A hideg időjárás megterheli és megterheli a testet. Ezért a téli szezon a légzőszervi megbetegedések táptalaja. Az egészséges immunitású embernek azonban nem szabad, hogy engedjen a betegségnek - magyarázza kassai immunallergológus, Dr. Prunyi Tibor, a Klinikai Immunológiai és Allergológiai Klinikáról ImunoCare.

Azt mondják, hogy nyáron emberiA legegészségesebb szervezet - ritkán kapunk akkor influenzát. Akkor miért csökken az immunitás az őszi lehűléssel? Több levegőben lévő vírusnak és baktériumnak köszönhető, vagy azért, mert például a légzőszerveknek alkalmazkodniuk kell a hőmérséklet változásához? Miért szenvedünk légúti betegségektől a téli hónapokban?

Számos tényező okozza a légzőszervi megbetegedések nagyobb előfordulását télen, mint az év más időszakaiban. A hideg, szeles és esős idő stressz a szív- és érrendszerre, az erek szűkülését és a vérnyomás változását okozza. Ez a stresszidőszak nem jár negatív következményekkel az egészséges ember immunrendszerére nézve. Ha azonban más elsődleges betegségek vannak jelen, például autoimmun vagy rákos, vagy idősek, akkor a test alkalmazkodóképessége csökken, és a szervezet hajlamosabb a fertőzésekre. Már maga a hideg levegő belélegzése is termikus inger, amely negatívan befolyásolja a légzőrendszert. Ráadásul hideg időben az emberek nagyobb valószínűséggel bent maradnak, ahol a fertőzés emberről emberre könnyebben terjed, ezért statisztikailag nagyobb eséllyel betegszünk meg. Az immunhiányt azonban klinikailag is meghatározzuk az évi fertőzések száma alapján, és egy-két enyhe légúti betegség nem utal az immunrendszer hibás működésére.

Hogyan készüljünk fel egy vírusokkal teli időszakra? Segít például az edzésen, a sportoláson és az egészséges étrenden?

A megelőzés szempontjából az alapja a jó fizikai és mentális állapot. Különösen az aerob testmozgásnak van pozitív hatása, amely javítja az immunrendszer adaptív válaszát és elnyomja a krónikus gyulladásokat. Másrészt az egyszeri és túl igényes képzés a képzetlen emberek számára ellentétes hatást fejt ki. Elnyomása van az ún NK-sejtek (sejtek, amelyek képesek felismerni és utólag elpusztítani a vírusos vagy daganatos fertőzött sejteket a receptoraikon keresztül), ami egyes esetekben túlzott érzékenységhez vezethet a fertőző betegségek iránt. Ez az egyik oka annak, hogy egyértelműen javasoljuk az influenza elleni oltást pácienseinknek, mert a megelőző oltás bizonyítottan pozitív egészségügyi és gazdasági hatással bír.

Sokan azt gondolják, hogy "kint" megfáznak, amikor a torka fáj, megfáznak vagy lázasak. Az orvostudomány is ismer ilyen "megfázásos betegséget"?

A hideg betegség kifejezést az orvostudomány nem ismeri fel. Mindig egy meghatározott nosológiai egységről beszélünk, amelyet klinikai megnyilvánulások komplexusa kísér, például influenza, nátha, mandulagyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás és mások. E betegségek kórokozói az esetek döntő többségében fertőző kórokozók, azaz vírusok, baktériumok, gombák és paraziták. A hideg azonban hozzájárul a fertőzések könnyebb átviteléhez.

Szlovákiában nem szokás, hogy a "megfázás" orvoshoz rohan. Közülük sokan nem is nyaralnak, és a vírus "átmegy" otthonról munkára és fordítva. Rendben van egy ilyen eljárás az immunológia szempontjából? Vagy egészségügyi aláírást hagy a testünkön?

Egy súlyosabb fertőző betegség, például a légcső, a hörgők vagy a tüdő gyulladása akut fázisában felelőtlen a kollektívba kerülés, mert aránytalanul több embert fenyeget a fertőzés, mint otthon. A túlzott fizikai vagy szellemi megterhelés meghosszabbítja egy fertőző betegség gyógyulási idejét, ami különösen fontos a szív- és érrendszeri vagy légúti elsődleges betegségekben szenvedők számára. Van azonban egy ellentétes tendencia is, nevezetesen a vírusfertőzések, például a nátha vagy a hörghurut, nem jelzett antibiotikus kezelése. A JAMA (Journal of the American Medical Association) nemrégiben készült tanulmánya szerint a becslések szerint az esetek 30 százaléka nem igényelt antibiotikum-kezelést. Az antibiotikumok helytelen és túlzott fogyasztása növeli a baktériumok rezisztenciáját. Itt látok nagy hiányosságokat a megvilágosodásban.

tipikus

Milyen allergiákkal fordulnak a betegek télen az Ön klinikájára?

Az allergiát úgy definiáljuk, mint az immunrendszer nem megfelelő reakcióját olyan anyagokra, amelyekkel általában találkozunk a környezetünkben - ezek inhalációs, élelmiszer- vagy kontaktallergének. Az allergiás reakciók megnyilvánulási spektruma nagyon széles, az egyszerű náthától az anafilaxiás (úgynevezett általános) reakcióig. Mivel a legtöbb légúti pollenallergén vegetációs ideje a tavaszi és a nyári időszakra lokalizálódik, télen általában a beltéri allergia dominál, főleg az atkaallergia. A téli szezonban inkább bent maradunk, és csak szellőzés céljából nyitjuk ki az ablakokat. Ezért lényegesen jobban ki vagyunk téve ennek az allergéneknek. Az allergiás betegeknél ezután tipikus rhinitikus vagy asztmás légzési megnyilvánulások alakulnak ki.

Sok ember télen és nyáron úgynevezett hátsó náthában szenved. Hogyan jön létre? Veszélyes lehet? Mit árul el az egészségünkről?

A hátsó rhinitist (az orr utáni csepegtetés (UACS) szakkifejezés) az orrnyálkahártya túlzott nyálka termelődése okozza. Ezután a nyálka áramlása a torokba krónikus köhögést okoz. Az orrnyálkahártya krónikus gyulladása, az orrmelléküregek vagy a gastrooesophagealis reflux (az élelmiszer visszatérése a gyomorból a nyelőcsőbe) hozzájárul a klinikai képhez. Az azonban nem ismert, hogy mi okozza ezt a kellemetlen betegséget, és a kezelésével kapcsolatos vélemények országonként és szakmai társadalomonként eltérőek.