Tudományos-szakmai interdiszciplináris szakértők által áttekintett folyóirat, amely a társadalomtudományok, a társadalomtudományok és a humán tudományok területére összpontosít

szociális

  • Bevezetés
  • A projektről
  • Rólunk
  • A szerzőknek
  • Szerkesztőség
  • Az adó 2% -a

Szociális lakások Szlovákiában
Absztrakt: A szociális lakhatás kérdése az EU nyugati országaiban a szociális és lakáspolitika élvonalában van. A Szlovák Köztársaság kapcsán ez egy olyan kérdés, amelyet régóta elnyomtak a háttérben mind szakmai, mind politikai körökben. Ugyanakkor a szociális lakhatás az állami szociálpolitika szerves és szerves része a családok, a kiszolgáltatott csoportok, a foglalkoztatás és az állami támogatás számos más kulcsfontosságú területén. A cikk a szociális bérlakások kérdését rögzíti a Szlovák Köztársaság és az EU-országok viszonyai között.
Kulcsszavak: lakáspolitika, bérlakások, szociális bérlakások

Absztrakt: A szociális lakhatás az egyik legfontosabb kérdés, amellyel a nyugati EU-országokban a szociális és lakáspolitika előtt áll. A Szlovák Köztársaság összefüggésében ez egy régóta fennálló kérdés, amelyet tudományos és politikai körökben háttérbe szorítottak. A szociális bérlakások azonban kétségtelenül szerves részét képezik az állami szociálpolitikának, különösen a családtámogatás, a lakosság kiszolgáltatott csoportjai és a foglalkoztatás, valamint az állami támogatás számos más kulcsfontosságú területén. A Post rögzíti a szociális bérlakások kérdéseit az EU és a Szlovák Köztársaság kiválasztott területein.
Kulcsszavak: lakás, bérlakás, szociális lakás bérleti díjak

Jelenleg az Európai Unióban és az Európai Unióban is egyre inkább tanúi lehetünk a lakások megfizethetőségének és fenntarthatóságának kérdésében. Az EU-országokban nincs egységes lakáspolitika. A szubszidiaritás elve érvényesül, azaz. Az uniós intézmények akkor foglalkoznak a lakhatással, amikor biztosítani lehet, hogy az EU stratégiai célkitűzései hatékonyabban valósuljanak meg, mint az országok által meghatározott lakáspolitika. A meghatározott célok elérése érdekében az EU országaiban különféle eszközöket használnak, mint pl közbeszerzési szabályok, állami támogatási szabályok, energiapolitika (a lakások energiaintenzitásának csökkentése és az energiaszegénység csökkentése 1), hanem határokon átnyúló nemzeti célok meghatározása is, például a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem.

A lakás, mint alapvető emberi jog

A lakás a szociális jogok egyike és alapvető emberi szükséglet, minősége 2 és megfizethetősége pedig a lakosság életszínvonalának egyik értékelési mutatója. 3 A lakhatáshoz való jog az egyik alapvető emberi jog, amelyet különféle nemzetközi jelentőségű dokumentumok rögzítenek, és amelyet a Szlovák Köztársaság aláírt. 4 A lakhatáshoz való jog nem úgy értelmezhető, mint az egyén igényelhető joga a társadalommal szemben, hanem mint a társadalom polgári felelősségvállaláson alapuló joga. 5 (Az állami lakáspolitika koncepciója, SR 2020). A lakhatáshoz való jog többet jelent, mint a lakáshoz való jog. 6 Tartalma egymással összefüggő és egymástól függő emberi jogok komplexusa. A megfelelő lakhatást a nemzetközileg elfogadott dokumentumok szerint a megfizethetőség 8, a 9. lakhatóság, a 10-es elérhetőség, a 11. hely és a kulturális alkalmasság 12 jellemzi. (COHRE, 2004)

Melyek a lakhatási lehetőségek?

A Szlovák Köztársaság viszonyai között a lakásszektort 13 fel tudjuk osztani magán- és állami bérleti díjakra. A magánszektorba beletesszük a magánbérleti szektort és a magántulajdonú lakásokat. Az állami bérszektor képviselete a teljes lakásállományból 14 kb. 2,5%, míg a magán bérlakásszektor még alacsonyabb, azaz körülbelül 0,2%. (MVVP SR, 2012) Az egyes ágazatok képviselete eltér az EU országaiban. Minél távolabbi kelet- és dél-európai országok vannak, annál inkább csökken a magánbérleti szektor és az állami bérszektor részaránya, azaz. szociális lakások.

A lakhatás bérbeadási szektora városok és önkormányzatok tulajdonában lévő lakásokból és házakból áll. 22 A bérelt állami lakásszektor azonos mértékben megegyezik a szociális lakásokkal. Erre a lakásszegmensre jelentősen vonatkoznak az állami lakáspolitikai előírások. Eszközein keresztül az állam kiigazítja és korrigálja a konstrukciót, ill. szociális lakások fejlesztése 23 és különösen azoknak a lakosságnak a célcsoportjai, akiknek elsősorban a lakástípust szánják.

Mi a szociális lakás?

A szociális lakások második modellje a sokoldalú modell. Ez a modell domináns az EU-országok lakáspolitikájában. Ezek elsősorban azok az országok, amelyeknek a szociális lakások aránya a teljes lakásállományban 0% és 19% között mozog. (UNECE, 2015) A szociális lakások középpontjában azok a háztartások állnak, amelyek nem képesek tisztességes lakhatást elfogadható és megfizethető áron önállóan biztosítani. Ez a modell válaszol a lakhatatlanságra a piacon. A házat a kedvezményezett számára szelektíven, meghatározott prioritási kritériumok, eljárások és szabályok alapján biztosítják. Ezek elsősorban rögzített jövedelem felső határok. Ez a szociális lakhatási modell az alacsony jövedelmű háztartásokat, a kiszolgáltatott háztartásokat és a kiszolgáltatott kiszolgáltatott csoportokat részesíti előnyben, ill. háztartások. 30 A szociális lakások átfogó modelljét alkalmazzák, pl. Ausztriában, Franciaországban, Finnországban, Luxemburgban, Lengyelországban és számos más EU-országban. A Szlovák Köztársaság a szociális lakások fenti modelljét alkalmazza, de a maradék modellel együtt (olyan országokkal együtt, mint Franciaország, Finnország, Belgium és Németország).

A szociális lakhatás szemlélete 2008 óta megváltoztatta a kormányzati politikát olyan országokban, mint Hollandia, Svédország és Dánia. A folyamatos gazdasági válság és az államháztartás továbbra is jelentős hiányának nyomása alatt ezen országok lakáspolitikája közelebb kerül az átfogó modellhez. Az átfogó szociális lakhatási modellt alkalmazó uniós országok jelentős része (pl. Németország, Lengyelország, Spanyolország, Olaszország) áttér a maradék modellre, ami a szociális lakások alacsonyabb elérhetőségét eredményezi, ami viszont az adósságban lévő háztartások számának növekedését kockáztatja. 34

A szociális lakhatás területén funkcionálisan meghatározott állami lakáspolitikának két alapvető követelménynek kell megfelelnie. A hatékonyság és eredményesség követelménye. Az állami lakáspolitika akkor tekinthető eredményesnek, ha eszközei jobban segítik a gyengébb háztartásokat, mint az erősebb háztartásokat, és a szociálisan és a gyengébb háztartások egyikét sem zárják ki a támogatásból. A lakáspolitika és eszközei hatékonyságának követelménye akkor tekinthető teljesítettnek, ha ez nem eredményez egyensúlyhiányt a lakáspiacon (pl. Lakáspiaci monopólium, emelkedő ingatlanárak és bérleti díjak), és akkor alkalmazzák, amikor a kitűzött lakáspolitikai célkitűzés megvalósul. nem lehetséges.olcsóbban nyújtani, figyelembe véve az államháztartást, pl. a lakáspolitikai eszközök alternatív meghatározása és az állami beavatkozás (pl. lakhatási támogatás). (Lux - Kostelecký, 2011)

Szlovák Köztársaság és szociális lakások

Kinek szól a szociális lakás?

Válogatott lakáspolitikai eszközök a szociális lakhatási támogatás területén

A szociális lakhatás az országos és regionális szociális és lakáspolitika nélkülözhetetlen része. A helyi önkormányzatok felkészültsége, hogy jelentős kompetenciákkal rendelkezzenek a lakosság megfizethető lakhatásának biztosítása terén, döntő fontosságú. A jövőben nőni fog a szociális lakások iránti kereslet, különösen azokban a régiókban és városokban, ahol lehetőség van munkalehetőségek létrehozására, amelyek közvetlenül támogatják a munkaerő országon belüli mobilitását. A kihívás továbbra is a megfizethető lakhatás megoldása a lakosság elkülönített lakóhelyeken kívüli, leginkább veszélyeztetett lakossági csoportjai számára, a háztartások teljes körű fejlődésének lehetőségével.
Szerző: PhDr. Martin Brnak, PhD.
Bibliográfiai hivatkozások listája

COHRE, 2004. A romák lakhatási jogainak védelme Szlovákiában. Pozsony: COHRE, 2004. 115 p. ISBN 80-89008-17-8.

FILADELFIOVÁ, J - GERBERY, D. 2012. Jelentés a szlovákiai roma háztartások életkörülményeiről 2010. [online]. Pozsony: UNDP, 2012. Elérhető online: http://issuu.com/undp_in_europe_cis/docs/undp_sprava. ISBN 978-80-89263-10-3.

FILADELFIOVÁ, J. - GERBERY, D. - ŠKOBLA, D. 2006. Jelentés a szlovákiai roma háztartások életkörülményeiről. Pozsony: ENSZ Fejlesztési Program Európai Iroda és a Független Államok Közösségének regionális irodája, 2006. 100 p. ISBN 80-89263-02-X.

FICO, M. 2011. Szociális lakhatás - támogatásának aktuális kérdései és trendjei. Pozsony: Munka- és családkutató intézet, 2011. 32 p. ISSN 1336-7153.
GERBERY, D. - LESAY, I. - ŠKOBLA, D. 2007. Könyv a szegénységről. A Föld barátai - CEPA, 2007. 144 p. ISBN 978-80-968918-9-4.

HUSING EUROPE, 2015. A lakhatás helyzete az EU-ban 2015. Brüsszel, 2015. 106 p. ISBN nélkül

JAKOUBEK, M. - HIRT, T. 2004. Romové: Kulturologické etudy. Plzeň: Aleš Čenĕk, s.r.o., 2004. 383 p. ISBN 80-86473-83-X.

KOCMAN, D. - KLEPAL, J. 2015. Lakás- és társadalmi befogadás: az áteresztő lakások felhasználói pályáinak kvalitatív elemzése. Társadalmi Felzárkózási Ügynökség, 2015. 84 p. ISBN nélkül

KOLESÁROVÁ, L. - BLAHOVÁ, D. - KUŠKA, P. 2016. Bytová výstavba v rokoch 2005 až 2015. Pozsony: ŠU SR, 2016. 56 p. ISBN 978-80-8121-524-7.

AZ ÁLLAMI LAKÁSPOLITIKA FOGALMA 2020. MDVaRR SR http://www.telecom.gov.sk/index/index.php?ids=81554

KUSÁ, Z. Tieňová jelentés a szegénységről és a társadalmi kirekesztésről a Szlovák Köztársaságban 2013-ban. Pozsony: IRIS, 2013. 66 p. ISBN nélkül

LUCAN, E. 2012. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye "A hajléktalanság problémája" az interneten elérhető:
(http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:52011IE1592)
LUX, M.- KOSTELECKÝ, T. 2011. Lakáspolitikai elmélet és innováció a gyakorlat számára. Prága: Elefánt, 2011, 229 o. ISBN 978-80-7419-068-1.

LUX, M. - MIKESZOVÁ, M. - SUNEGA, P. 2010. A társadalmi kirekesztés által élesen veszélyeztetett emberek lakhatási lehetőségeinek támogatása - nemzetközi perspektíva és intézkedési javaslatok a Cseh Köztársaságban. Prága: Szociológiai Intézet AS CR, 2010. 64 p. ISBN 978-80-7330-176-7.

MISKESZOVÁ, M. - LUX, M. - SLÁDEK, J. 2010. A lakásárak alakulásának következményei a lakások pénzügyi elérhetetlenségének lehetséges és akut veszélyére In Bydlení v regionech. Prága: Szakmai Kiadó, 2010. 156 p. ISBN 978-80-7491-026-3.

SUCHALOVÁ, A. - STAROŇOVÁ, K. 2010. Szociális lakások feltérképezése Szlovákia városaiban. FSEV UK, 2010. 90 p. ISBN 978-80-89244-71-3.

AZ SR STATISZTIKAI HIVATALA. 2011. Népszámlálás, házak és lakások 2011

UNECE, 2015. Szociális lakhatás az UNECE régióban. Genf: UNECE, 2015. 168 o. ISBN nélkül

VLAČUCHA, R. - KOVÁČOVÁ, Y. 2013. EU SILC 2012. A szegénység és a társadalmi kirekesztés mutatói. Pozsony: ŠU SR, 2013. ISBN 978-80-8121-242-0.

VLAČUCHA, R. - KOVÁČOVÁ, Y. 2014. EU SILC 2013. A szegénység és a társadalmi kirekesztés mutatói. Pozsony: ŠU SR, 2014. ISBN 978-80-8121-314-4.

VLAČUHA, R. - KOVÁČOVA, Y. - VELČICKÁ, J. 2015. EU SILC A szegénység és az életkörülmények alakulása a Szlovák Köztársaságban 2009-2014. Pozsony: ŠU SR, 2015. 60 p. ISBN 978-80-8121-434-9.

VLAČUCHA, R. - ŠKÁPIK, P. 2012. EU SILC 2011. A szegénység és a társadalmi kirekesztés mutatói. Pozsony: ŠU SR, 2012. ISBN 978-80-8121-135-5.

A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériumának 2011. december 1-jei intézkedése a Pénzügyminisztérium 2008. április 23-i intézkedésének módosításáról szóló 01/R/2011. Sz. Számú, a 2008. szeptember 25-i intézkedéssel módosított lakások bérleti díjának szabályozásáról szóló 01/R/2008. 02/R/2008

Számú rendelet 259/2008. Sz. A Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának részei az épületek beltéri környezetére vonatkozó követelmények részleteiről, valamint az alacsonyabb színvonalú lakásokra és szálláslehetőségekre vonatkozó minimumkövetelményekről

Törvény. 443/2010 Coll. a lakásépítési támogatásokról és a szociális lakásokról, módosítva

Törvény. 417/2013 Coll. az anyagi szükségletben nyújtott segítségről és egyes törvények módosításáról

Törvény. 250/2012. Sz. a hálózati iparágak szabályozásáról, módosítva

Törvény. 448/2008. Sz. törvény módosításáról és a szociális törvény módosításáról. 455/1991 Coll. a kereskedelem engedélyezéséről (a kereskedelem engedélyezéséről szóló törvény) módosítva

Törvény. 369/1990 Coll. A Szlovák Nemzeti Tanács önkormányzati létesítményekről szóló módosított törvénye