Szklerózis multiplex (MS) kezelhető, de még nem gyógyítható betegség. A központi idegrendszer krónikus gyulladásos autoimmun betegsége, amelyet kezdetben főleg az agy gyulladásos folyamata kísér, majd a neurodegeneratív változások dominálnak. Az SM-t a lehető leghamarabb fel kell ismerni, hogy a kezelés abban a szakaszban kezdődhessen, amikor a leghatékonyabb. A kezelés célja a gyulladásos folyamatok leállítása, mielőtt a degeneratív változások miatti idegszövetvesztés érvényesülne.
Ebben a cikkben a következőket olvassa el:
1. Mi a sclerosis multiplex (MS)?
Szklerózis multiplex (rövidítve SM, latin sclerosis multiplex) az autoimmun gyulladásos degeneratív betegség a központi idegrendszerben (CNS). Az immunrendszer megtámadja az idegrostok (mielin) körüli védőréteget. Ez a szövet gyulladását és hegesedését okozza, ami megnehezíti az agy számára a jelek küldését a test többi részére.
Az SM-t egy hosszan tartó autoimmun reakció okozza, amelyet még nem nagyon világos körülmények okoznak, amelynek következtében az idegrostok mielinhüvei felbomlanak, és ezt követően az idegi agyszövet elvész (neurodegeneratív változások). A korai kezelés megakadályozhatja az agy degeneratív változásait és ezáltal a súlyos következményeket, amelyek mobilitási rendellenességként, kognitív funkcióként (memóriazavarok, koncentráció, információk felidézésének és új dolgok megtanulásának képessége) és egyéb fogyatékosságként ismert változásokként jelentkeznek. Már nem igaz, hogy az SM rövid idő alatt beköt egy kerekesszékbe, és néhány éven belül halálsal is végződik.
2. A sclerosis multiplex okai
A sclerosis multiplex oka ismeretlen. Az SM egy autoimmun betegség, amelyben a szervezet immunrendszere megtámadja saját szöveteit. Az SM-ben az immunrendszer ez a rendellenessége elpusztítja azt a zsíros anyagot, amely beborítja és megvédi az agy és a gerincvelő idegrostjait (mielin).
A mielin összehasonlítható az elektromos vezetékek szigetelésével. Ha a védő mielin megsérül, és az idegrost ki van téve, az ezen idegroston áthaladó üzenetek lelassulhatnak vagy blokkolhatók.
3. Kockázati tényezők
A következő tényezők növelhetik a sclerosis multiplex kialakulásának kockázatát:
4. A sclerosis multiplex első tünetei
A beteg első rohama (neurológiai esemény) soha nem ismétlődhet meg a betegben, de visszafordítható lehet, és olyan komplex betegség megnyilvánulásává válhat, mint az SM.
Az SM első tünetei:
- érzékenységi rendellenességek
- látási problémák
- páncél és zsibbadás
- fájdalom és görcsök
- gyengeség vagy fáradtság
- egyensúlyi problémák vagy szédülés
- hólyagproblémák
- szexuális diszfunkció
- kognitív problémák
1. Érzékenységi rendellenességek. Az SM leggyakoribb tünetei közé tartozik a csökkent érzékenység. A betegek bizsergésről, égő érzésekről, csökkent érzékenységről, zsibbadásról, a hideg és a hő felismerésének képtelenségéről számolnak be, amelyek az SM-es betegek 58% -ában fordulnak elő. A nehézségek általában kisebbek, és a beteget gyakran további vizsgálat nélkül rehabilitációra küldik.
2. Látási problémák (retrobulbaris neutritis). A vizuális problémák az SM egyik leggyakoribb tünete. A betegek 30% -ánál az SM egyidejű tünete. A látóideg enyhe gyulladása homályos látással vagy látótér elvesztésével nyilvánul meg. A gyulladás befolyásolja a látóideget és rontja a központi látást. Ez homályos látást, kettős látást vagy látásvesztést okozhat.
Lehet, hogy nem veszi észre azonnal a látási problémákat, mivel a tiszta látásromlás lassú lehet. A látásvesztés fájdalommal is járhat, ha felnéz vagy az egyik oldalra néz.
3. Törzsi szindróma. Ez megnyilvánul diplopia (kettős látás, vizuális zavar, amely egy tárgy két képének egyszerre történő megjelenését okozza), szédülés, egyensúlyi problémák és az arc fájdalma.
4. Agyi szindróma. A cerebellumban fellépő gyulladásos elváltozások jelenléte alapján keletkezik, amely szabályozza a mozgások koordinációját és a stabilitást, ezért a mozgások koordinációjának, útvonalának és instabilitásának károsodásával jelentkeznek.
5. Mozgászavarok. Gyalogosodási nehézség, gyengeségérzés, mozgásképtelenség, bizsergés, zsibbadás, égő tünetek gyakori tünetek, amelyek az SM-ben szenvedő betegek egy bizonyos szakaszában jelentkeznek. A rehabilitációnak és a fizikai aktivitásnak egész életében végig kell kísérnie az SM-ben szenvedő betegeket. Bizonyos időn belül lehetséges a sérült idegsejt működésének helyreállítása, de ehhez az idegrendszernek ingerre van szüksége, és ez az irányított mozgás - rehabilitáció és fizioterápia.
Az izomcsoportok fájdalmas összehúzódásait, amelyek nem tudnak ellazulni és megnyúlni, görcsösségnek nevezzük. A görcsösség komoly akadálya a gyaloglásnak, az összehangolt kézmozgásnak, a gyógytorna pedig megelőzésként működik a görcsösség ellen.
6. Hólyag- és bélműködési zavar. A diszfunkcionális hólyag egy másik tünet, amely az SM-ben szenvedők 80% -ánál jelentkezik. Ez magában foglalhatja a gyakori vizeletet, az erős vizelési ingert vagy a vizelet visszatartásának képtelenségét. A hólyag diszfunkciójával járó tünetek gyakran kezelhetők. Nem gyakori, hogy az SM-ben szenvedő emberek székrekedést, hasmenést vagy fogyást tapasztalnak.
7. Merevedési zavar. Az SM kialakulása során a merevedési zavar a férfiak legfeljebb 60% -át érinti.
8. Kognitív rendellenességek. A kognitív rendellenességek a koncentrációval, a memória romlásával és az új dolgok elsajátításának képességével kapcsolatos problémák. Ha azonban hirtelen romlást észlel, ez jelezheti, hogy roham (visszaesés) közeledik.
9. Fájdalom. Az SM olyan fájdalom, amely a sérült idegekből fakad, és a hagyományos fájdalomcsillapítók, például a paracetmol vagy a buprofen alkalmazása után nem csillapodik. A fájdalom okát meg kell keresni, mert a kezeletlen fájdalom gyakran krónikus fájdalommá válik, és külön betegséggé válik.
10. Fáradtság. A fáradtság az SM gyakori tünete, a betegek 53% -90% -ában fordul elő. Ez más típusú fáradtság, mint egészséges embereknél. A fáradtság miatt a betegek nem tudnak felkelni az ágyból vagy normál napi tevékenységet végezni. A fáradtság nappal is megnyilvánul, és enyhíti a jó éjszakai alvás és a megelőző pihenés. Fáradtság ellen küzdhet fizikai aktivitással, alvással, a stresszel való megbirkózással és a relaxációs technikák gyakorlásával. Fontosak a rezsimintézkedések, vagyis a megfelelő rendszer a fizikai állapot és a pihenés váltakozó edzésével.
11. Depresszió. 3-5 alkalommal gyakrabban fordul elő, mint az általános népességnél. A depresszió kialakulását a bizonytalanság, a tehetetlenség, a társas kapcsolatok, a stressz és a fáradtság befolyásolja, de a gyógyszerek (pl. Kortikoszteroidok) mellékhatásai is. A depresszió kritériumai (a tüneteknek legalább 2 hétig kell tartaniuk):
- A nap nagy részében tartó depressziós hangulat
- Csökkent az érdeklődés és az öröm minden tevékenység iránt
- Súlygyarapodás/csökkenés a hónap során a testtömeg 5% -ával
- Álmatlanság. Resp. fokozott álmosság
- Lassú gondolkodás
- Fáradtság és energiaveszteség
- Csökken a koncentrációs és gondolkodási képesség
- A halál gondolatai
12. Alvászavarok. Alvászavarok esetén fontos meghatározni az okot, majd kezelni. A depresszió az álmatlanság nagyon gyakori oka. Fontos betartani az alváshigiéné szabályait:
- Ne igyon kávét, fekete teát vagy kólát lefekvés előtt 4-6 órával
- 3-4 órával lefekvés előtt ne fogyasszon nehéz ételeket és ne sportoljon
- A vacsora utáni séta javíthatja az alvást
- Ne igyon alkoholt este, ne dohányozzon
- Tartson megfelelő hőmérsékletet (18 - 20 C) a hálószobában, és vegye ki belőle a TV-t
5. A sclerosis multiplex típusai
A betegség lefolyása betegenként változó az idegrendszer jelenleg érintett része alapján. Az SM jó vagy jóindulatú tanfolyammal rendelkezhet.
Jóindulatú tanfolyam. A betegség tüneteinek kis mennyiségű gyulladása jellemzi. Ez a tanfolyam csak a betegség 10-15 éve után írható le, amikor a betegeknek minimális neurológiai korlátai vannak, alacsony a tünetek száma.
Rosszindulatú folyamat. Súlyos tünetek (rohamok) jellemzik, az inalitás gyors növekedésével. Mágneses rezonancia képalkotás az előrehaladó atrófia megtekintéséhez, ahol a betegnek kerekesszékre van szüksége a rosszindulatú folyamattól számított 5 éven belül.
A sokféleség valószínűleg annak a genetikai hajlamnak köszönhető, amely meghatározza a kezelés lefolyását és reakcióját.
6. A betegség lefolyásának típusai
7. A sclerosis multiplex diagnózisa
Az orvos - valószínűleg egy neurológus - számos vizsgálatot végez az SM diagnosztizálásához, beleértve:
- neurológiai vizsgálat: Orvosa ellenőrizni fogja az idegműködés károsodását
- szemvizsgálat: tesztek sora a látás értékelésére és a szembetegségek ellenőrzésére
- mágneses rezonancia (MRI): olyan technika, amely erős mágneses mezőket és rádióhullámokat használ az agy és a gerincvelő keresztmetszeti képeinek létrehozásához
- ágyéki lyukasztás: cerebrospinalis folyadék (cerebrospinalis folyadék) gyűjtése a gerinccsatornából tű segítségével. A cerebrospinalis folyadék olyan folyadék, amely kitölti az agykamrákat és a gerincvelőt.
8. A sclerosis multiplex kezelése
Az SM-re nincs gyógymód. A kezelés általában a támadások utáni gyógyulás felgyorsítására, a betegség előrehaladásának lassítására és az SM tüneteinek kezelésére összpontosít. Néhány embernek olyan enyhe tünetei vannak, hogy nincs szükség kezelésre.
Támadáskezelés
Kortikoszteroidok, mint például orális prednizont és intravénás metilprednizolont írnak fel az ideggyulladás csökkentésére. Mellékhatások lehetnek álmatlanság, magas vérnyomás, magas vércukorszint, hangulatváltozások és folyadékretenció.
Plazma csere (plazmaferezis). A vér (plazma) folyékony részét eltávolítják és elválasztják a vérsejtjeitől. A vérsejteket ezután fehérjeoldattal (albuminnal) összekeverjük és visszahelyezzük a testbe. Plazma-pótlás alkalmazható, ha a tünetei újak, súlyosak és nem reagálnak a szteroidokra.
Progressziós kezelés
A relapszáló-remitáló SM kezelési lehetőségei közé tartoznak az injekciós és az orális gyógyszerek.
Az injekciós kezelések a következők:
Interferon béta. Ezek a gyógyszerek az SM kezelésére leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak. A bőr alá vagy egy izomba alkalmazzák, és csökkenthetik a relapszusok gyakoriságát és súlyosságát. Az interferonok mellékhatásai lehetnek influenzaszerű tünetek és az injekció beadásának helyén fellépő reakciók. Ebben a kezelésben a lehetséges mellékhatás a májkárosodás. Az interferonokat szedőknél kialakulhatnak semlegesítő antitestek, amelyek csökkenthetik a gyógyszer hatékonyságát.
Glatiramer-acetát (Copaxone, Glatopa). Ez a gyógyszer segíthet blokkolni az immunrendszer mielin elleni támadását, és a bőr alá kell adni. A mellékhatások közé tartozhat a bőrirritáció az injekció beadásának helyén.
9. Az SM tüneteinek kezelése
Fizikoterápia erősítheti az izomerőt és enyhítheti az SM egyes tüneteit. Gyógytornász vagy hivatásos terapeuta taníthat nyújtó és erősítő gyakorlatokat. A gyógytornász, szükség esetén a mozgássegítő eszközök használatával, segíthet a lábgyengeség és az MS-hez gyakran kapcsolódó járási problémák kezelésében is.
Izomlazítók. SM-ben fájdalmas vagy ellenőrizhetetlen izommerevség vagy görcs fordulhat elő. Az izomlazítók, például a baklofen (Lioresal, Gablofen), a tizanidin (Zanaflex) és a ciklobenzaprin segíthetnek.
Gyógyszerek a fáradtság csökkentésére. Az amantadin (Gocovri, Osmolex), a modafinil (Provigil) és a metilfenidát (Ritalin) segíthet csökkenteni az SM-hez kapcsolódó fáradtságot. A depresszió kezelésére alkalmazott néhány gyógyszer, beleértve a szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlókat, szintén ajánlható.
Gyógyszerek a járási sebesség növelésére. A dalfampridin (Ampyra) némileg növelheti a járási sebességet. Azok a betegek, akiknek kórtörténetében görcsrohamok vagy veseműködési zavarok szerepelnek, nem szedhetik ezt a gyógyszert.
Egyéb gyógyszerek. Gyógyszereket is fel lehet írni depresszió, fájdalom, szexuális diszfunkció, álmatlanság és hólyag- vagy bélszabályozási problémák esetén, amelyek az SM-hez kapcsolódnak.