár, pillangó;
o. Fátyol (Csillag);
pren. Hogyan kötik össze a gondolatok a repülést? (Jes.) Céltalan, szétszórt;
A hímek olyan repülnek, mint a pillangók (Ráz.) Nem álltak;repülő (régi és repülő) kiegészítők: A tűz tükrei (Csillag) villódznak.
pole tí, -ia bud. nem. repülni
a mezők olvadnak, -uje, -ují és repülnek, -a, -ajú ned.
1. kifej. repülni ide-oda (szárnyakat használva): madár, pillangó, denevér, méh, legyek;
Kövér galambok repültek a napsütötte levegőben. (Jes.) (Drozd) ágról ágra repült felettük. (Karv.) Varjak nyája repült át a falu felett. (Ondr.);
pren. Gondolataim éhes madarakként repülnek. (Al.) A kispolgári környezet költészetének kedves szelleme átrepült gyermekkoromon. (Al.)2. szabadon mozogni, ide-oda, a levegőben hintázva, lebegni (a földre lassan hulló könnyű dolgokról): repül a hó, lent a legyek, a fák levelei repültek;
(Ash) úgy repült a levegőn, mint lent. (Jes.) A selyemszálak már repkednek a levegőben. (Ráz.-Mart.) Az utolsó szikrák elrepülnek a tűzről. (Kr. Kráľ) Apró, apró hóvirágot láttak repülni. (Jes.);
pren. mosoly száll a szája körül mosolyog;3. kifej. gyorsan és egyszerűen mozogj, szaladj ide-oda, szaladj körbe: Kinyújtott karral repültünk a szobában. (Ábra) Egy fehér szobában buzgó tanítvány, aki ide-oda repült, egy nagy lepkére hasonlított. (Urb.);
pren. Látnivaló repül az ultramarin hegyek felett (Al.) Keres.4. mozog ide-oda, sző: szoknyája fehér harangként repült. (Steinh.) A kabátja repült rajta, miközben sétált. (Urb.)
5. kifej. terjeszteni, terjeszteni: Ezek a pletykák szájról szájra repültek. (Urb.) Szeptemberben kezdtek elterjedni a pletykák arról, hogy a cár halálosan beteg. (Škult.) Különös szavak repültek Jerguš Lapinról a faluban. (Ondr.)
6. kifej. beszélni, repülni: A tompa nevetés mellett különféle hangok már repültek. (Urb.) Viccek repültek Sťopek mögött. (Tomasc.) A sikolyok a levegőn keresztül kezdték olvadni a mezőt. (Urb.)
1. kuch. készítmény sütemények, lonc, cukrászda stb. öntözéséhez, máz: citrom, cukor, csokoládé p.;
2. védő (gyakran dekoratív) üveges réteg fémeken, kerámia és kerámia termékeken, máz, zománc, glieda: áttetsző, színes, porcelán, borító p.;