Törvény indokolása. 67/2020 Coll. a veszélyes, fertőző emberi betegség COVID-19 terjedésével kapcsolatos egyes sürgősségi pénzügyi intézkedésekről

követő naptári

Az az adóalany, amely nem köteles elektronikus úton (azaz a pénzügyi adminisztrációs portálon vagy az IPO-n keresztül) kommunikálni a pénzügyi adminisztrációval, ugyanakkor nem az előírt strukturált formájú (pl. Adóbevallás) bejelentés, beadni egy másikat egy járvány idején.elektronikusan, mint pl. email. Az ilyen beadványt nem kell papíron kézbesíteni öt napon belül. A pénzügyi jelentés e kiegészítés nélkül is teljesítettnek fogja tekinteni. Az ilyen benyújtás legegyszerűbb módja, ha az adóalany kinyomtatja és aláírja beadványát, majd beolvassa vagy lefényképezi, és e-mailen keresztül elküldi a pénzügyi jelentés mellékleteként.

Abban az esetben, ha egy ilyen beadványnak hiányosságai lennének, az adókezelő ugyanolyan elektronikus úton, mint amelyet az adóalany használ, azaz j. e-mailben is felkéri az adóalanyot a bejelentés helyesbítésére vagy kiegészítésére, feltüntetve az adótörvény értelmében vett következményt is, ha az érintett adóalany nem teljesíti ezt a kérelmet. Ezt a felhívást a 13. § (4) bekezdésével összhangban hajtják végre. Az adótörvénykönyv 8. és 9. pontja.

Ha az adóalany az adott időszak alatt nem hajt végre bizonyos cselekményeket (pl. Fellebbezést nyújt be, dokumentumokat nyújt be az adóhatósághoz, stb.) A törvényben vagy az adóhatóságban előírt határidőn belül, akkor a törvény lemond ezen időszak hiányáról, feltéve, hogy legkésőbb a járványidőszak végét követő naptári hónap végén hajtja végre a cselekményt, hacsak e törvény másként nem rendelkezik. Ezért nem szükséges, hogy az adóalany kérje a késedelem elengedését, hanem az, hogy a szóban forgó cselekményt ezen alternatív határidőn belül hajtsa végre.

Például, ha az adóalanyhoz benyújtott fellebbezés határideje a járvány idején lejár, az adóalany a járvány végét követő egy naptári hónapon belül benyújthatja a fellebbezést.

A mulasztás elengedése azonban nem vonatkozik olyan cselekményekre, mint az adóbevallások benyújtása és az egyedi adók befizetése.

A késedelem ilyen lemondása nem vonatkozhat olyan kötelezettségekre is, amelyek teljesítésére nincs határidő, pl. elviselni valamit vagy tartózkodni valamitől. Arról van szó, pl. ideiglenes intézkedés vagy zálogjog alapján az adótörvénykönyv alapján.

Ha a posta megváltoztatja vagy módosítja a postai küldemények kézbesítésének feltételeit a járvány idején, akkor az okmányok adóalanyoknak történő kézbesítése ezeket a feltételeket követi, míg a posta jelenleg nem szállít újra küldeményeket. Ugyanakkor a törvény bevezeti a kézbesítés fikcióját, amely annak az időszaknak az utolsó napján következik be, amelyben a küldeményt a postahivatalnál letétbe helyezték. A posta megfelelő módon értesíti a természetes vagy jogi személyt a dokumentum letétbe helyezéséről (sárga papír a postaládában).

Ha az adóellenőrzés egy járvány idején történik, annak végrehajtásának időszakát meg kell szakítani a járvány idején. A felfüggesztés iránti kérelmet az adóalany az adóügyintézővel kötött telefonos megállapodás útján is benyújthatja, amely inkább hivatalos nyilvántartás. Ez azt jelenti, hogy az adóellenőrzés időszakát is visszamenőlegesen megszakítják, mivel a járvány a Szlovák Köztársaság kormánya által a COVID 19 által okozott közegészségügyi fenyegetéssel összefüggésben a rendkívüli helyzet kihirdetése napján kezdődött. t. j. 2020. március 12-én és annak a naptári hónapnak a végéig tart, amelyben a vészhelyzetet feloldják. Az adóellenőrzések hivatalból történő lefolytatásának törvényi határideje meghosszabbodik.

A járvány kezdetétől a törvény hatálybalépéséig már végrehajtott cselekmények joghatásai megmaradnak. Megy pl. nemzetközi megkeresésekről, tanúk vallomásairól, helyi vizsgálatok lefolytatásáról stb. Mindezek a műveletek érvényben maradnak, és nem szükséges őket újra végrehajtani.

Ha olyan helyzet áll elő, hogy az adóellenőrzés időtartama bármilyen okból megszakadt a világjárvány kezdete előtt, és a megszakításnak a járvány idején be kell fejeződnie, ez az időszak a járvány végéig megszakadt marad időszak. Ez akkor is érvényes, ha a megszakítás jogi okai elmúltak a járvány idején. Például, ha egy pandémia során nemzetközi megkereséssel foglalkoztak, az adóellenőrzés a világjárvány végéig szünetel.

Ha az adóellenőrzés a járvány idején kezdődik, akkor annak végrehajtásának időszakát meg kell szakítani annak kezdetét követő napon, a járvány végéig.

Ha egy járvány idején adóellenőrzést hajtanak végre a többlet levonás jogosságáról, az adókezelő részleges jelentést adhat ki úgy, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben a többlet levonás vagy annak egy része, amelyet az adóügyintéző biztosan jogosan ismer az adóalanyé. Ha ilyen részleges jelentést ad ki az adóügyintéző, akkor az adóellenőrzés végrehajtásának időszakát annak ex lege kiadásával meg kell szakítani a járvány végéig.

Ha az adóügyintézőnek el kell végeznie pl. tanúk meghallgatása annak érdekében, hogy beismerje vagy ne ismerje el a túlzott levonást, de a járvány idején ilyen cselekmények nem lehetségesek, részleges jelentést állíthat ki nullára, hogy megszakítsa az adóellenőrzés időtartamát. Ha az adóügyintéző nem készít részleges jelentést, akkor a járvány idején is folytatja az adóellenőrzést.

A koronavírus terjedése következtében az adóalanyokra gyakorolt ​​gazdasági hatás mérséklésének szükségességét követően szabályozni kell, hogy azok az adóalanyok, akik a világjárvány idején nem fizetnek adót, vagy amelyek esetében a hozzáadottérték-adó nyilvántartásba vételének oka van. a világjárvány időszakát nem teszik közzé a pénzügyi igazgatóság vezetett listáiban.

Ez a rendelkezés elkerüli azokat a negatív hatásokat, amelyek az adóalanyok listákon való közzététele következtében jelentkezhetnek, pl. az adóalany nem kapna támogatást, hitelt stb.

Ugyanakkor a járvány idején nem frissül az általános forgalmi adó fizetőinek listája, amely törlődik azon általános forgalmi adó fizetők listájáról, akiknél felmerültek a regisztráció törlésének okai.

Javasoljuk, hogy a járvány idején függesszenek fel minden adóügyi eljárást (pl. Kivetési eljárás). A felfüggesztés iránti kérelmet az adóalany az adóügyintézővel kötött telefonos megállapodás útján is benyújthatja, amely inkább hivatalos nyilvántartás. Lehet, hogy ez egy olyan eljárás, amely a pandémiás időszak előtt kezdődött, ezt a világjárvány idejére megszakítják. Az e törvény hatálybalépéséig a világjárvány idején már végrehajtott cselekmények joghatásai fennmaradnak.

Ha az adóügyi eljárást a világjárvány kezdete előtt megszakították, pl. a nemzetközi információcsere miatt ez az adóeljárás a járvány időszakának végéig szünetel, még akkor is, ha a járvány idején megszűntek az adóeljárás felfüggesztésének okai.

Ha az adóügyi eljárást a járvány idején indítják, az időszakot hivatalból fel kell függeszteni az adóügyi eljárás megindításának napját követő naptól a járvány végéig.

Az adóeljárás megszakítása alóli kivétel azokra az adóeljárásokra vonatkozik, amelyekben az adó túlfizetésének visszatérítéséről vagy a követelt követelésről döntenek, mint pl. túlzott levonás. Az ilyen adóügyi eljárásokat nem szabad megszakítani. Az ilyen eljárásokat az adóeljárásért felelős hatóság csak akkor függesztheti fel, ha egy másik személynek részt kellene vennie az ilyen adóeljárásokban, pl. tanú, akinek a vallomása fontos a döntéshez, de ez a személy nem járul hozzá részvételéhez a világjárvány miatt. Ilyen esetben az adóügyi eljárást határozattal kell felfüggeszteni, amelyet a határozatban meghatározott időponttól a világjárvány végéig fel kell függeszteni.

Például, ha adóügyi ellenőrzést indítottak, egy olyan adóellenőrzést követően, amely indokolt túlzott levonást vagy annak egy részét eredményezi, ez az eljárás nem szünetel, ha az adóalany nem nyújtott be észrevételt, vagy ha az eljárás a okirati bizonyítékok alapján. Ha a tanú meghallgatása szükséges az eljárás során, és ez a tanú egy pandémia miatt nem hajlandó részt venni az egészségi állapotát érintő eljárásban, az adóhatóság a határozatban meghatározott időponttól kezdve határozattal felfüggeszti az eljárást. a világjárvány vége.

Annak elkerülése érdekében, hogy megszűnjön az adó kivetésének joga, az adótartozások behajtásának elévülési ideje és az adótartozások behajtásának joga a pandémiás időszakban minden intézkedés elfogadásával, megszűnik, hogy ezeket az időszakokat világjárvány szakította meg.

Javasoljuk, hogy az esedékes adó összege a járvány idején járjon le, azaz j. Az adótörvény szerinti adótartozás a járvány idején nem tekinthető adóhátraléknak, feltéve, hogy az adóalany a járványidőszak végét követő naptári hónap végéig megfizeti vagy megfizeti az esedékes adó összegét.

Ez azt jelenti, hogy az az adóalany, aki bár a járvány idején adótartozás keletkezett, mert nem kellett megfizetnie az adót, úgy bánnak vele, mintha nem lenne ez az adóhátralék, ha ezt utólag a pótidőszakon belül megfizeti.

Ha azonban az adóalany még a pótlási időszakon belül sem fizeti be ezt az adót, az ismét adóhátraléknak minősül, annak a fizetési határidő lejártát követő naptól számítva.

Ha az adóalany nem fizeti be a 20.05.05.25-én esedékes adót, akkor ez az adó nem válik adótartozássá, ha az adóalany a pandémiás időszak végét követő naptári hónap végéig megfizeti. Például, ha a járvány 2020. június 30-án ért véget, az adóalanynak 2020. július 31-ig kell megfizetnie az említett adót.

Ha az adóalany még 2020. július 31-ig sem fizeti be az adót, akkor ez az adó az e hátralék megfizetésének helyettesítési időszakának lejártát követő nap lesz, azaz j. 2020. augusztus 1-jén.

A járvány idején az összes megkezdett adóvégrehajtást a törvény elhalasztja. Azoknak a cselekményeknek a joghatásait, amelyeket a járvány idején, e törvény hatálybalépéséig az adó végrehajtásában már végrehajtottak, fenn kell tartani. Az adóvégrehajtások a világjárvány vége után is folytatódnak.

Kikötött, hogy az adóalanyokat nem szankcionálják a kiegészítő jövedelemadó-bevallás meghatározott határidőn belüli benyújtásának kötelezettségének megszegése miatt, ha ez az időszak a járvány idején lejárt, és ha a kötelezettségvállalást az azt követő naptári hónap végéig teljesítik. a járvány időszakának vége.

Ha közigazgatási szabálysértést követnek el, ez magában foglalja a járvány idején benyújtott jövedelemadó-kiegészítő bevallásba ill. az e rendelkezés (1) bekezdésében előírt helyettesítési időszakon belül, amely a jövedelemadó-bevallásban feltüntetett összeghez képest a jövedelemadó növekedését jelenti, e közigazgatási szabálysértésért pénzbírságot szabott ki a 155. §. g) ods. Az adótörvénykönyv 2. cikkét csak a világjárvány kezdetének napjáig számolják

A járvány idején - 2020. március 20-án az adóalany megtudta, hogy további jövedelemadó-bevallást kell benyújtania a 2017. évi adóidőszakról, mivel jövedelemadójának magasabbnak kellett volna lennie. Az adótörvénykönyvnek megfelelően a kiegészítő adóbevallást a
2020. 4. 20. A 12. §. Törvény 1. §-a szerint azonban megbocsátják a határidő elmulasztásáért, ha ezt a kiegészítő adóbevallást legkésőbb a világjárvány végét követő naptári hónap végéig benyújtja, de e közigazgatási szabálysértésért bírságot kap, amely csak a világjárvány kezdetéig kell kiszámítani. A bírságot nem számolják a járvány napjai és a pótadóbevallás benyújtásának helyettesítési időszakai napjai után.

Az adózót nem szankcionálják a késedelmi kamatok, amelyeket az adótörvénykönyv szerint vetnek ki, kivéve, ha az adóalany kiegészítőleg, azaz j. a járványidőszak végét követő naptári hónap végéig fizetni vagy befizetni a megadott összegben vagy az adóhatósági határozatban meghatározott összegben a világjárvány idején esedékes jövedelem- vagy forrásadót, forrásadót vagy forrásadót. Ha az adóalany a pótlási időszakon belül sem fizeti ki őket, akkor a kamatot a pótlási időszak lejártát követő naptól kell megfizetni.