A Stará Ľubovňa járásbeli falut 1960-ban hozták létre Malý Sulín, Veľký Sulín és Závodie település egyesítésével.

ásványvizet
FOTÓ: Görögkatolikus templom (70-es évek). Fotó: A sulini Városi Hivatal archívuma

Idén a Lengyelország határán fekvő falu 400 évnek emlékezik a hivatalos említés óta, amely Veľký Sulín részéhez kapcsolódik.

Veľký Sulín a múltkor Szepesség része volt, Malý Sulín Šarišhoz tartozott. A köztük lévő határt Sulínsky potok alkotja. Ma a falu része is Závodie része. Korábban a Mníšek nad Popradom alatti falu legkisebb részéhez tartozott.

A falu híres a Sulinka nevű helyi ásványvízről. Štefan Romaňák, a falu polgármestere elmondta, hogy az ásvány nemcsak Szlovákiában, hanem külföldön is ismert, még Kanadában és Amerikában is. A forrás ásványvíz ma is nyilvánosan elérhető, a falu kezdete előtt található.

Sulínban az ásványvíz első említése 1836-ból származik. 1843-ban a lakosságot tájékoztatták ennek a víznek a tulajdonságairól, amelyet akkoriban már fogyókúrás italként és nagyon jó eredménnyel gyógymódként használtak. A palackokat Malý Lipníkben gyártották, ahol 1869-ben üveggyárat építettek.

FOTÓ: Eredeti történelmi épületek. Fotó: A sulini Városi Hivatal archívuma

"Korábban Veľký Sulín területén üveggyárak voltak palackok gyártására, amelyekbe forrásunk vizet töltöttek. Kanadába és Amerikába, de Dalmáciába, Erdélybe és Ausztria-Magyarországba is exportálták". a polgármester. Öt munkáscsoport dolgozott azon, hogy palackokat ásványvízzel töltsenek meg. Az egyik munkáscsoport a Poprad folyóban mosta az üvegeket, a másik a forráshoz vitte őket, ahol két munkás ásványvízzel töltötte meg őket, a harmadik csoport lezárta az üvegeket, a negyedik szurokkal és az utolsó csoport címkéket ragasztott be.

A polgármester elmondása szerint az ásványvízzel töltött és lezárt palackokat fadobozokban tárolták, amelyekben azokat szállították. Minden hétfőn és pénteken furmánok ásványvízzel érkeztek Eperjesbe, ahol a vasútállomáson tárolták őket.

FOTÓ: Johanus ásványforrás. Fotó: TASR, szerző: O. Ondráš, 2016. december 9

A forrás a Mineral Way of Springs projekt része, amely 12 forrást foglal magában a Pieniny és az észak-szepesi régió 11 településén. "Az utazás célja, hogy bemutassa a nyilvánosság számára azt a kincset, amelyet az észak-Szepesség és Pieniny természete rejteget, vagyis ásványi források gyógyhatásaikkal. Ez egy turista csaknem 118 kilométer hosszú útvonalat hozott létre.".

"Erzsébet bajor császárné, más néven Sisi, Sulinka ásványvizet is hozott a császári asztalra. A 19. században mintegy 800 000 palackot töltöttek és exportáltak" - mondta Šalatová.

A Sulin ásványvíz gyógyászati ​​tulajdonságai főként elegendő szén-dioxid-tartalomban vannak, ami a víz kémiai összetételével együtt jótékonyan hat, különösen az emésztőrendszer betegségei esetén. Az ásványvizet vérszegénység, gyomor és bél hurut esetén, cukorbetegség és köszvény kezelésére használják.

FOTÓ: Gyalogosok és kerékpárosok hídja a Poprad folyón. Fotó: TASR, szerző O. Ondráš, 2016. december 9

Az egyik helyi látnivaló a Poprad folyó feletti gyaloghíd, amely a lengyel Zegiestow faluba vezet. Amint azt Sulín polgármestere, Štefan Romaňák elmondta, a lengyelek a szlovákokkal együttműködve építették, elsősorban az Európai Unió forrásainak köszönhetően. 2015 szeptemberében nyitották meg, és a polgármester úgy véli, hogy ennek köszönhetően több turista is bővül Sulínban.

"A lengyelek gyakran kérdezik, hol ehetnek, hol fogyaszthatnak gulyást. Az ilyen szolgáltatások azonban nincsenek a faluban. Nincs mit kínálnunk nekik" - mondta. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a gyalogos híd előnyös az önkormányzat számára. "Főleg a nyári hónapokban nőtt a turisták mozgása. És főleg lengyelek" - mondta a polgármester.

FOTÓ: Kilátás Sulín falu egy részére. Fotó: TASR, szerző O. Ondráš, 2016. december 9

A polgármester szerint a falu turizmusát helyreállíthatná egy barlang, más néven Zbojnícka diera, amely az egyik helyi dombon található. A barlangról több legenda is szól. Jelenleg szinte az egész barlang be van fedve. Azt is mondják, hogy a rablók ezen a helységen rontottak lordokra és gazdagságot raktak benne.

Romaňák szerint Sulín az 1970-es években kezdett kihalni. "A fiatalok azért kezdték el elhagyni a falut, mert a legközelebbi munkahelyüket a 27 kilométerre lévő Stará Ľubovňában találták meg" - mondta. A múltban itt az emberek a mezőgazdaságból és az erdei munkából éltek.

A polgármester szerint a határ menti faluban mindig nehéz volt az élet, és ez a helyzet a mai napig fennáll. Elmondása szerint a falu sok lakója külföldi túrákon is dolgozik.

"Az óvodával rendelkező általános iskola 2012-ben megszűnt létezni. Közülünk nyolc gyermek első osztályban Malý Lipníkbe jár, második gyermeke pedig 14 gyermek Plavnicébe jár" - mondta Romaňák. "Iskolánk ürességgel ásít, de bezárását az iskolások hiánya okozta" - zárta szavait.

"Nagyméretű falu vagyunk, de lakosságát tekintve kicsi falu vagyunk. Jelenleg körülbelül 320 lakos él" - jegyezte meg Romaňák. Röviddel azután, hogy a három rész 1961-ben Sulinnal egyesült, 787 lakos élt itt.