Purim

Purim ünnepe Adar hónapjának 14. napjára esik. Az ünnep eredete a Biblia könyvében leírt történelmi eseményekben rejlik Eszter. Röviden összefoglalhatjuk a könyv történetét a következőképpen:

purim

A zsidó lány, Eszter, Ahasverus perzsa király felesége lesz, aki Kr. E. 485 és 465 között uralkodott. l. Eszter oktatója, Mordokai Benjámin házából leleplezi és letiltja az Ahasvérus király elleni összeesküvést. Nem sokkal később Ahashver kinevezi első miniszterévé Hámant, egy ambiciózus tanácsadót. Mielőtt Hámán mind térdre borulna, csak Mordechai nem hajlandó tisztelegni előtte. Hámán sértett hiúsága a Perzsa Birodalomban élő egész zsidó nemzet ellen fordul. A király nevében Hámán elrendeli az összes zsidó megsemmisítését Perzsiában. Itt beavatkozik Eszter tevékenységébe, aki nem habozik kockáztatni saját életét és megmenteni a zsidókat a pusztulástól. A király emlékszik Mordokai érdemeire, és kinevezi miniszterelnöknek Hámán helyett, akit megbüntetnek. Azokat a zsidókat, akiket időben tájékoztattak az életük elleni összeesküvésekről, az ellenséges támadás megmenti és visszaveri.

A purim örömteli ünnep, de ezt egynapos böjt előzi meg Adar 13-án, Taanit Ester (Ester böjtje), amely a királynő és az összes perzsa zsidó három napos böjtjének emléke. Másnap, 14 Adar, a zsidók nem voltak veszélyben az egész birodalomban, de Susy városában még mindig folytak a harcok. Emiatt a 15. Adarról is megemlékezünk, mint Shushan Purim (Purim Susy-ban).

Az ünnep neve a pur (los) szóból származik, amelyet néha sors ünnepének is neveznek. Az akkori szokások szerint a megölt ellenség ruháit és vagyonát húzták ki. Hámán is ilyen sorsot készített a zsidók számára, de végül kisorsolták a sorsát.

Eszter könyvét a zsinagógákban olvastuk Adar 13-án este, a böjt után. A Purim alatt szokás gyerekkarneválokat vagy színdarabokat tartani, amelyek Eszter könyvének eseményeit ábrázolják.