Amit egy 3 éves gyermeknek meg kell tudnia csinálni, mielőtt az óvodába jön
(Kézikönyv a leendő óvoda szüleinek)
- Beszállás - egyél egyedül (legalább kanállal), igyál pohárból (ne használj cumisüveget), ne szaladj étkezés közben az asztaltól és ne beszélj evés közben.
A leggyakoribb hibák és rossz szokások:
- a gyermek nem szokott változatos (= változatos) étrendhez;
- nem akar ételt kapni az anyán kívüli családtagtól, vagy nem akar otthon kívüli környezetben enni;
- eszik tévénézés közben, a gyermekszobában stb., és nem az erre kijelölt szokásos helyen (az ebédlőasztalnál);
- nem szokott köszönetet mondani az ételért.
- Pelenkák/WC - pelenkás gyerekeket nem vesznek fel az óvodába. A gyermeknek képesnek kell lennie a WC (nem a bili) használatára, ne féljen rajta ülni. Képesnek kell lennie időben bejelenteni, hogy WC-re kell mennie, képesnek kell lennie a nadrág levételére és önálló ülésre (óvodákban a WC-tálak mérete a gyermekek magasságához igazodik, otthon ez kisebb ülés behelyezésével vagy stabil asztal hozzáadásával oldható meg).
- Öltözködés/vetkőzés - a gyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy felvegye a saját ruháját és levegye az egyszerű ruhákat, tépőzárat ragasszon a cipőjére. Képesnek kell lennie arra, hogy a cipőjét a jobb lábára tegye. Gyakorolnia kell a pulóver gombjainak be- és kikapcsolását.
- 4.Cucli - ebben a korban valóban nagyon nem megfelelő. Negatív hatással lehet a beszéd fejlődésére is. A leggyakoribb hibák és rossz szokások:
- a baba cumival beszél a szájában, ami megakadályozza a megfelelő artikulációt (ugyanezt az édesség vagy a rágógumi is okozza);
- hosszú ideig tartó és gyakori használatú cumi deformálhatja a fejlődő fogakat és az éghajlatot.
- Higiénés szokások - tudja, hogyan kell automatikusan mosni a kezét szappannal a WC használata után. Tudjon zsebkendőt használni és megfelelően fújja az orrát (mindegyik orrlyuk külön-külön).
- Szó - a gyermeknek képesnek kell lennie az egyszerű ötletek és igényeik egyértelmű megfogalmazására. A beszédnek gördülékenyebbnek kell lennie, a gyermeknek a helyes szavakat kell használnia.
A leggyakoribb hibák és rossz szokások:
- bújós beszélgetés a gyermekkel, a gyermek utáni helytelen kiejtés csodálattal való megismétlése, mennyire "imádnivaló";
- rokonok közönye - nem érdekli őket, hogy a gyermek rosszul beszél (a helytelen kiejtést, a szóalakokat és a nem megfelelő kifejezéseket a szülő nem hagyhatja észrevétlenül - a helyes kifejezést a gyermek után mindig meg kell ismételni, amit a gyerek meg is tehet, vagy nem ismételje meg - elég, ha a megfelelő formában hallotta);
- a logopédiai segítségnyújtás elhalasztása - ha a beszédhiányok hosszabb ideig fennállnak, tanácsos logopédus segítségét kérni. A "minél előbb, annál jobb" szabály érvényes. A jelzés arról, hogy valami nincs rendben a gyermek beszédével, egyszerű összehasonlítás több más korú gyermekkel.
- A személyes holmik - a gyermeknek ismernie kell személyes holmiját (tudnia kell, hogy ezek a papucsai, széldzseki.).
- Varázsszavak - a gyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy üdvözöljön, meggyógyuljon, kérdezzen és köszönetet mondjon.
- Szocializáció - az óvodai sikeres és problémamentes belépés előfeltétele. A gyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy leváljon szüleiről. Képesnek kell lennie baráti kapcsolatok kialakítására más gyermekekkel és felnőttekkel (időben el kell választani őt az anyától, be kell vonni más családtagokat a gyermek gondozásába, meglátogatni a többi családot és a gyermekkel közös létesítményeket). Fejleszteni és támogatni más emberek iránti érdeklődését, vagy ösztönözni. A gyermeknek képesnek kell lennie arra, hogy megossza a játékot egy másik gyermekkel, nem szabad "elnyomnia" a felnőttek figyelmét és engedékenységét (kb. 3 éves korban a dacos időszak problémás lehet - több hónapig tart, magától fog szólni).
A leggyakoribb hibák és rossz szokások:
- a szülők engednek a gyermeknek, amikor valamit "ütnek" - a szülő az, aki tudja, mi tartozik és mi tartozik. A gyermek még mindig tanul. Ilyen "kitartás" esetén a legjobb, ha valami mással lekötjük a gyermek figyelmét, nyugodtan, de határozottan cselekszünk, vagy úgy tűnik, hogy figyelmen kívül hagyjuk őt az "ámokfutás" során. A sikítás, a csata, a fenyegetés ritkán segít, inkább súlyosbítja és bonyolítja a helyzetet.
- a gyermek egészségtelenül kapcsolódik az anya állandó jelenlétéhez - alkalmas, ha a gyermeknek saját szobája van, vagy testvérekkel alszik (nagyon nem megfelelő, ha ebben a korban a gyermek ágyban alszik a szülőkkel vagy a hálószobában).
- Figyelem fenntartása - ebben a korban a gyermek már néhány percig képes figyelni egy tevékenységre, koncentrálhat az alkotás során (különféle kézi tevékenységek), meghallgathatja az olvasott szöveget (mese) és alatt.
A végén
Az, hogy egy gyermeknek hogyan sikerül elszakadnia a családtól és belépni az óvodába, a szülőktől és szülői értékeiktől függ. Együtt kell működni egy tanárral és tanácsot kell kapni a gyermek nevelésével kapcsolatban. Az óvónőnek a gyermek gondozása mellett szerepe van a nevelési és oktatási problémákkal kapcsolatos útmutatásban és tanácsadásban is.
A szülők alapvető szeretete a gyermek iránt, de érzékenyen kiegyensúlyozottnak kell lennie. A gyermek nem manipulálhatja a szülőket. A szülő az, aki segít, vigyáz, simogat, de amikor a helyzet megkívánja, megrovja, megrovja, irányítja, megmagyarázza, miért nem lehet ez így. A liberalizmus és a gyermek túlzott rajongása a nevelésben nem tér meg. Gyakran önző magatartáshoz és később súlyos oktatási problémákhoz vezet.
A szülő kötelessége tájékoztatni a tanárokat a gyermek sajátosságairól, illetve azokról a fejlődési és egészségügyi problémákról, amelyek befolyásolhatják a gyermek óvodai tartózkodását.
Gyermekneveléskor sok türelmet, kedvességet és objektivitást kívánunk a szülőknek, amikor gyermeküket nézik. Erre emlékezni kell a gyermek az emberek és a környezet másolata, amely oktatja és befolyásolja.