fenofibrate

Számú melléklet 1. a változás bejelentésére, ev. Sz .: 2020/03791-Z1B

AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE

Fenofibrate Teva 267 mg

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Minden kemény kapszula 267 mg fenofibrátot tartalmaz.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban

3. GYÓGYSZERFORMA

Kapszulák piros-narancssárga kupakkal és sárga testtel, mindkét oldalán FM/267 jelzéssel.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A fenofibrát felnőtteknél az étrend és egyéb nem farmakológiai kezelések (pl. Testmozgás, fogyás) kiegészítéseként javallt:

  • alacsony HDL-koleszterinnel vagy anélkül súlyos hypertriacylglycerinaemia kezelése,
  • kombinált dyslipoproteinemia, ha a sztatinok ellenjavallt vagy nem tolerálhatók.

4.2 Adagolás és alkalmazás módja

A gyógyszer étrenddel kombinálva alkalmas hosszú távú tüneti kezelésre, amelynek hatékonyságát rendszeresen ellenőrizni kell.

Általában naponta 267 mg-ot (1 kapszula) adnak be. Amint a koleszterinszint normalizálódik, ajánlott alacsonyabb gyógyszertartalmú kapszulákat bevenni.

A kezelésre adott választ a szérum lipidek meghatározásával kell ellenőrizni, és ha néhány hónap (3-6) elteltével nem sikerül megfelelő terápiás választ adni, további vagy eltérő terápiákat kell fontolóra venni.

A fenofibrát biztonságosságát és hatásosságát 18 év alatti gyermekeknél és serdülőknél nem igazolták. A szükséges adatok nem állnak rendelkezésre. Ezért a fenofibrát alkalmazása gyermekeknél és 18 év alatti serdülőknél nem ajánlott.

Idős betegek (≥ 65 év)

Az adag módosítása nem szükséges. A szokásos adagolás ajánlott, kivéve vesekárosodásban szenvedő betegeket, akiknek a becsült glomeruláris filtrációs sebessége 2 (lásd Vesekárosodásban szenvedő betegek).

Vesekárosodásban szenvedő betegek

Vesekárosodás esetén a fenofibrát adagját csökkenteni kell a kreatinin-clearance-től függően.

A fenofibrát nem alkalmazható súlyos vesekárosodás esetén, eGFR 2-nek definiálva .

Ha az eGFR értéke 30 és 59 ml/perc/1,73 m 2 között van, a fenofibrát dózisa nem haladhatja meg a napi 100 mg standardot vagy a 67 mg mikronizált fenofibrátot naponta egyszer.

Ha az eGFR monitorozása során az eGFR tartósan 2-re csökken, a fenofibrát-kezelést abba kell hagyni.

Szájon át történő alkalmazásra.

Annak a ténynek köszönhetően, hogy a gyógyszer rosszul szívódik fel az üres gyomorból, a gyógyszert mindig a fő étkezés során kell bevenni.

4.3 Ellenjavallatok

Nem írható fel a következő esetekben:

  • túlérzékenység a hatóanyaggal vagy a 6.1 pontban felsorolt ​​bármely segédanyaggal szemben
  • májelégtelenség
  • súlyos veseelégtelenség (becsült glomeruláris filtrációs sebesség 2)
  • ismert fotoallergiás vagy fototoxikus reakciók a fenofibrát kezelés során
  • fennálló kolelithiasis
  • terhesség és szoptatás alatt

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Néhány betegnél a szérum transzaminázszintjének emelkedéséről számoltak be. A legtöbb esetben azonban ez a növekedés csak átmeneti, alacsony és tünetmentes. Javasoljuk, hogy a kezelés első évében három havonta ellenőrizzék a szérum transzaminázokat. A kezelést abba kell hagyni, ha az ALT és az AST meghaladja a normálérték felső határának háromszorosát.

Hatás az izmokra

A fibrátok esetén izomkárosodást jelentettek, beleértve ritka rabdomiolízist is. Ennek a rendellenességnek az előfordulása fokozódik hypoalbuminaemiában és veseelégtelenségben szenvedő betegeknél. Diffúz myalgia, myositis, izomgörcsök és gyengeség és/vagy a CPK jelentős növekedése (a normálérték ötszörösét meghaladó szint) jelzi az izomkárosodás lehetőségét. Ezekben az esetekben a kezelést fel kell függeszteni.

Az izomkárosodás kockázata megnőhet, ha a gyógyszert más fibrátokkal vagy HMG-CoA reduktáz gátlókkal együtt adják (lásd 4.5 pont).

Mint más fibrátok esetében, a fenofibrátot kapó betegeknél is hasnyálmirigy-gyulladást jelentettek. Ez a jelenség megmagyarázza a munkaképtelenséget súlyos hipertriacilglicerinaemiában szenvedő betegeknél, a gyógyszer közvetlen hatását vagy másodlagos hatást, amelyet egy kő vagy "homok" közvetít a közös epevezetékben.

Ösztrogénekkel vagy ösztrogéntartalmú fogamzásgátlókkal kezelt hiperlipidémiás betegeknél meg kell határozni, hogy a hiperlipidémia elsődleges vagy másodlagos jellegű-e (az orális ösztrogének által kiváltott lipidszint lehetséges növekedése).

A kezelés hatékonyságát a szérum lipidszintjének meghatározásával kell ellenőrizni. A fenofibráttal végzett kezelést követően a lipidszint általában gyorsan csökken, de ha a szérum lipidtartalom három hónapon belül nem csökken kielégítő mértékben, további intézkedéseket kell fontolóra venni. egyéb gyógymódok.

A Fenofibrate Teva 267 mg ellenjavallt súlyos vesekárosodás esetén (lásd 4.3 pont). Enyhe vagy közepesen súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegeknek körültekintően kell alkalmazniuk a Fenofibrate Teva 267 mg-ot. Az adagot olyan betegeknél kell beállítani, akiknek becsült glomeruláris szűrési sebessége 30–59 ml/perc/1,73 m 2 (lásd 4.2 pont).

A szérum kreatinin reverzibilis emelkedéséről beszámoltak olyan betegeknél, akiket fenofibrát monoterápiával vagy fenofibráttal sztatinokkal együtt adtak. A szérum kreatininszint növekedése általában stabil volt az idő múlásával, a szérum kreatininszint tartós növekedésnek nincs bizonyítéka a hosszú távú kezelés során, és a kezelés abbahagyása után hajlamos volt visszatérni a kiindulási értékhez.

A klinikai vizsgálatok során a szimvasztatinnal egyidejűleg fenofibráttal kezelt betegek 10% -ában a kiindulási értékhez képest a kreatininszint több mint 30 µmol/l volt; a kizárólag sztatinokkal kezelt betegeknél ez 4,4% volt. A kreatinin klinikailag szignifikáns növekedését 200 μmol/l értékig a kombinált terápiában részesülő betegek 0,3% -ánál figyelték meg.

A kezelést abba kell hagyni, ha a kreatininszint 50% -kal magasabb a normál felső határánál. Javasoljuk a kreatininszint mérését a kezelés első 3 hónapjában, majd ezt követően rendszeres időközönként.

Ez a gyógyszer kevesebb, mint 1 mmol nátriumot (23 mg) tartalmaz kapszulánként, azaz lényegében elhanyagolható mennyiségű nátrium.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

Fokozott antikoaguláns hatás és fokozott vérzési kockázat (az antikoaguláns plazmafehérje-kötő helyekről való elmozdulásából ered).

A fenofibrát-kezelés megkezdésekor ajánlott az orális antikoaguláns adagjának egyharmaddal történő csökkentése, és az INR-értékek alapján szükség esetén az adag módosítása. .

Általában nem ajánlott kombinálni ezt a gyógyszert HMG-CoA reduktáz inhibitorokkal. Különösen fennálló izombetegség esetén fennáll az izmokra gyakorolt ​​toxikus hatás veszélye. Ezért a fenofibráttal és a sztatinokkal történő kombinált terápiát csak súlyos kombinált dyslipidaemiában szenvedő betegeknél, magas kardiovaszkuláris események kockázatával és előzetes izomkárosodás nélkül szabad fenntartani. Gondosan ellenőrizni kell az izmok lehetséges mellékhatásait.

A fenofibrát és a ciklosporin egyidejű alkalmazása során reverzibilis vesekárosodásról számoltak be. Ezért szigorúan ellenőrizni kell a vesefunkciót ezeknél a betegeknél, és a laboratóriumi paraméterek súlyos megváltozása esetén a fenofibrát-kezelést fel kell függeszteni.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Állatkísérletek nem mutattak ki teratogén hatást vagy rendellenességeket.

Nincs megfelelő adat a fenofibrát terhes nőknél történő alkalmazásáról az összes kockázat kizárására, ezért a fenofibrát terhesség alatt ellenjavallt.

A fenofibrát anyatejbe jutásáról még nem állnak rendelkezésre adatok, ezért a szoptatás alatt történő alkalmazás nem ajánlott.

A termékenységre gyakorolt ​​hatás jeleit nem figyelték meg.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Fenofibrate Teva 267 mg nem vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A mellékhatások enyheek, kis számú betegnél jelentkeznek (2-4%), és nem befolyásolják a kezelést.

Mint más fibrátok esetében, izomkárosodásról (diffúz myalgia, myositis, izomgörcsök és gyengeség), valamint nagyon ritka rhabdomyolysisről számoltak be. Ezek azonban általában visszafordíthatók és a kezelés abbahagyása után megszűnnek (lásd 4.4 pont).

A MedDRA-egyezmények szerinti gyakoriság: