sötét 1. amelynek kifejezett színintenzitása van; mely fekete színű (op. világos, halvány) • sötét: sötét, sötét színekkel festett kép • mély • szilárd: sötét, mély, tömör kék • fekete • kövér fekete • korom • pl. hígított. makacs (általában a szem, a haj stb. színével kapcsolatban): nagy fekete, merev fekete, koromfekete szem; bokros fekete, merev szőrű kutya; zsíros pupillák (Figuli) • fekete • fekete • kreol • csokoládé (általában az emberi bőr színére vonatkozik): nevető fekete, fekete lányarc; kreol, csokoládé héja • feketés • feketés • vékony.: fekete • sötét (ami majdnem fekete, közeledik a feketéhez): a víz megmosta a fekete, fekete köveket; fekete moha (J. Kráľ) • pl. sötét (nagyon sötét)
2. amely fény nélkül al. amely nem eléggé világított (op. világos, világos) • sötét: fél a sötét, sötét bejáratba belépni; sötét, sötét tengelybe került • komor • komor • könyvbe. komor • könyv. zasta r. komor (sötét és kellemetlen, szorgalmas): egyedül találta magát egy ismeretlen város komor utcáin; köröskörül csak komor, komor házak • szürke • költő. alkonyat • pl. sötét (homályba merülve, sötétben): komor, alkony, sötét este • árnyékos • tonik • zasta r. árnyékos (árnyékkal árnyékolt): árnyékos, tónusú gesztenyés sikátor; árnyékos szoba (Šoltésová) • sötét hajú • sötét hajú (nem egészen sötét): sötét hajú, sötét hajú háttér • pl. túl sötét (nagyon sötét) • pl. zsémbes
3. o. mély 4 4. o. titokzatos, titokzatos 1, homályos 1 5. o. szomorú
mély 1. amelynek nagy a mélysége (op. sekély): mély tó, mély lemez • beszélgetés. nagy: fél a nagy víztől, viseljen nagy nyakkivágású ruhát • feneketlen • feneketlen (fenék nélküli) • mélységes: (o) fenék nélkül, mélységes gödröt, tengelyt • pl.: mély - tenger • mélyen ülő • mély (nagyon mély) • mély (túl mély) • költő. hígított.: mély • mélységek (Hviezdoslav, Vajanský)
2. nagy intenzitású, békés • erős • erős (op. Gyenge): mély, erős, erőteljes benyomás • nagy • határtalan • feneketlen • végtelen: nagy, határtalan, feneketlen bánatba essen • intenzív • pl. megfelelő: intenzív, jó alvás (op. könnyű) • teljes • abszolút • ford. sír: teljes, abszolút, súlyos csend; súlyos sötétség • pl.: mélytengeri • mélytengeri (nagyon mély) • mély (túl mély)
3. elmélyülés, az alaposság követése; mélységet tükrözve (gondolat, spirituális; op. felületes) • mély elméjű • bölcs: mély, mély elméjű, bölcs ember; mély, mély, bölcs reflexiók • tökéletes • alapos: meggyőződött a dolgok, a körülmények tökéletes, alapos ismeretéről • átfogó (amelynek tartalmi értéke, mélysége van): átfogó ötlet • komoly • komoly • valódi: érdeklődése mély, komoly, komoly, eredeti
4. (a hangról), amely alacsony helyzetben szól (op. Magas, vékony) • alacsony • alsó • pren. durva: mély, alacsony, alacsony tónusú; mély, halk, durva hang • sötét • sötét (a hangról; op. tiszta) • pren. bársonyos • morgás • basszus (hangról, hangról) • kifej.: mélytengeri • mélytengeri • mély • mély (túl mély)
homályos 1. ami nem (egészen) jól érzékelhető, főleg látás és hallás alapján (op. tiszta, megkülönböztethető) • sötét • sötét • piszkos (homályos színekről, árnyalataikról; op. világos, világos) • homályos • folyó: a távolság a hegyek homályos, homályos körvonalaival látható; homályos, homályos hangokat adott • homályos • tompa (amelynek nincs egyértelmű, pontos formája; op. kifejező): a csecsemőnek továbbra is homályos, homályos arcvonásai vannak; halvány mosollyal mosolyog rám • homályos (a fotóról): a fotó háttere elmosódott • szemcsés (a TV képernyőjén) • homályos: homályos, elmosódott hangon énekelt • felhős • borult (az ég körül)
2. nem egészen egyértelmű, szemantikailag nem pontosan meghatározott (op. Világos, egyértelmű) • homályos: mindig homályos, homályos utalásokkal beszélsz • pontatlan • határozatlan • homályos • unalmas: gyerekként csak pontatlan, határozatlan, homályos emlékeim maradtak; Csak homályos, homályos elképzeléseim vannak a jövőről • korlátlan (nincsenek pontos határok): korlátlan magatartást tanúsítok • érthetetlen (op. Érthető): nem értettem értelmezhetetlen értelmezésedet • diffúz • szórt (gondolkodásról) • artikulálatlan artikulálatlan hangok • kétértelmű • homályos • kétértelmű • kétértelmű (ami lehet másképp, kettős megértés, magyarázat): a meghatározás nem lehet homályos, kétértelmű; a szónak kétértelmű, kétértelmű, kétértelmű jelentése van • zavaros • kusza • kusza • csavart • beszéd. torz (logikai sorrend nélkül): torz, zavaros magyarázat • nem világos (nem a végéig, teljesen átgondolt): nem világos tervei vannak a jövőre nézve • homályos • megoldatlan (végső döntés nélkül): homályos, megoldatlan helyzet
rejtély, amelyet rejtély borít, titkot rejtve, tele rejtélyekkel; feltáratlan • rejtélyes • rejtélyes: titokzatos, titokzatos sziget; találkozni egy titokzatos, titokzatos élőlénnyel • furcsa • furcsa • furcsa • furcsa (ami irritál, nem megy ki az eszéből, csodálatot, gyanakvást kelt): furcsa, furcsa, furcsa jelenségek az éjszakai égbolton; furcsa, furcsa, a pillantások és az elavulás csendjével. homályos (időben nagyon távoli, kevéssé ismert): homályos ősi • áthatolhatatlan • megmagyarázhatatlan • kiszámíthatatlan (ész által nehéz megismerni): áthatolhatatlan emberi psziché, megmagyarázhatatlan jelenségek, kiszámíthatatlan sors • ismeretlen • ismeretlen (még nem eléggé ismert), ismeretlen kozmikus erő • csodás • varázslatos (rejtélyes erőkkel, jelenségekkel, eseményekkel stb. Tele): csodás, varázslatos mesebirodalom; a talizmán könyv csodálatos, varázslatos hatása •. zasta r. rejtély (Kalinčiak) • zasta r. titkos (Kukučín, Hrušovský) • misztikus • könyv.: rejtélyes • rejtély (misztikusként érthetetlen, rejtélyként áthatolhatatlan): van valami misztikus, titokzatos; különleges, rejtélyes légkört hoztak létre a kápolnában • okkult • okkultista • természetfölötti (távoli racionalitás, az értelem számára érthetetlen): okkult, természetfeletti jelenségek • expr.: sötét • sötét
titokzatos 1. rejtélybe burkolózott, tele rejtélyekkel • titokzatos • titokzatos: rejtélyes körülmények, titokzatos kastély • furcsa • furcsa • furcsa • furcsa (amelyet nem lehet pontosan megnevezni): furcsa, furcsa viselkedés; ilyen furcsa nézete volt • áthatolhatatlan • megmagyarázhatatlan • megmagyarázhatatlan (okkal nehéz megismerni): megmagyarázhatatlan, megmagyarázhatatlan jelenség • homályos (időben nagyon távoli, kevéssé ismert): homályos ókori • sötét • sötét: sötét, sötét múltja van • ismeretlen • ismeretlen (nem kellően ismert): ismeretlen, ismeretlen távolság • csodás • varázslatos (tele rejtélyes erőkkel, jelenségekkel): csodás, varázslatos mesevilág • misztikus • könyv.: titokzatos • rejtély (titokzatos, mint a miszticizmus): misztikus, titokzatos légkör • okkult • természetfölötti (értelemmel felfoghatatlan): okkult, természetfeletti jelenségek • könyvek. zasta r. rejtély (Kalinčiak) • zasta r. titok (Kukučín, Hrušovský)
2. nehezen érthető • érthetetlen: titokzatos, érthetetlen felirat • homályos • homályos • kétértelmű (szemantikailag nem pontosan meghatározott): tisztázatlan, homályos metaforák • pontatlan • meghatározhatatlan • ködös • tompa: homályos, ködös emlékek • érthetetlen • érthetetlen: szimbólumok furcsa: furcsa, furcsa esetkönyv. Pytický (mintha Pythia az ókori görög jósnő ejtette volna ki): senki sem érti mitikus prognózisait • könyvét.: rebus • rebusty (rebus van) • könyv. zasta r. rejtélyes • könyv. kusza • hívás. kifejez: kusza • kusza • kusza • kusza • kusza: kusza, kusza, kusza történet