A változás bejelentésének 1. számú melléklete, nyilvántartási száma: 2019/04682-Z1B
AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
Haemate P 500 NE FVIII: C/1200 NE VWF: Rco
por és oldószer oldatos injekcióhoz/infúzióhoz
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Egy üveg Haemate P 500 NE FVIII: C/1200 NE VWF: Rco tartalmaz:
500 NE emberi VIII. Véralvadási faktor (FVIII),
1200 NE emberi von Willebrand faktor (VWF).
Haemate P 500 NE FVIII: C/1200 NE VWF: Rco 10 ml injekcióhoz való vízzel történő feloldás után 50 NE/ml FVIII és 120 NE/ml VWF-et tartalmaz.
Az FVIII (NE) hatékonyságát az Európai Gyógyszerkönyvnek megfelelő kromogén vizsgálattal határozzuk meg. Az FVIII specifikus aktivitása a Haemate P-ben körülbelül 2-6 NE FVIII/mg fehérje.
A VWF (IU) hatékonyságát a ristocetin kofaktor (VWF: RCo) aktivitásával értékelik a von Willebrand faktor koncentrátumok (WHO) nemzetközi szabványához képest. A VWF specifikus aktivitása a Haemate P-ben körülbelül 5 - 17 NE VWF: RCo/mg fehérje.
A Haemate P az emberi donorok plazmájából készül.
Ismert hatású segédanyag:
Haemate P 500 NE FVIII: C/1200 NE VWF: Rco - körülbelül 113 mmol/l (2,6 mg/ml)
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Por és oldószer oldatos injekcióhoz/infúzióhoz.
Fehér por és tiszta, színtelen oldószer oldatos injekcióhoz/infúzióhoz.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Von Willebrand-kór (VWD)
A műtét alatti vérzés vagy vérzés megelőzése és kezelése, ha a dezmopresszinnel (DDAVP) önmagában adott kezelés hatástalan vagy ellenjavallt.
Haemophilia A (veleszületett VIII-as faktor hiány)
A vérzés megelőzése és kezelése hemofíliás betegeknél.
Ezt a gyógyszert a megszerzett VIII-as faktor hiányának és a VIII-as faktor anti-antitestekkel rendelkező betegek kezelésére használják.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
A VWD és a haemophilia A kezelését a haemostasis rendellenességeinek kezelésében jártas orvosnak kell felügyelnie.
Adagolás
Von Willebrand-kór:
Fontos kiszámítani a VWF: RCo-ra specifikus dózist NE-ben.
1 NE/kg VWF: RCo általában 0,02 NE/ml-rel (2%) növeli a keringő VWF: RCo-t.
VWF: RCo> 0,6 NE/ml (60%) és FVIII: C> 0,4 NE/ml (40%) értékeket kell elérni.
A vérzéscsillapítás elérése érdekében általában 40-80 NE/kg von Willebrand faktor (VWF: RCo) és 20-40 NE/testtömeg FVIII: C ajánlott.
A von Willebrand faktor kezdő dózisának 80 NE/kg-nak kell lennie, különösen a 3-as típusú von Willebrand-betegségben szenvedő betegeknél, ahol a megfelelő szint fenntartásához magasabb dózisokra van szükség, mint a többi típusú von Willebrand-betegségre.
A vérzés megelőzése műtét vagy súlyos trauma esetén:
A műtét alatti vagy utáni hatalmas vérzés megelőzése érdekében az injekciót 1 vagy 2 órával a műtét előtt kell beadni.
A megfelelő adagot 12 - 24 óránként kell beadni. A dózis és a kezelés időtartama a beteg klinikai állapotától, a vérzés típusától és súlyosságától, valamint a VWF: RCo és az FVIII: C szintjétől függ.
Ha a VWF-et tartalmazó gyógyszert gyógyszerként alkalmazza, a kezelőorvosnak tisztában kell lennie azzal, hogy a folyamatos kezelés az FVIII: C szint túlzott növekedését okozhatja. 24-48 órás kezelés után mérlegelni kell az adag csökkentését és/vagy az adagolási intervallum meghosszabbítását az FVIII: C kontrollálatlan növekedésének elkerülése érdekében.
A gyermekek adagolása a testsúlytól függ, ezért ugyanazokból a szabályokból származik, mint a felnőttek esetében. A beadás gyakoriságát egyedi esetekben a klinikai hatásra kell összpontosítani.
Fontos kiszámítani a dózist NE-ben, specifikus FVIII: C.
A kezelés során ajánlott a VIII. Faktor szintjének megfelelő meghatározása az adagolás és az infúziók gyakoriságának elősegítése érdekében. A VIII-as faktorra adott válasz betegenként változhat, mivel az in vivo szintek és a felezési idő különböző. Alacsony vagy túlsúlyos betegeknél a testtömeg alapján kell módosítani az adagot. Különösen nagy műtéti beavatkozások esetén szoros monitorozás szükséges a koagulációs elemzéssel (a plazma VIII-as faktor aktivitása).
A betegeket ellenőrizni kell, hogy nem alakulnak-e ki anti-VIII faktor antitestek a testükben. Lásd még a 4.4 szakaszt.
A szubsztitúciós terápia dózisa és időtartama a VIII-as faktor hiányának súlyosságától, a vérzés helyétől és mértékétől, valamint a beteg klinikai állapotától függ.
A beadott VIII. Faktor egységeinek számát nemzetközi egységekben (NE) fejezik ki, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) VIII. Faktor koncentrátumú gyógyszerekre vonatkozó jelenlegi szabványával összhangban állapítanak meg. A plazma VIII-as faktor aktivitását vagy százalékban fejezzük ki (a normális emberi plazmához viszonyítva), vagy előnyösen NE-ben (a plazma VIII-as faktor nemzetközi szabványához viszonyítva).
1 NE VIII-as faktor aktivitás egyenértékű a normál emberi plazma 1 ml-es VIII-as faktor-mennyiségével.
A VIII. Faktor szükséges dózisának kiszámítása azon empirikus feltételezésen alapul, hogy 1 NE VIII. Faktor/testtömeg-kg beadása a normál aktivitás körülbelül 2% -ával (2 NE/dl) növeli a plazma VIII-as faktor aktivitását. A szükséges dózist a következő képlet alapján határozzuk meg:
Szükséges egységek = testtömeg (kg) x szükséges FVIII növekedés (% vagy NE/dl) x 0,5
Az adagolandó mennyiséget és az adagolás gyakoriságát mindig a klinikai hatékonyságra kell irányítani.
Későbbi vérzéses eseményekben a VIII-as faktor aktivitása nem csökkenhet a meghatározott plazmaaktivitási szint alá (a normál% -ában vagy az IU/dl-ben) a megfelelő időszakban. Az alábbi táblázat útmutatásként szolgálhat a dózis meghatározásához vérzéses események és műtéti eljárások során:
| Vérzés mértéke/ A műtéti eljárás típusa | Szükséges szint VIII. faktor (% vagy NE/dl) | Adagolás gyakorisága (óra)/A terápia időtartama (nap) |
| Vérzés | ||
| Hemarthrosis elindítása, vérzés az izmokba vagy a szájüregbe | 20 - 40 | 12-24 óránként ismételje meg az alkalmazást. Legalább 1 nap, amíg a vérzés le nem áll, ami a fájdalom enyhülését vagy a gyógyulást eredményezi. |
| Kiterjedtebb haemarthrosis, izomvérzés vagy haematoma | 30–60 | Ismételje meg az infúziót 12 - 24 óránként, 3-4 vagy több napig, amíg a fájdalom és az akut gyengeség alábbhagy. |
| Életveszélyes vérzés | 60 - 100 | Ismételje meg az infúziót 8 - 24 óránként, amíg az életveszély eltűnik |
| Műtéti beavatkozások | ||
| Kisebb műtét, beleértve a foghúzást | 30–60 | 24 óránként, legalább 1 napig a gyógyulásig. |
| Nagy sebészeti beavatkozások | 80 - 100 (műtét előtt és után) | Ismételje meg az infúziót 8 - 24 óránként, amíg a seb kielégítően meg nem gyógyul, majd folytassa a kezelést legalább 7 napig, és tartsa fenn a VIII-as faktor aktivitását 30-60% (NE/dl) között. |
A súlyos haemophilia A-ban szenvedő betegek vérzés elleni hosszú távú megelőzésére 2–3 napos időközönként 20–40 NE VIII. Faktor/testtömeg-kg adagot kell adni. Bizonyos esetekben, különösen fiatalabb betegeknél, rövidebb adagolási intervallumokra vagy nagyobb adagokra lehet szükség.
A Haemate P gyermekeknél történő adagolásáról szóló klinikai vizsgálatokból nem állnak rendelkezésre adatok.
Az alkalmazás módja
Intravénás alkalmazásra.
Készítse elő a terméket a 6.6 szakaszban leírtak szerint. Az elkészített terméket beadás előtt szobahőmérsékletre vagy testhőmérsékletre kell felmelegíteni. Lassan, intravénásan kell beadni a betegnek megfelelő sebességgel. Ha a gyógyszert már behúzták a fecskendőbe, azonnal fel kell használni.
Nagy mennyiségben történő beadás esetén a faktor beadható infúzióval. Ebből a célból az elkészített gyógyszert egy jóváhagyott infúziós készletbe kell bevinni.
Az injekció vagy az infúzió sebessége nem haladhatja meg a 4 ml/perc értéket. Figyelje a beteget azonnali reakcióra. Ha bármilyen reakció fordul elő a Haemate P-vel, az infúzió sebességét csökkenteni kell, vagy le kell állítani, a beteg klinikai állapotától függően (lásd 4.4 pont).
4.3 Ellenjavallatok
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A biológiai gyógyszerek nyomon követhetőségének javítása érdekében világosan fel kell jegyezni az alkalmazott gyógyszer nevét és tételszámát.
Túlérzékenységi reakciók lehetségesek. Ha túlérzékenységi tünetek jelentkeznek, a betegeket fel kell hívni arra, hogy haladéktalanul hagyják abba a gyógyszer szedését, és lépjenek kapcsolatba orvosukkal. A betegeket tájékoztatni kell a túlérzékenységi reakciók kezdeti jeleiről, mint például az urticaria, generalizált urticaria, mellkasi szorítás, zihálás, hipotenzió és anafilaxia.
Sokk esetén a sokk kezelésére vonatkozó általános orvosi eljárásokat kell követni.
A Haemate P 500 NE FVIII/1200 NE VWF injekciós üvegenként 26 mg nátriumot tartalmaz, ami megfelel a WHO által felnőtteknek ajánlott 2 g nátrium maximális napi bevitelének 1,3% -ának.
Von Willebrand-kór
Az ismert klinikai vagy laboratóriumi kockázati tényezőkkel (pl. Perioperatív tromboprofilaxis nélkül, korai mobilitás nélkül, elhízás, túladagolás, rák) szenvedő betegeknél fennáll a trombotikus események, köztük a tüdőembólia kockázata. Ezért ezeket a veszélyeztetett betegeket ellenőrizni kell a trombózis korai jelei szempontjából. A vénás tromboembólia elleni profilaxist a jelenlegi ajánlásoknak megfelelően kell megkezdeni.
Von Willebrand-faktort tartalmazó gyógyszer alkalmazása esetén a kezelőorvosnak tisztában kell lennie azzal, hogy a kezelés folytatása az FVIII: C túlzott növekedését okozhatja. FVIII-tartalmú gyógyszerekkel VWF-ben kezelt betegeknél ellenőrizni kell a plazma FVIII: C-szintjét, hogy elkerüljék a plazma túlzott FVIII: C-szintjét, ami növelheti a trombotikus események kockázatát, és antitrombotikus intézkedéseket kell kezdeni.
A VWF-vel szemben neutralizáló antitestek (inhibitorok) kialakulhatnak a VWD-ben szenvedő betegeknél, különösen a 3. típusú betegeknél. Ha a VWF: RCo aktivitás várható plazmaszintjét nem érik el, vagy ha a vérzést a kiválasztott dózisokkal nem lehet szabályozni, megfelelő elemzést kell végezni a VWF inhibitor jelenlétének meghatározására. Magas inhibitorszinttel rendelkező betegeknél a kezelés nem biztos, hogy hatékony, és más terápiás lehetőségeket kell fontolóra venni.
Hemophilia A
Az A-hemofíliában szenvedő betegek kezelésének ismert szövődménye a VIII-as faktor semlegesítő antitestek (inhibitorok) kifejlesztése. Ezek az inhibitorok általában IgG immunglobulinok, amelyek a VIII. Faktor prokoaguláns aktivitása ellen irányulnak, és amelyeket módosított vizsgálati módszerrel számolnak Bethesda egységekben (BU)/plazma milliliterenként. Az inhibitorok kialakulásának kockázata összefügg a betegség súlyosságával, valamint a VIII-as faktor expozícióval, ez a kockázat a legmagasabb az expozíció első 50 napjában, de az egész életen át fennáll, bár a kockázat ritkább.
Az inhibitorképződés klinikai jelentősége az inhibitor titerétől függ, alacsonyabb az elégtelen klinikai válasz kockázata az alacsony titerű inhibitorok esetében, amelyek átmenetileg jelen vannak vagy tartósan alacsony szinten maradnak, mint a magas titerű inhibitorok esetében.
Általánosságban elmondható, hogy a VIII. Véralvadási faktor gyógyszerekkel kezelt betegeket megfelelő klinikai megfigyelések és laboratóriumi vizsgálatok segítségével szorosan figyelemmel kell kísérni az inhibitorok kialakulása szempontjából. Ha a VIII. Faktor aktivitás várható plazmaszintjét nem érik el, vagy ha a vérzést nem lehet megfelelő dózissal szabályozni, akkor a VIII. Faktor inhibitorok jelenlétét ellenőrizni kell. Magas inhibitorszinttel rendelkező betegeknél a VIII-as faktor terápia nem biztos, hogy hatékony, és más kezelési lehetőségeket kell mérlegelni. Az ilyen betegek kezelését a hemofília és a VIII-as faktor inhibitorok kezelésében jártas orvosoknak kell irányítaniuk.
Kardiovaszkuláris kockázati tényezőkkel rendelkező betegeknél az FVIII helyettesítő terápia növelheti a kardiovaszkuláris események kialakulásának fennálló kockázatát.
A behelyezett katéterrel kapcsolatos szövődmények
Ha központi vénás hozzáférési eszközre (CVAD) van szükség, figyelembe kell venni az összes kapcsolódó kockázatot, beleértve a helyi fertőzéseket, a bakterémiát és a helyszíni katéter trombózist.
Az emberi vérből vagy plazmából előállított gyógyszerek használatából eredő fertőzések megelőzésére szolgáló standard intézkedések közé tartozik a donor kiválasztása, az egyes minták és egyesített plazmaegységek ellenőrzése a fertőzés specifikus markerei érdekében, valamint a vírusok inaktiválásának/eltávolításának hatékony gyártási lépései. Mindazonáltal a fertőző ágensek továbbadásának lehetősége nem zárható ki teljesen, ha a gyógyszereket emberi vérből vagy plazmából adják be. Ez vonatkozik ismeretlen vagy új vírusokra vagy kórokozókra is.
A megtett intézkedéseket hatékonynak tekintik olyan burkolt vírusok esetében, mint az emberi immunhiányos vírus (HIV), a hepatitis B vírus (HBV) és a hepatitis C vírus (HCV), valamint a nem burkolt hepatitis A vírus (HAV) esetében.
A meghozott intézkedések hatékonysága korlátozott lehet a burok nélküli vírusok, például a parvovírus B19 esetében.
A parvovírus B19 fertőzés súlyos lehet terhes nőknél (magzati fertőzés), gyengített immunrendszerrel rendelkező vagy fokozott eritropoezisben szenvedőknél (pl. Haemolyticus anaemia).
Meg kell fontolni a sárgaság (hepatitis A és B) elleni oltást azoknál a betegeknél, akik rendszeresen vagy ismételten alkalmazzák az emberi plazmából származó FVIII/VWF eredetű gyógyszereket.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Nem végeztek interakciós vizsgálatokat VWF és FVIII más gyógyszerekkel.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
Állat reprodukciós vizsgálatokat nem végeztek Haemate P-vel.
Von Willebrand-kór
Von Willebrand-kórban az autoszomális öröklődés miatt más a helyzet. A nőket nagyobb veszély fenyegeti, mint a férfiakat, mert a menstruáció, a terhesség, a szülés és a gyermek születése, valamint a nőgyógyászati szövődmények veszélyeztetik őket. A forgalomba hozatalt követő bizonyítékok alapján a VWF szubsztitúciója ajánlott az akut vérzés kezelésére és megelőzésére. Nincsenek klinikai vizsgálatok a VWF szubsztitúciós terápiában történő alkalmazásáról terhesség és szoptatás alatt.
Hemophilia A
Nincs tapasztalat a terhesség és a szoptatás alatti kezelésről, mivel a nőknél az A hemofília ritkán fordul elő.
Ezért a VWF és az FVIII terhesség és szoptatás alatt csak egyértelműen indokolt esetben alkalmazható.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A Haemate P nincs hatással a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A következő mellékhatások a forgalomba hozatalt követő vizsgálatok jelentésein alapulnak.
A biztonsági profil összefoglalása:
Az alábbi mellékhatások jelentkezhetnek felnőtteknél és serdülőknél a Haemate P kezelés alatt.
Túlérzékenység vagy allergiás reakciók, tromboembóliás események és láz. Ezenkívül FVIII és VWF inhibitorok is előállíthatók.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
Az alábbi táblázat MedDRA szervrendszerenként van feltüntetve.
A gyakoriságokat a következő szokások szerint értékelték: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100-ig a kapcsolatfelvételhez Felhasználási feltételek Segítség Visszajelzés Adatvédelmi sütik