1. számú melléklet a változás bejelentéséhez, lajstromszám: 2019/00636-Z1A, 2019/06336-Z1B
AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
Bewim 10 mg filmtabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Minden tabletta 10 mg prasugrelt tartalmaz (bázisként).
Ismert hatású segédanyag
Minden filmtabletta 246,5 mg laktózt tartalmaz.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Filmtabletta (tabletta).
Sárga, kerek, mindkét oldalán domború filmtabletta, egyik oldalán "B23" bevéséssel, a másik oldalán bemetszéssel. A tabletták átmérője körülbelül 10 mm.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Az acetilszalicilsavval (ASA) együtt adott Bewim az aterotrombotikus események megelőzésére javallt akut koronária szindrómában szenvedő felnőtt betegeknél (azaz instabil angina, ST segment elevációs miokardiális infarktus [UA/NSTEMI] vagy ST segment elevációs miokardiális infarktus [STEMI primer vagy késleltetett perkután koszorúér-beavatkozás (PCI).
További információkért lásd az 5.1 szakaszt.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
A Bewim-et egyetlen 60 mg-os telítő dózissal kell elkezdeni, majd naponta egyszer 10 mg-os adaggal folytatni. Ha a szívkoszorúér-angiográfiát UA/NSTEMI-ben szenvedő betegeknél a felvételtől számított 48 órán belül végezzük, akkor a telítődózist csak a PCI alatt szabad megadni (lásd 4.4, 4.8 és 5.1 pont). A Bewim-et szedő betegeknek ASA-t (75-332 mg) is kell szedniük naponta.
Akut koszorúér-szindrómában (ACS) szenvedő betegeknél, akiket PCI-vel kezelnek, bármelyik thrombocyta-gátló szer, ideértve a Bewim-et is, idő előtti abbahagyása növelheti a trombózis, a szívinfarktus vagy a halál kockázatát a beteg alapbetegsége miatt. Javasoljuk, hogy a kezelést 12 hónapig folytassák, kivéve, ha klinikailag indokolt a Bewi-kezelés leállítása (lásd 4.4 és 5.1 pont).
≥ 75 éves betegek
A Bewim alkalmazása 75 évesnél idősebb betegeknél általában nem ajánlott. Ha gondos egyéni előny-kockázat értékelés (lásd 4.4 pont) után az orvos ezt a kezelést 75 évesnél idősebb betegek számára szükségesnek tartja, alacsonyabb 5 mg fenntartó dózist (fél tabletta) kell előírni egyszeri telítő adag után. 60 mg. A ≥ 75 éves betegek hajlamosabbak a vérzésre, és nagyobb az expozíció a prasugrel aktív metabolitnak (lásd 4.4, 4.8, 5.1 és 5.2 pont).
Testsúlyú betegek 2).
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Prasugrel várhatóan nem vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A biztonsági profil összefoglalása
PCI-n átesett akut koszorúér-szindrómában szenvedő betegeknél a biztonságosságot egy klopidogrél-kontrollos vizsgálatban (TRITON) értékelték, amelyben 6741 beteget kezeltek prasugrel-rel (60 mg telítő dózis és 10 mg naponta egyszer fenntartó adag) 14,5 hónapig (medián) ( 5 802 beteget kezeltek több mint 6 hónapig, 4136 beteget kezeltek több mint 1 évig). A nemkívánatos események miatt a vizsgálat abbahagyásának aránya a prasugrel esetében 7,2%, a klopidogrél esetében pedig 6,3% volt. Mindkét gyógyszer leggyakoribb mellékhatása a vérzés volt, ami a vizsgálat abbahagyásához vezetett (2,5% a prasugrel és 1,4% a klopidogrel esetében).
Nem koszorúér bypass graft (CABG) vérzés
A TRITON vizsgálatban a nem CABG vérzéses események előfordulási gyakoriságát az 1. táblázat mutatja. Az extenzív, nem CABG vérzés, beleértve az életveszélyes és halálos vérzést, valamint az enyhe TIMI vérzést, statisztikailag szignifikánsan magasabb volt. prasugrel-kezelt egyéneknél a klopidogrélhez képest az UA/NSTEMI populációban és az összes ACS populációban. Nem figyeltünk meg szignifikáns különbséget a STEMI populációban. A spontán vérzés leggyakoribb helye a gyomor-bél traktus volt (1,7% a prasugrel és 1,3% a klopidogrel esetében); a kiváltott vérzés leggyakoribb helye az artériás szúrás helye volt (1,3% a prasugrel és 1,2% a klopidogrel esetében).
1. táblázat: A nem CABG-vel kapcsolatos vérzés előfordulása (a betegek% -ában)
| Esemény | Minden ACS | UA/NSTEMI | STEMI | |||
| prasugrel b +ASA (N = 6741) | klopidogrél b +ASA (N = 6716) | prasugrel b +ASA (N = 5001) | klopidogrél b +ASA (N = 4980) | prasugrel b +ASA (N = 1740) | klopidogrél b +ASA (N = 1736) | |
| Kiterjedt vérzés a TIMI szerint c | 2.2 | 1.7 | 2.2 | 1.6 | 2.2 | 2.0 |
| Életveszélyes d | 1.3 | 0.8 | 1.3 | 0.8 | 1.2 | 1.0 |
| Halálos | 0,3 | 0.1 | 0,3 | 0.1 | 0.4 | 0.1 |
| Szimptomatikus ICH e | 0,3 | 0,3 | 0,3 | 0,3 | 0.2 | 0.2 |
| Igénylő inotrop anyagok | 0,3 | 0.1 | 0,3 | 0.1 | 0,3 | 0.2 |
| Igénylő sebészet | 0,3 | 0,3 | 0,3 | 0,3 | 0.1 | 0.2 |
| Transzfúzió szükséges (≥ 4 egységek) | 0.7 | 0.5 | 0.6 | 0,3 | 0.8 | 0.8 |
| Enyhe vérzés a TIMI szerint f | 2.4 | 1.9 | 2.3 | 1.6 | 2.7 | 2.6 |
és a Thrombolysis in Myocardial Infarction (TIMI) vizsgálati csoport által meghatározott központi események.
b Egyéb szokásos kezeléseket alkalmaztak.
c Bármely koponyaűri vérzés vagy bármilyen klinikailag nyilvánvaló vérzés, amely a hemoglobin ≥ 5 g/dl csökkenésével jár.
d Az életveszélyes vérzés a kiterjedt TIMI vérzés részhalmaza, és az alábbiakban behúzott szövegben felsorol minden típust. A betegek több sorba sorolhatók.
e ICH = koponyaűri vérzés.
* TRITON-tanulmány ACS-es betegeknél, akik PCI-ben szenvednek
** TRILOGY-ACS vizsgálat nem PCI-n átesett betegeknél (lásd 5.1)
és egyéb szokásos kezeléseket alkalmaztunk. A klinikai vizsgálati protokoll szerint minden betegnek meg kell kapnia az aszpirint és a prasugrel napi fenntartó adagját.
b Bármilyen inkranialis vérzés vagy bármilyen klinikailag nyilvánvaló vérzés, amely a hemoglobin ≥ 5 g/dl csökkenésével jár
c Az életveszély a TIMI súlyos vérzésének egy része, és magában foglalja az alább említett típusokat. A betegeket egynél több sorban lehet megszámolni.
d ICH - koponyaűri vérzés
e Klinikailag nyilvánvaló vérzés, amely a hemoglobin ≥ 3 g/dl, de ≤ 5 g/dl csökkenésével jár.
A mellékhatások táblázatos összefoglalása
A 2. táblázat összefoglalja a TRITON vizsgálatból származó vagy spontán jelentett vérzéses és nem vérzéses mellékhatásokat gyakoriság és szervrendszer szerint. A gyakoriságokat a következőképpen határozzák meg: Nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 - 2), mint egészséges egyéneknél. A prasugrel által közvetített vérlemezke-aggregáció gátlása egészséges egyéneknél és hemodialízist igénylő ESRD-betegeknél hasonló volt, bár az aktív metabolit Cmax-értéke 51% -kal, az AUC-értéke 42% -kal csökkent ESRD-ben szenvedő betegeknél.
A prasugrel aktív metabolitjának átlagos expozíciója (AUC) körülbelül 30-40% -kal magasabb
Egészséges alanyokban és olyan betegeknél, akiknek az ajánlott napi fenntartó adagja (mg/m 2) 240-szerese, amely hatással van a női testtömegre és/vagy az élelmiszer-fogyasztásra, az utódok testtömegének kismértékű csökkenését figyelték meg (a kontrollokhoz képest). ). Patkányokon végzett prenatális és posztnatális vizsgálatokban a nőstények kezelése nem volt hatással az utódok viselkedésére vagy reproduktív fejlődésére az embereknél az ajánlott napi fenntartó dózis 240-szeresének (mg/m 2) dózisig.
Egy kétéves patkányokon végzett vizsgálat során nem figyeltek meg ezzel a gyógyszerrel összefüggő daganatot az prasugrel expozíciónál, amely meghaladja az emberi ajánlott terápiás expozíció 75-szeresét (az emberekben az aktív és a fő keringő metabolitok plazma-expozíciója alapján). A daganatok előfordulása 2 éven át megnőtt (nagy dózisban (> 75-szer nagyobb) az emberi expozíciónak kitett egerekben), de ezt a prasugrel által kiváltott enzimindukció másodlagos hatásának tekintették. A rágcsáló-specifikus májdaganatok és a gyógyszer által indukált enzimindukció közötti összefüggést az irodalom jól dokumentálja. Az egerekben a prasugrel és a májdaganatok fokozott előfordulása nem tekinthető jelentős kockázatnak az ember számára.
6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK
6.1 Segédanyagok felsorolása
Részben szubsztituált hidroxi-propil-cellulóz (LH-11)