rect

A változásról szóló értesítés 1. számú melléklete, ev. nem. 2020/05295-ZIB

AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE

Budenofalk rektális hab

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

1 adag (1,2 g) rektális hab 2 mg budezonidot tartalmaz.

Ismert hatású segédanyagok

A Budenofalk rektális habszivattyú 2 mg/adag egyetlen nyomása 600,3 mg propilén-glikolt, 8,4 mg cetil-alkoholt és 15,1 mg sztearil-alkoholt tartalmaz, beleértve a cetil-alkoholt (az emulgeáló viasz komponenseként).

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Megjelenés: fehér vagy fehér-szürke krémes hab.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A végbelet és a szigmabélt érintő akut fekélyes vastagbélgyulladás kezelése.

4.2 Adagolás és alkalmazás módja

1 adag 2 mg budezonid naponta egyszer.

A Budenofalk rektális habot nem szabad gyermekeknek és serdülőknek adni, mivel nincs elegendő tapasztalat erről a gyógyszerről ebben a korcsoportban.

A Budenofalk rektális habot reggel vagy este lehet felhordani.

Az applikátort először a tartályra helyezzük, majd 15 másodpercig rázzuk, mielőtt az applikátort a végbélbe helyeznénk, ahová a lehető legmélyebben kell behelyezni.

Megjegyzés: Az adagot csak akkor adják meg a megfelelő mennyiségben, ha a szivattyú kupoláját függőlegesen tartják.

A Budenofalk adag beadásához a végbél habját egészen a szivattyú kupolájába kell tolni, majd nagyon lassan szabadon engedni.

Az alkalmazást követően az applikátort 10-15 másodpercig az alkalmazás helyén kell tartani, mielőtt eltávolítaná a végbélből.

A legjobb eredmény akkor érhető el, ha a Budenofalk beadása előtt kiürül a belek.

A kezelőorvos meghatározza a kezelés időtartamát. Általában a fekélyes vastagbélgyulladás akut stádiuma 6-8 hét múlva megszűnik. A Budenofalk rektális habot ezután nem szabad felhasználni.

4.3 Ellenjavallatok

A Budenofalk rektális habot nem szabad alkalmazni olyan betegeknél:

  • túlérzékeny a hatóanyaggal vagy a 6.1 pontban felsorolt ​​bármely segédanyaggal szemben,
  • májcirrhosisban.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

A szisztémás szteroidszint alacsonyabb a Budenofalk rektális hab alkalmazásakor, összehasonlítva a hagyományos orálisan alkalmazott szisztémás glükokortikoszteroidokkal. Az orális szteroid terápiáról való áttérés a megváltozott szisztémás szteroid szinttel járó tünetek újbóli megjelenését vagy kiújulását okozhatja.

A következő állapotokkal rendelkező betegek különleges orvosi ellátást igényelnek: tuberkulózis, magas vérnyomás, diabetes mellitus, csontritkulás, peptikus fekély, glaukóma, szürkehályog, családi cukorbetegség kórelőzményében, glaukómában vagy más olyan betegségben, amelyben a glükokortikoidok káros hatásokkal járhatnak.

A glükokortikoszteroidok szisztémás hatásai jelentkezhetnek, különösen, ha nagy dózisban, hosszabb ideig írják fel őket. Ilyen hatások lehetnek a Cushing-szindróma, a mellékvese szuppressziója, a növekedés visszamaradása, a csont ásványianyag-sűrűségének csökkenése, szürkehályog, glaukóma és a pszichiátriai/viselkedési hatások széles skálája (lásd 4.8 pont).

A gyulladásos reakciók és az immunrendszer elnyomása növeli a fertőzésekre való hajlamot és az ilyen fertőzések súlyosságát. Figyelembe kell venni a bakteriális, gombás, amőbikus és vírusos fertőzések súlyosbodásának kockázatát a glükokortikoszteroidokkal történő kezelés során. Ezek a fertőzések gyakran atipikusak lehetnek klinikai megnyilvánulásukban és súlyosak, pl. a szeptikémia és a tuberkulózis álarcot ölthet, és a diagnózisuk előtt előrehaladott stádiumba kerülhet.

Különös gondossággal kell eljárni a varicella fertőzésben szenvedő betegeknél, mivel ez az enyhe betegség normálisan életveszélyes lehet az immunhiányos betegek számára. Azokat a betegeket, akik még nem kapták meg a betegséget, figyelmeztetni kell arra, hogy kerüljék a szoros kapcsolatot varicella vagy herpes zoster (herpes zoster) emberekkel, és haladéktalanul orvoshoz kell fordulniuk, ha ilyen fertőzésekkel kerülnek kapcsolatba. Ha a beteg gyermek, a szülőknek meg kell kapniuk a fenti tanácsokat. A kitett nem immunos betegeket, akik szisztémás glükokortikoszteroidokat szednek (vagy az elmúlt három hónapban szedtek), a varicella-expozíciót követő 10 napon belül passzívan immunizálni kell varicella-zoster immun globulinnal (VZIG). Ha a varicella diagnózisa beigazolódik, a betegség szakember gondozását és azonnali kezelést igényel. A glükokortikoszteroid-kezelést nem szabad abbahagyni, és dózisnövelésre lehet szükség

A kanyaróval kapcsolatba került immunhiányos betegeknek a fertőzésnek való kitettség után a lehető leghamarabb normál humán immunglobulint kell kapniuk.

Élő vakcinákat nem szabad krónikus glükokortikoszteroidokkal kezelt betegeknél beadni. Csökkenhet az antitestek reakciója más vakcinákra.

Májkárosodásban szenvedő betegek

A májcirrózisban szenvedő késői stádiumú primer biliaris cholangitisben (PBC) szenvedő betegek tapasztalatai alapján a budesonid fokozott szisztémás elérhetősége várható minden súlyos májkárosodásban szenvedő betegnél. Cirrhosis nélküli májbetegségben szenvedő betegeknél azonban a napi 9 mg orális budezonid biztonságos és jól tolerálható volt. Nincs bizonyíték speciális adagolás ajánlására nem cirrhotikus májbetegségben vagy enyhe májkárosodásban szenvedő betegeknél.

A kortikoszteroidok szisztémás és lokális alkalmazása esetén vizuális zavarokról számolhatunk be. Ha a betegnél olyan tünetek jelentkeznek, mint homályos látás vagy más látászavar, a beteget szemészhez kell irányítani, hogy felmérje a lehetséges okokat, amelyek lehetnek szürkehályog, glaukóma vagy ritka betegségek, például központi szerosus chorioretinopathia (CSCR), amelyekről beszámoltak szisztémás és lokális kortikoszteroidokkal.

A glükokortikoszteroidok elnyomhatják a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengelyt és csökkenthetik a stresszválaszt. Műtéten áteső vagy más stressznek kitett betegeknél szisztémás glükokortikoszteroidok további alkalmazása ajánlott.

Kerülni kell a ketokonazollal vagy más CYP 3A4 inhibitorokkal történő egyidejű kezelést (lásd 4.5 pont).

Ez a gyógyszer 600,3 mg propilén-glikolt tartalmaz a Budenofalk rektális hab minden adagjában, amelyet szivattyú lenyomásával adnak be.

Ez a gyógyszer cetil-alkoholt és sztearil-alkoholt tartalmaz, beleértve a cetil-alkoholt is. A cetil-alkohol és a sztearil-alkohol, beleértve a cetil-alkoholt, helyi bőrreakciókat okozhat (pl. Kontakt dermatitis).

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A glikozid hatékonyságát fokozhatja a káliumhiány.

A kálium kiválasztása fokozódhat.

A CYP3A-gátlókkal, köztük a kobicisztátot tartalmazó gyógyszerekkel történő egyidejű kezelés várhatóan növeli a szisztémás mellékhatások kockázatát. A kombinációt kerülni kell, kivéve, ha az előny meghaladja a szisztémás kortikoszteroid mellékhatások fokozott kockázatát. Ebben az esetben a betegeket ellenőrizni kell a szisztémás kortikoszteroid mellékhatások megjelenése szempontjából.

200 mg ketokonazol napi egyszeri orális együttes alkalmazása körülbelül hatszorosára növelte a budenozid (egyszeri 3 mg-os dózis) plazmakoncentrációját. Amikor a budezonid után 12 órával ketokonazolt adtak be, a koncentráció körülbelül háromszorosára nőtt. Mivel nincs elegendő adat az adagolási ajánlások benyújtásához, ezt a kombinációt el kell kerülni.

Más erős CYP 3A4 gátlók, mint például a ritonavir, az itrakonazol, a klaritromicin és a grapefruitlé szintén valószínűleg a budenozid plazmakoncentrációjának látható növekedését okozzák. Ezért kerülni kell ezen anyagok budezoniddal történő egyidejű alkalmazását.

A CYP3A4-et indukáló gyógyszerek, mint például a karbamazepin és a rifampicin, csökkenthetik a budezonid szisztémás és helyi hatékonyságát a bélnyálkahártyán. Előfordulhat, hogy módosítani kell a budezonid adagját.

A CYP3A4 által metabolizált gyógyszerek a budezonid versenytársai lehetnek. Ha a versenyző affinitása a CYP 3A4 iránt erősebb, ez a budezonid plazmakoncentrációjának növekedéséhez vezethet, vagy ha a budezonid erősebb kötődési affinitást mutat a CYP 3A4 iránt, akkor a versenyző plazmakoncentrációja növekedhet. Ebben az esetben szükség lehet a versenyző adagjának módosítására/csökkentésére.

Emelkedett plazmakoncentrációról és a glükokortikoszteroidok fokozott hatásáról számoltak be, ha ösztrogéneket vagy orális fogamzásgátlókat együtt adtak nőknek. Ezt a kölcsönhatást nem figyelték meg kombinált alacsony dózisú orális fogamzásgátlók alkalmazásakor.

Mivel a budezonid-kezelés elnyomhatja a mellékvese működését, az agyalapi mirigy elégtelenségének diagnosztizálására szolgáló ACTH-stimulációs teszt hamis eredményeket (alacsony értékeket) mutathat.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Kerülni kell a terhesség alatti alkalmazást, kivéve, ha kényszerítő okok vannak a Budenofalk 2 mg rektális hab kezelésére. Nincsenek adatok a budezonid orális beadás utáni emberi terhességre gyakorolt ​​hatásairól. Noha a budezonid inhalációs alkalmazásával kapcsolatos adatok a legtöbb esetben nem mutatnak semmilyen mellékhatást, a Budenofalk 2 mg rektális hab alkalmazásával várható a budezonid maximális plazmakoncentrációjának növekedése az inhalációval alkalmazott budezonidhoz képest. A budezonid, hasonlóan más glükokortikoszteroidokhoz, kimutatták, hogy vemhes állatokban magzati fejlődési zavart okoz (lásd 5.3 pont). Ezen megállapítások jelentőségét emberben nem sikerült megállapítani.

A budezonid kiválasztódik az emberi anyatejbe (a budesoid belélegzés utáni kiválasztódásáról rendelkezésre állnak adatok). Ha azonban a Budenofalk rektális hab terápiás dózisokban várhatóan gyenge, akkor a csecsemőre gyakorolt ​​hatás gyenge. Az orvosnak el kell döntenie, hogy abbahagyja-e a szoptatást, vagy abbahagyja/tartózkodik a budezonid terápiától, figyelembe véve a szoptatás előnyeit a gyermek számára és a kezelés előnyeit a nő számára.

A budezonid termékenységre gyakorolt ​​hatásáról nincsenek adatok. Állatkísérletek nem mutatták ki a budezonid-kezelés termékenységre gyakorolt ​​hatását. (lásd az 5.3. szakaszt).

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre nincsenek hatások.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások értékelése a következő gyakorisági csoportokon alapul: