Stockholm, 2019. november 3. (HSP/Roman Bednár/Fotó: SITA/AP/TT Hírügynökség-Johan Nilsson)

rázta

Néhány évvel ezelőttig egy olyan békés országban, mint Svédország, valami oly hosszú ideig elképzelhetetlen. Végül is a bűncselekmények és az emberi életet fenyegető brutális fenyegetés, valamint a nők erőszakolása szinte ismeretlen fogalom volt ott. Ma szinte "mindennapi kenyér" ebben az országban. Az emberek fenyegetve érzik magukat, és bizonytalanságban és félelemben élnek. Hivatalosan a svéd rendőrség azt állítja, hogy nem tudják, ki áll a számtalan robbanás mögött, amelyek nem állnak le és Svédország különböző városaiban fordulnak elő.

Október 29-én késő éjszaka a svédországi Helsingborg rendőrségét egy nagy lakóházba hívták a város keleti részén. A ház egyik lakója telefonon jelentette be, hogy erős robbanást hallott a közelben. A robbanás helyén végzett rendőri átvizsgálás után a rendőrség szóvivője bejelentette, hogy a ház előtt robbanó anyag robbant fel, megrongálva a homlokzatot és a házat, és betört több ablakot. A rendőrség még nem tudja, mi robbant fel, és nem tudja, ki okozta.

Két nappal később, október 31-én, a kora reggeli órákban további két robbanás történt Helsingborgban, a város másik részén, két kisebb lakóház előtt. Senki sem sérült meg. Ezekben az esetekben is a rendőrség azt állítja, hogy nem tudják, mi robbant fel, és nem is ismerik a robbanás kiváltóit.

Ezek a robbanások anyagi károkat okoznak, de ritkán sérülnek meg emberek. Utoljára júniusban történt ez, amikor Linköpingben rendkívül erős robbanás történt, három ember megsebesült.

Az elmúlt hónapokban erős robbanások történtek Stockholm, Göteborg, Malmö és olyan közepes méretű városokban, mint Örebro, de olyan kisvárosokban is, mint Staffanstorp.

A "titokzatos" svédországi robbanásokat szinte mindig éjszaka regisztrálják, mind a magán-, mind a középületek előtt.
2018-ban kormányzati források szerint 162 robbantás történt Svédországban. Idén ez lényegesen magasabb szám lesz.
A neves német kriminológus, Martin Rettenberger, a wiesbadeni Kriminológiai Intézet igazgatója azt mondja, hogy a detonációk ilyen könyörtelen sorozatának lényegében csak egyetlen célja lehet - félelmet, szorongást, bizonytalanságot és pánikot kelteni a lakosságban. Rettenberger feltételezi, hogy mindezek mögött nagyon jól szervezett struktúrák állnak. Őket azonban nem nevezi meg. Nem akar? Nem szabad?

Ehelyett Rettenberger azt mondja: "Ezek az emberek így akarják megmutatni nekünk, hogy mindenre képesek, és hogy biztonsági erőink nem elég jók számukra, és hogy bárhol, bármikor eltalálhatnak minket."

Ebből azonban az következik, hogy ez egy "hatalmas szervezet", amelynek globális területe van (hasonló robbanássorozatok nemcsak Svédországban, hanem az EU más országaiban is, például Dániában is zajlanak), amely le akarja bontani és átalakítani európai kultúránkat.