A Sjögren-szindróma egy autoimmun betegség, amelyben az aktivált immunrendszer, különösen a fehérvérsejtek, megtámadják a test exokrin mirigyeit. Az endokrin mirigyektől eltérően az exokrin mirigyek nem választanak ki anyagokat a vérbe. Ide tartoznak a nyál- és könnymirigyek. A szindróma előfordulhat önmagában vagy egy másik autoimmun betegséggel kombinálva. Körülbelül 9-szer gyakrabban érintik a nőket, a betegek életkora 15 és 65 év között van.

gutbetreut24

Okoz

Ritkán sikerült azonosítani az autoimmun betegség pontos okát. Fontos a genetikai hajlam, a múltbeli vírusfertőzések és az általános egészségi állapot.

Tünetek

  • nyálkahártya szárazsága - xerostomia (nyálhiány, száraz ajkak)
  • keratoconjunctivitis sicca (száraz keratokonjunktivitisz - könnyhiány, égés, vágás, fotofóbia, idegen test érzése a szemben)
  • krónikus hörghurut
  • száraz bőr, csökkent izzadás
  • általános tünetek - gyengeség, fáradtság, kissé megemelkedett hőmérséklet, ízületi fájdalom, a lép, a máj megnagyobbodása
Diagnosztika

A végleges diagnózis felállításához több kritériumnak is teljesülnie kell. A keratokonjunktivitust és a xerostomiát objektív teszttel értékelik. A reumás faktor típusú autoantitestek szintjét a vérből határozzák meg. A vérképet megvizsgálják. A mirigyek érintettségének mértékét és mértékét felmérő kiegészítő vizsgálatok magukban foglalják a Schirmer-tesztet, amelyet folyadékot felszívó szűrőpapír csík segítségével végeznek. Páratartalma miatt az adott mirigy meghibásodhat. Ezért az egyik tünet nem elegendő a diagnózis felállításához, de az összes fő tünetnek jelen kell lennie (xerostomia, keratoconjunctivitis sicca, autoritestek bizonyítékai).

Terápia

A kezelés és a betegség kezelésének alapja a száj állandó hidratálása, evés közbeni apró falatok gyakori ivása és alapos fogászati ​​ellátás. A betegeknél nagyobb a fogszuvasodás kockázata, mert a nyál funkciója a baktériumok eltávolítása is a fogak felületéről. Könnycserélő cseppeket is adnak. Súlyosabb tünetekkel küzdő betegek kortikoszteroidokat vagy immunszuppresszív terápiát kapnak. A kezelés ekkor fenntartó, és a prognózis más. Remisszió fordulhat elő, azaz a tünetek alábbhagyhatnak, stabilizálódhatnak vagy súlyosbodhatnak. Ezért a kezelésnek átfogónak kell lennie, és a beteget rendszeresen ellenőrizni kell.