okozza

Részvény

Szarkóma alatt a kötőszöveti rákot értjük. Lágy szövetekben vagy csontokban fordul elő. A szarkómák ritkábban fordulnak elő, mint más típusú rákok. Ezeknek a daganatoknak sok típusa ismert, és feloszthatók azok a szövetek szerint, amelyekben kifejlődtek. Megemlíthetjük a csontokat érintő osteosarcomákat vagy a rhabdomyosarcomákat, amelyek a vázizomzat rosszindulatú daganatai. Az igazán ritka szarkómák közé tartoznak például az idegrendszert érintő neurofibrosarcomák, de az úgynevezett Kaposi-szarkómák is.

Mi okozza Kaposi szarkómáját?

A Kaposi-szarkóma egy viszonylag ritka rosszindulatú daganat, amely befolyásolja az erek és a hajszálerek belső bélését. A betegség e sejtek rendellenes szaporodását okozza. Ezek orsó alakúak és a környező szövetekbe nőnek. A Kaposi-szarkóma leggyakrabban a bőrön vagy a nyálkahártyán, az orr vagy a száj körül vagy közvetlenül a szájüregben fordul elő, a nemi szervek és a végbél területén is, vagy a belső szerveken is kialakulhat. A daganatok megfertőzhetik a tüdőt vagy az emésztőrendszert. Ennek a betegségnek az oka a 8. típusú emberi herpevírus, amelyet általában HHV-8-nak neveznek. Ezzel a vírussal való fertőzés azonban nem jelenti azonnal az adott rák kialakulását. A megfelelően működő immunrendszer könnyen gondoskodhat a vírusról a szervezetben.

Az adott típusú szarkóma kialakulásának lendülete jelentősen meggyengült immunitás. Ezért a Kaposi-szarkóma gyakrabban fordul elő AIDS-ben szenvedőknél, szerzett immunhiányos szindrómában. Ha ezt a szarkómát HIV-pozitív egyénnél diagnosztizálják, az általában az utolsó szakaszba való átmenetet jelzi, ami az AIDS kialakulását jelzi. Ennek a betegségnek azonban többféle formája van. A klasszikus Kaposi-szarkóma általában idősebb férfiakat érint, megjelenik a lábakon, ritkábban a szájban és az emésztőrendszerben. Megemlíthetjük e szarkóma endémiás formáját is, amely a Szaharától délre fekvő Afrikában él. Ezenkívül az emberekben a Kaposi-szindróma egy formája létezik bizonyos szervek átültetése és immunszuppresszív gyógyszerekkel történő kezelés után, amelyek elnyomják az immunrendszer aktivitását és segítik a testet egy új szerv elfogadásában.

Melyek a jellemző megnyilvánulások?

Kaposi szarkóma Kaporit Moritz magyar orvos és bőrgyógyász nevéhez fűződik, aki először 1872-ben írta le a betegséget. Ez egy tumor, amely a környező szövetekre terjed, és viszonylag lassú növekedés jellemzi. A lefolyás és a kísérő tünetek azonban általában a szarkóma specifikus formájától és attól függnek, hogy mely szövetek érintettek. Bizonyos formák súlyosabbak, sőt AIDS-ben szenvedő egyéneknél a betegség súlyosabb és agresszívebb lehet. Általában azonban a Kaposi-szarkóma legjellemzőbb tünetei a sötétlila, a lila vagy a barnás, lapos foltok, vagy a bőrön és a nyálkahártyákon kiemelkedő csomók vagy dudorok.

Különböző formájúak és méretűek. Megjelenhetnek a lábakon, az arcon, a szájban és gyakorlatilag a test bármely pontján. Egy másik kísérő tünet a bőr duzzanata, amely különösen akkor jelentkezik, amikor az alsó végtagokban daganatok jelennek meg. Ha a tüdő és a légzőrendszer érintett, a betegnek nehézségei lehetnek a légzéssel. A Kaposi-szarkóma azonban hatással lehet az emésztőrendszerre is, amely általában az emésztőrendszerbe való vérzéssel, a székletben lévő vérrel vagy akár a vér hányásával jelentkezik. Ezenkívül egyes betegeknél egyéni egészségügyi problémák is lehetnek.

Érdekelni fogja

Veserák - alattomos, de kezelhető. Hogyan lehet időben észlelni?

    114 2.
  • 2020.01.22

A vizelet visszatartásnak súlyos következményei lehetnek: rák okozza?

    92 2
  • 2020.01.14

A kezelés lehetséges?

Noha a Kaposi-szarkóma általában lassan fejlődik, végül veszélyezteti a beteg életét, például ha nem kezelik. A diagnózis során az orvos a beteg egészségi állapotára és a betegség kísérő tüneteire támaszkodik. Szükség lehet vizsgálatokra is. Például a szövetet eltávolítják az érintett bőrről további laboratóriumi vizsgálatok céljából. A fennálló nehézségektől függően kolonoszkópiára lehet szükség az emésztőrendszer állapotának meghatározásához vagy a mellkas röntgenvizsgálata a tüdő vizsgálatához. Ha egy szakember megerősíti Kaposi szarkómáját, megfelelő kezelést állít fel. Ez nagyon egyedi lehet. Ez a betegség sajátos formájától és okától, valamint a beteg egészségi állapotától függ.

Az érintettnél támogatják az immunrendszer aktivitását, azaz megkezdik az immunterápiát. Kemoterápia, antiretrovirális terápia a vírus terjedésének megállítására vagy krioterápia, valamint műtét ajánlható az elváltozások eltávolítására. Például, ha a Kaposi-szarkómát a transzplantációt követő immunszuszpenzióval történő kezelés okozza, a gyógyszerek abbahagyása általában hatékony terápia. Ha a betegségnek nincs agresszív lefolyása, néha nem is szükséges a kezelés. A Kaposi-szarkóma egyes formái nagyon lassan fejlődnek ki, és mielőtt életveszélyessé válnának, a beteg egy másik betegségnek enged.

A cikk szerzője

Nikol Turková

- a cikk további cikkei
2 megjegyzés elrejtése

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Még nem regisztrált?

Mária Slováková 20.02.20 10:04

A AIDS-ről szóló Philadelphia című film megtekintése közben értesültem erről a betegségről.