Az elmúlt években egyre gyakrabban figyeltek meg allergiákat, amelyek gyermekkorban jelentkeztek, és súlyos egészségügyi, társadalmi-gazdasági és társadalmi problémává váltak.
Az allergia a normától eltérő, fokozott ill. az immunrendszer eltúlzott reakciója bizonyos allergénekre, amelyet ezekkel az allergénekkel, az allergiát okozó anyagokkal való ismételt érintkezéssel kapnak.
Az allergiákat fel lehet osztani az egyes allergének szedésének lehetőségei, valamint az immunrendszer nyilvánvaló kóros, azaz betegségreakciói szerint.
Az immunrendszer
Az immunrendszer legfontosabb funkciója az idegen anyag felismerése és megszüntetése. A szervezet fertőzés elleni védekezését két immunreakcióval hajtják végre. Az egyén természetes - nem specifikus immunitással születik, amelynek fő mechanizmusa a fagocitózis, amelyet fagociták végeznek.
Az emberi testnek vannak olyan immunológiai mechanizmusai is, amelyek az élet folyamán fokozatosan fejlődnek ki, idővel megnyilvánulnak, specifikusabbak és hatékonyabbak, különösen olyan egyéneknél, akik már találkoztak idegen anyaggal - antigénnel.
Az antigén olyan anyag, amelyet az egyén specifikusan felismerhet, mint idegen számára. A testbe való behatolása után összetett folyamatok játszódnak le, amelyeket együttesen immunválasznak nevezünk. Az eredmény antitestek termelődése és egy speciális típusú sejt - immun limfociták - képződése.
A megszerzett immunitás egyik legfontosabb mechanizmusa a specifikus antitestek hatása. A teljes immunrendszer komponensei közé tartozik a sejtes immunitás, amelyet főleg specifikus T-limfociták biztosítanak, és a humorális immunitás, amelyek legfontosabb komponensei az immunglobulinok, különösen az IgG.
Növekszik az allergiában
Az allergiás betegségek a világon, így Szlovákiában is jelentősen megnőttek az elmúlt évtizedben (Szlovákiában ez akár 30 százalék is). Ezeknek a betegségeknek az előfordulása elsősorban gyermekkorban növekszik, ami megfelel a nem elég erős és ellenálló immunrendszernek, amely születése után több hónapig érik.
Számos tényező járul hozzá az allergiás betegségek rohamos növekedéséhez, például:
A leggyakoribb allergiás betegségek
Az allergiás betegség helyes diagnosztizálása után a kezelést általában (általában az emésztőrendszerben, súlyos körülmények között a véráramba) vagy helyileg (a bőrön, az orrnyálkahártyán) alkalmazzák.
Ezek olyan gyógyszerek, mint antihisztaminok, kortikoszteroidok, immunszuppresszánsok. Jelenleg az ún specifikus immunterápia (korábban deszenzibilizációként vagy hipoenzitizációként használták). Ez a pollenszezonon kívül végzett kezelés nagyon kis mennyiségű allergén hosszú távú (3-5 év) beadásával áll a szervezetbe. A dózist fokozatosan emelik annak érdekében, hogy csökkentse vagy optimálisan kiküszöbölje a szervezet allergénre adott "téves" válaszát, azaz toleranciát vált ki.
A fontos kezelési eljárások közé tartozik a fürdőterápia, az éghajlati kezelés (alpesi környezetben, a tenger mellett, a barlangokban való tartózkodás - úgynevezett barlangterápia), valamint a fototerápia (UVA, UVB sugárzással történő kezelés), a rendszeres testmozgás és az orvosi rehabilitáció. Ezeket az eljárásokat elsősorban a bőrt és a légzőrendszert érintő allergiás megbetegedéseknél alkalmazzák.
Az allergiás betegségek tüneteinek enyhítésének vagy megszüntetésének alapvető és egyben szükséges előfeltétele azonban a lehető legszigorúbb betartása az ún. rezsimintézkedések. Ezeknek az intézkedéseknek az a célja, hogy eltávolítsák az allergéneket az ételből, a gyermek környezetéből, és ezáltal minimalizálják a gyermek testének az allergénnel való érintkezésének lehetőségét. Az intézkedések magukban foglalják a gyermek étrendjével, lakhatásával, a tünetek nélküli és az alatti bőrápolással kapcsolatos eljárásokat.
Étel
Az étkezés és a benne bekövetkező változások az egyik fontos rezsimintézkedés, különösen ételallergia vagy atópiás ekcéma esetén. A megelőző eljárások szerepe az allergiás reakciók megelőzése.
A megelőző eljárások a következők:
Kizárólagos szoptatás az első 6 hónapban és tovább. Az "exkluzív" kifejezés azt jelenti, hogy az anyatej kivételével más ételeket, beleértve más folyadékokat sem, szolgálunk fel a babának. A szoptatással az anya csökkenti az allergiás betegség kialakulásának kockázatát, esetleg késlelteti ezeket a megnyilvánulásokat egy későbbi időszakra.
Az első ételt legkorábban a gyermek életének 5. hónapjának elején kell feltüntetni, ideális esetben csak a 6. hónap vége után. A gyermek emésztőrendszere, vese- és immunrendszere még nem érett meg teljesen ezen időszak előtt, és az első, nem tejtermék-kiegészítők bevezetése ezen időszak előtt nagy kockázatot jelent az allergiás betegségekre.
Az allergiával kapcsolatos élelmiszerek bevezetésének számos alapelvet kell tiszteletben tartania. Minden ételt külön-külön adunk a gyermeknek 2 - 4 napos intervallummal, ami lehetőséget ad az anyának, hogy figyelemmel kísérje a gyermek reakcióit az adott ételtípusra. Fontos, hogy az ételeket olyan élelmiszerekből állítsák elő, amelyek minimális mértékben allergiát okoznak, és ezt a követelményt a lehető legtovább tartsák be. Később hagyja ki a baba étrendjéből csak azokat az ételeket, amelyek allergiás reakciókat okoznak. Fontos a bél mikroflóra támogatása probiotikus komponenst tartalmazó tejtermékek, valamint maguk a probiotikumok beadásával.
Nem megfelelő és megfelelő élelmiszerek kiválasztása
Élelmiszerek, amelyek nem alkalmasak legalább 1 életévre: