Glucotrol XL-re

Jóváhagyott szöveg a változásról történő döntéshez, ev. Sz .: 2016/02612-ZME
Számú melléklet 2. a változás bejelentésére, ev. Sz .: 2018/03781-Z1A

AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK

1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE

GLUCOTROL XL 5 mg

GLUCOTROL XL 10 mg

szabályozott hatóanyag-leadású tabletták

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

Minden szabályozott hatóanyag-leadású tabletta 5,490 mg vagy 10,980 mg glipizidet tartalmaz 9,8% feleslegben, ami 5 mg vagy 10 mg glipizidnek felel meg felszabadulás után.

A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.

3. GYÓGYSZERFORMA

Vezérelt hatóanyag-leadású tabletta

Glucotrol XL 5 mg fehér, kerek, mindkét oldalán domború, filmtabletta, egyik oldalán lyukkal, egyik oldalán „GXL 5” jelöléssel.

Glucotrol XL XL 10 mg tabletta, kerek, mindkét oldalán domború, filmtabletta, egyik oldalán lyukkal, egyik oldalán „GXL 10” jelöléssel.

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok

A Glucotrol XL az étrend és a testmozgás kiegészítéseként javallt a glikémiás kontroll javítására 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő felnőtteknél.

4.2 Adagolás és alkalmazás módja

Mint minden hipoglikémiás gyógyszer esetében, az adagolást is eseti alapon kell beállítani.

A Glucotrol XL ajánlott kezdő adagja napi 5 mg, reggelivel együtt. Idősek és más, hipoglikémia által veszélyeztetett betegek esetében lásd az "Alkalmazás idős és magas kockázatú betegeknél" szakaszt.

Az adag módosítását általában fokozatosan kell elvégezni, mivel az adag 2,5 mg-mal vagy 5 mg-mal növekszik, a vércukorszint változásától függően. Legalább néhány napnak el kell telnie az adag módosítása között. Az egyensúlyi plazmakoncentrációkat a Glucotrol XL alkalmazásának 5. napján érték el. A 65 évnél idősebb betegek további 1-2 napot igényeltek.

A betegeket napi egyszeri adagolással hatékonyan kezelik. A maximális ajánlott adag 20 mg, mivel a maximális hipoglikémiás hatás ezen a szinten jelentkezik.

Azok az betegek, akik napi 5-20 mg azonnali felszabadulású glipizidet kapnak, megbízhatóan válthatnak a Glucotrol XL-re naponta egyszer, a legközelebbi egyenértékű dózis mellett, vagy alacsonyabb teljes napi dózis mellett.

A gyermekek biztonságosságát és hatékonyságát nem igazolták.

Alkalmazása idős és magas kockázatú betegeknél

A hipoglikémia kockázatának csökkentése érdekében a veszélyeztetett betegeknél, ideértve az idős, legyengült, alultáplált betegeket, a szabálytalan kalóriát és a vese- vagy májkárosodott betegeket, a kezdő és fenntartó adagoknak alacsonyabbaknak kell lenniük a hipoglikémiás reakciók elkerülése érdekében (lásd „A kezdő adag 4.4. Szakasz "Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések").

Körülbelül 200, 65 éves vagy annál idősebb betegen végzett vizsgálatok arra utalnak, hogy a Glucotrol XL ugyanolyan biztonságos és hatékony ebben a korcsoportban, mint a 65 évesnél fiatalabb betegeknél.

Inzulint használó betegek

A szulfonilureák családjába tartozó egyéb hipoglikémiás szerekhez hasonlóan sok inzulint használó, 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő stabil beteget biztonságosan át lehet állítani a Glucotrol XL-re, figyelembe véve a következő általános elveket a betegek átállításakor:

Azoknál a betegeknél, akiknek napi 20 egység vagy kevesebb inzulinra van szükségük, az inzulinkezelés abbahagyható, és a Glucotrol XL-terápia a szokásos adaggal megkezdhető. A titrálás során néhány napnak el kell telnie az adag módosítása között.

Azoknál a betegeknél, akiknek napi 20 egységnél több inzulinra van szükségük, az inzulinadagot 50% -kal csökkenteni kell, és a Glucotrol XL-kezelést a szokásos adaggal kell elkezdeni. Az inzulin dózisának későbbi csökkentésének a beteg egyéni válaszától függ. A titráláshoz több napnak kell eltelnie a lépések között.

A páciensnek ellenőriznie kell a glükózszintet az inzulin megvonása alatt. Arra kell utasítani a betegeket, hogy haladéktalanul vegyék fel a kapcsolatot a kezelőorvossal, ha ezek a szintek rendellenesek. Bizonyos esetekben, különösen ha a beteg több mint 40 egység inzulint alkalmazott naponta, a kórházi kezelést fontolóra kell venni az alkalmazkodási időszak alatt.

Egyéb orális hipoglikémiás szereket szedő betegek

Mint más szulfonilkarbamidok esetében, a Glucotrol XL-re való áttérés céljából korábban más szulfonilureákkal kezelt betegeket is legalább két hétig szorosan ellenőrizni kell a hipoglikémia szempontjából (pl. Tüneteinek figyelemmel kísérésével vagy a vércukorszint monitorozásával).

Amikor a betegek átállnak a Glucotrol XL-re, alacsonyabb dózis ajánlott.

Használja más orális antidiabetikumokkal együtt

Amikor más vércukorszint-csökkentő gyógyszereket adnak a Glucotrol XL kombinált terápiához, az ilyen gyógyszerekkel történő kezelést a legalacsonyabb ajánlott dózissal kell elkezdeni, és a betegeket szorosan figyelemmel kell kísérni a hipoglikémia kialakulása szempontjából. További információkért lásd az orális gyógyszerhez mellékelt gyógyszerre vonatkozó információkat.

Amikor a Glucotrol XL-et más gyógyszerekhez adják, amelyek csökkentik a vércukorszintet, a Glucotrol XL-kezelést 5 mg-os adaggal lehet elkezdeni. Azok a betegek, akik érzékenyebbek lehetnek a vércukorszint-csökkentő gyógyszerekre, alacsonyabb dózissal kezdhetik. A titrálásnak az állapot klinikai értékelésén kell alapulnia.

A koleszevelám és a Glucotrol XL együttes alkalmazása esetén a plazma csúcskoncentrációja és a teljes glipizid expozíció csökken. A Glucotrol XL-t ezért legalább 4 órával a koleszevelam előtt kell beadni (lásd 4.5 pont).

A Glucotrol XL tablettát egészben, sok folyadékkal kell lenyelni. A betegeknek nem szabad rágniuk, osztaniuk vagy összetörniük a tablettákat (lásd 4.4 pont).

4.3 Ellenjavallatok

A glipiziddel vagy a 6.1 pontban felsorolt ​​bármely segédanyaggal szembeni túlérzékenység.

1-es típusú diabetes mellitus, diabéteszes ketoacidózis, diabéteszes kóma.

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

Glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz hiány

Mivel a Glucotrol XL a szulfonilureák csoportjába tartozik, körültekintően kell eljárni G6PD-hiányos betegeknél. G6PD-hiányban szenvedő betegek szulfonilureákkal történő kezelése hemolitikus vérszegénységet okozhat, és fontolóra kell venni alternatív kezelést nem szulfonilureákkal.

Valamennyi szulfonilkarbamid, beleértve a glipizidet is, képes súlyos hipoglikémiát okozni, amely kómát okozhat és kórházi kezelést igényelhet. Azokat a betegeket, akiknél súlyos hypoglykaemia alakul ki, megfelelő glükózadaggal kell kezelni, és legalább 24-48 órán át ellenőrizni kell őket.

A vese- vagy májelégtelenség befolyásolhatja a rendelkezésre álló glipizid mennyiségét, és a májelégtelenség csökkentheti a máj képességét a glükoneogenezishez is, mindkettő növeli a súlyos hipoglikémiás reakciók kockázatát. Idős, legyengült vagy alultáplált betegek, valamint mellékvese- vagy hipofízis-elégtelenségben szenvedő betegek különösen érzékenyek a vércukorszint-csökkentő gyógyszerek hipoglikémiás hatására. Idős betegeknél és béta-blokkolókat szedőknél nehéz lehet diagnosztizálni a hipoglikémiát. Hipoglikémia nagyobb valószínűséggel fordul elő, ha gyenge a kalóriabevitel, megerőltető vagy hosszan tartó testmozgás után, amikor alkoholt fogyaszt, vagy ha egynél több vércukorszint-csökkentő gyógyszert szed.

A vércukorszabályozás kontrolljának elvesztése

Ha a cukorbetegség kezelésében stabilizált beteg stressznek van kitéve, például láz, sérülés, fertőzés vagy műtét, akkor a kontroll elveszhet. Ilyen esetekben szükség lehet a Glucotrol XL-kezelés leállítására és az inzulin beadására.

Bármely orális hipoglikémiás szer, beleértve a Glucotrol XL-t is, a vércukorszint kívánt szintre történő csökkentésében mutatott hatékonysága idővel sok betegnél csökken. Ennek oka lehet a cukorbetegség súlyosságának progressziója vagy a gyógyszerre adott válasz csökkenése. Ezt a jelenséget másodlagos kudarcként ismerik, ellentétben az elsődleges kudarccal, amelyben a gyógyszer hatástalan egy adott betegnél az első beadáskor. Figyelembe kell venni az adag módosítását és az étrend betartását, mielőtt a beteget másodlagos kudarcként azonosítják.

A vércukorszintet rendszeresen ellenőrizni kell. Értékelni kell a glikozilezett hemoglobint és a célértékek elérését a jelenlegi ellátási normáknak megfelelően.

Vese- és májbetegségek

A vese- vagy májkárosodás befolyásolhatja a glipizid farmakokinetikáját és/vagy farmakodinamikáját. Ha ilyen betegeknél hipoglikémia lép fel, az elhúzódhat, és megfelelő kezelést lehet indítani.

Emésztőrendszeri rendellenességek

A Glucotrol XL jelentősen csökkent gasztrointesztinális retenciós ideje befolyásolhatja a gyógyszer farmakokinetikai profilját és így a gyógyszer klinikai hatékonyságát. Csakúgy, mint más nem deformálható anyagoknál, a Glucotrol XL-t is körültekintően kell alkalmazni olyan betegeknél, akiknek már fennáll a súlyos gyomor-bélrendszeri szűkület (kóros vagy iatrogén).

Ritka esetekről számoltak be obstruktív szindrómáról ismert gasztrointesztinális szűkületben szenvedő betegeknél egy másik gyógyszer bevitelével összefüggésben egy ilyen, nem deformálható, szabályozott felszabadulású készítményben.

Információ a betegek számára

A hipoglikémia kockázatát, tüneteit és kezelését, valamint a hipoglikémia iránti fokozott fogékonyságot okozó állapotokat meg kell magyarázni a betegeknek és a felelős családtagoknak. Az elsődleges és a másodlagos kudarcokat is meg kell magyarázni.

Riasztja a betegeket az alkalmazás módjáról

A betegeket figyelmeztetni kell arra, hogy a Glucotrol XL tablettákat egészben kell lenyelni. A betegeknek nem szabad rágniuk, harapniuk, osztaniuk vagy összetörniük a tablettákat. A betegeknek nem kell aggódniuk, ha véletlenül valami olyan tablettát észlelnek a székletükben. A Glucotrol XL-ben található gyógyszer egy nem felszívódó tartályban található, amelyet kifejezetten a gyógyszer lassú felszabadítására fejlesztettek ki, hogy a szervezet felszívódhasson. A folyamat végén egy üres tabletta választódik ki a testből.

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

A következő termékek valószínűleg fokozzák a hipoglikémiás hatást

A hipoglikémiás hatás fokozódása hypoglykaemia tüneteihez vagy akár kómához vezethet.

A glipizid és a flukonazol egyidejű alkalmazását követő hypoglykaemia eseteiről számoltak be, valószínűleg a glipizid elhúzódó felezési ideje miatt.

Bár ezt az interakciót nem vizsgálták, a vorikonazol növelheti a szulfonilureák (pl. Tolbutamid, glipizid és gliburid) plazmaszintjét, és ezáltal hipoglikémiát okozhat. Ezért az együttes alkalmazás során a vércukorszint szoros ellenőrzése javasolt.

Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) (pl. Fenilbutazon)

A szulfonilureák hipoglikémiás hatásának fokozása (a szulfonilureák plazmafehérjékhez való kötődésének eltávolítása és/vagy a szulfonilureák eliminációjának csökkenése).

Szalicilátok (acetilszalicilsav)

Fokozott hipoglikémiás hatás nagy dózisú acetilszalicilsavval (acetilszalicilsav hipoglikémiás hatása).

A hipoglikémiás reakció fokozódása, amely hipoglikémiás kómához vezethet.

Az összes béta-blokkoló elfedi a hipoglikémia néhány tünetét, pl. szívdobogás és tachycardia. A legtöbb nem kardioszelektív béta-blokkoló növeli a hipoglikémia előfordulását és súlyosságát.

Angiotenzin konvertáló enzim inhibitorok

Az angiotenzin-konvertáló enzim inhibitorok alkalmazása fokozott hipoglikémiás hatást eredményezhet szulfonilureákkal, köztük glipiziddel kezelt cukorbetegeknél. Ezért szükség lehet a glipizid adagjának csökkentésére.

H2 receptor antagonisták

A H2 receptor antagonisták (pl. Cimetidin) alkalmazása fokozhatja a szulfonilureák, köztük a glipizid hipoglikémiás hatását.

A szulfonilureák hipoglikémiás hatását általában monoamin-oxidáz inhibitorok, kinolonok és a fehérjékhez erősen kötődő gyógyszerek, például szulfonamidok, klóramfenikol, probenecid és kumarinok is fokozhatják.

Az ilyen gyógyszerek glipizidet szedő betegeknek történő beadása (vagy abbahagyása) esetén ezeket a betegeket szorosan ellenőrizni kell a hipoglikémia (vagy a kontroll elvesztése) szempontjából.

In vitro vizsgálatok a szérumfehérjékhez való kötődésről emberben azt sugallják, hogy a glipizid eltérően kötődik a tolbutamidtól, és nem lép kölcsönhatásba szalicilátokkal vagy dicumarollal. Óvatosan kell eljárni, amikor ezeket a megállapításokat extrapolálják a klinikai gyakorlatra, és amikor a glipizidet együtt alkalmazzák ezekkel a gyógyszerekkel.

A következő gyógyszerek hiperglikémiához vezethetnek

Fenotiazinok (pl. Klórpromazin) nagy dózisban (napi 100 mg klórpromazin)

Fokozott vércukorszint (csökkent inzulinszekréció).

A vércukorszint emelkedése.

Szimpatomimetikumok (pl. Ritodrin, szalbutamol, terbutalin)

A vércukorszint emelkedése a béta-2-adrenoreceptorok stimulálása miatt.

Egyéb olyan gyógyszerek, amelyek hiperglikémiát okozhatnak és a kontroll elvesztéséhez vezethetnek, magukban foglalják a tiazidokat és más diuretikumokat, pajzsmirigy-gyógyszereket, ösztrogének, progesztagének, orális fogamzásgátlók, fenitoin, nikotinsav, kalciumcsatorna-blokkolók és izoniazid.

Amikor abbahagyja (vagy beadja) az ilyen gyógyszereket egy Glucotrol XL-et szedő betegnek, ezeket a betegeket szorosan ellenőrizni kell a hipoglikémia (vagy a kontroll elvesztése) szempontjából.

A koleszevelámnak a Glucotrol XL farmakokinetikájára gyakorolt ​​hatását egészséges önkénteseken végzett vizsgálatokban a glipizid AUC0-a 12% -os és 13% -os Cmax csökkenését figyelték meg, amikor a koleszevelámot a Glucotrol XL-szel együtt alkalmazták. Amikor a Glucotrol XL-et 4 órával a koleszevelam előtt adták be, a glipizid AUC0-∞ (-4%) vagy Cmax (0%) változását nem figyelték meg. Ezért a Glucotrol XL-t legalább 4 órával a koleszevelám előtt kell beadni annak biztosítására, hogy a koleszevelám ne csökkentse a glipizid felszívódását.

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

Mindkét nem patkányán végzett vizsgálatok legfeljebb 75 - a maximális emberi dózisnál nagyobb dózisban - nem mutattak hatást a termékenységre.

Patkányokon végzett reprodukciós vizsgálatok során a glipizid enyhén foetotoxikusnak bizonyult. Patkányokkal és nyulakkal végzett vizsgálatokban nem figyeltek meg teratogén hatást (lásd 5.3 pont).

A Glucotrol XL terhesség alatt csak akkor alkalmazható, ha a potenciális előny igazolja a magzatra gyakorolt ​​lehetséges kockázatot.

Mivel az adatok arra utalnak, hogy a terhesség alatti kóros vércukorszint a veleszületett rendellenességek nagyobb gyakoriságával jár, sok szakértő javasolja az inzulin alkalmazását terhesség alatt, hogy a vércukorszint a lehető legközelebb legyen a normális szinthez.

Hosszan tartó, súlyos hipoglikémiáról (4-10 nap) számoltak be olyan újszülötteknél, akik olyan anyáktól születtek, akik szüléskor szulfonilureás származékot szedtek. Ha a Glucotrol XL-et terhesség alatt alkalmazzák, ezt a kezelést legalább egy hónappal a várható szülés dátuma előtt fel kell függeszteni, és a terápia más formáival meg kell kezdeni, hogy a vércukorszint a lehető legközelebb legyen a normális szinthez.

Bár nem ismert, hogy a glipizid kiválasztódik-e az anyatejbe, ismert, hogy egyes szulfonilureák kiválasztódnak az anyatejbe. Mivel a szoptatott csecsemőknél hipoglikémia előfordulhat, döntést kell hozni a szoptatás vagy a gyógyszer abbahagyása mellett, figyelembe véve a gyógyszer fontosságát az anya számára. Ha a kezelést abbahagyják, és az étrend önmagában nem elegendő a vércukorszint szabályozásához, mérlegelni kell az inzulinterápiát.

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre

A Glucotrol XL hatását a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre nem vizsgálták, de nincs bizonyíték arra, hogy a Glucotrol XL befolyásolhatná ezeket a képességeket. A betegeknek tisztában kell lenniük a hipoglikémia tüneteivel, és körültekintőnek kell lenniük a gépjárművezetéshez és gépek üzemeltetéséhez.

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

A következő mellékhatásokat figyelték meg és jelentették a Glucotrol XL-kezelés során a következő gyakorisággal: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥1/100-ig a Kapcsolat Általános Szerződési Feltételei Súgó Visszajelzés Adatvédelmi sütik