A bél mikroflóra sokkal összetettebb rendszer, mint azt el tudjuk képzelni. Összetett és összekapcsolt kapcsolati galaxist alkot, amely nemcsak az immunitásunkra, hanem a pszichénkre is kihat. Ján Radvánszky molekuláris genetikus a Szlovák Tudományos Akadémia (SAS) Orvosbiológiai Központjából és a Genetoni Pozsonyi Társaságról mesélt nekünk arról, amit tudunk és mit nem tudunk a mikrobiomról.

genetikus

Még az általános iskolás gyermekek is megtudják, hogy a "jó baktériumok" a belekben élnek, amelyek segítenek megemészteni az ételt és javítják immunitásunkat. Hogyan képzelheti el egy laikus a bél mikroflóráját? Lehetséges egyáltalán?

A tudomány szerint mikroflóránk számos tényezőt befolyásol, nemcsak az emésztőrendszer egészségét vagy az immunitást. Látszólag intelligencia is. Hallottál már ilyesmiről? Miért felelős valójában a belekben lévő összes mikroba?

A bél mikrobioma és az olyan tényezők közötti szoros kapcsolat ismert, mint az étvágy, az elhízás vagy az allergia és intolerancia kialakulása. Egyre több adat áll rendelkezésre a kardiovaszkuláris egészségre, az immunrendszerre, a gyomor-bélrendszeri daganatokra, az egyéni viselkedésre, sőt az agyfiziológiában és a neurokémiában bekövetkező változásokkal való lehetséges összefüggésről. Néhány összefüggést találtak a bél mikrobiomjának összetétele és működése, valamint a szorongás, depresszió, autizmus, skizofrénia és neurodegeneratív betegségek között is. Jelenleg azonban valószínűleg több olyan titok van, amelyet nem ismerünk a bélmikrobiómáról, mint azok, amelyeket ismerünk. A tudósok azonban egyre intenzívebben, részletesebben és mindenekelőtt összetettebben kezdenek foglalkozni velük.

Miért kerül most előtérbe a mikrobiom, amikor hatása annyira érdekes?

A tudósok már korábban is dolgoztak a mikrobiomon, csak a technológiai lehetőségek voltak sokkal gyengébbek. Az elmúlt évtizedben olyan technológiák szélsőséges fejlődésének voltunk tanúi, amelyek egyrészt lehetővé teszik az orvosbiológiailag releváns adatok előállítását, másrészt a generált adatok elemzését egyre erősebb számítógépekkel és kifinomultabb számítási algoritmusokkal . Elmondható, hogy a mikrobiológiai kutatások egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, és a speciális agy-bél-mikrobiózis tengely az idegtudományok, a mikrobiológia, a technológia és az informatika felületének fő kutatási területe válik.

Mindannyiunknak megvan a saját képe a bél mikroflóra összetételéről? Mennyire különbözhet?

A bél mikroflóra nagyon változó és dinamikus, nemcsak az egyének, hanem egy személy között is. Nemcsak az emésztőrendszer különböző részein belül különbözik, hanem ugyanazon a részen belül is változik, pl. életkor, egészség, étrend stb. A diéta mellett még a hangulatunk is befolyásolja. Fontos, hogy a faji összetétel dinamikája ellenére az egyensúly megmaradjon a bél mikroflóra "ökológiai" szerepében, pl. a szükséges metabolikus aktivitásban. Ez azt jelenti, hogy amikor étrendünk egy bizonyos összetevőjét le kell bontani, vagy egy számunkra szükséges anyagot kell előállítani, akkor többé-kevésbé nem melyik szervezet biztosítja, fontos, hogy valamely szervezet képes legyen biztosítani azt.

A gének meghatározzák mikrobiomunk összetételét is?

Határozottan igen, nagy mértékben. Legalábbis csak azért, mert a bél mikrobiomját erősen szabályozza az immunrendszer, amit viszont genomunk, a testünkben lévő gének halmaza határoz meg. Génjeink azonban meghatározzák például az olyan tényezőket is, mint a bél felépítése, amely megfelelő környezetet teremt a mikroorganizmusok számára, étvágyunk a különféle ételek iránt, vagy akár az anyagcsere és a sejtekből történő kiválasztás a béltérbe.

Mely ételek elpusztítják a hasznos bélbaktériumokat? És melyek éppen ellenkezőleg, segítik a mikroflóránkat? A tejtermékek a bél mikrobiomját is megzavarhatják?

A kutatások azt mutatják, hogy a diófélék fogyasztása pozitív hatással van a bél mikroflóra összetételére is. Így van?

Sokan úgy vélik, hogy a probiotikumok rendszeres használata erősíti az egészséget. Ön szerint erre szükség van? Nem képes a szervezet önmagában elegendő "jó baktériumot" előállítani? A probiotikumok gyakori alkalmazása szintén kontraproduktív lehet?

Ebben az esetben fontos hangsúlyozni, hogy a baktériumok, valamint a bél mikrobiomját alkotó egyéb szervezetek nem elengedhetetlen részei a testünknek. Ezért nem is tudjuk magunkat létrehozni. Az emésztőrendszer a szülés után fokozatosan gyarmatosodni kezd, és teljesen funkcionális összetétele valamikor az élet második-harmadik éve körül alakul ki. Az "egészséges szervezet", az "egészséges étrend" és az "egészséges hozzáállás a higiéniához" elvileg elméletileg nem szükséges specifikusan ellátni a baktériumokat. Nehéz azonban meghatározni, hogy mit jelent az "egészséges test", az "egészséges táplálkozás" és az "egészséges hozzáállás a higiéniához". Vannak azonban olyan esetek, amikor egyértelműen szükség van a testnek a bél mikrobiomjának megfelelő egyensúlyának helyreállítására. Szinte mindenki tudja, hogy a probiotikumok, vagy akár a prebiotikumok nagyon fontosak, pl. az antibiotikum-kezelések során. De valószínűleg nem gondolná, hogy a bél mikrobioma összetétele erősen kialakul pl. mentális állapotunk által is. Tehát amikor pszichés stresszt tapasztalunk, a bél mikroorganizmusaink is érzik ezt, és ez a kommunikáció fordítva működik, amikor nincs rendben a mikrobióm, akkor elmebetegnek érezhetjük magunkat.