A dadogás a beszédben részt vevő szervek koordinációjának összetett megzavarása. A legszembetűnőbb jellegzetes önkéntelen specifikus szünetek, amelyek megzavarják a beszédfolyamat gördülékenységét, és ezáltal zavarják a beszélő kommunikációs szándékát (Lechta, 2016).
A dadogás akár 90% -a az óvodás korban (Sandrieserová, Schneider, 2008, Lechta, 2016) és az iskolába való átmenet időszakában (ún. Kezdő, kezdő dadogás) kezd megnyilvánulni, majd az iskolalátogatás alatt is folytatódhat (mint rögzített dadogás) és bekövetkezhet a felnőttkorban is fennálló krónikus szúrásba való átmenetkor.
- a nyelvi/kommunikációs készségek egyenetlen fejlődése, a pszicho-motoros fejlődés eltérései, a családi csípés, az önbizalom hiánya vagy a gyermek magas törekvései, valamint a szervi eltérések a központi idegrendszer szintjén,
- neurotizáló környezet - túl magas követelmények a gyermekkel szemben, nem megfelelő reakciók a kudarcra
valamint következetlenségek a gyermek beszédében és kritikai megjegyzéseiben, - rossz beszédminta - gyors beszédtempó, beszédbeugrás és nem megfelelő hallgatás,
- traumatikus élmények - stressz és váratlan változások a gyermek életében.
HOGYAN MUTATJA A vonzó képesség?
A dadogás a beszédben három tünetcsoporton keresztül nyilvánul meg (Lecht 2010, Lecht 2005 szerint feldolgozva):
- diszfluencia (következetlenségek), amelyek önkéntelenek és ellenőrizhetetlenek
- magánhangzók megismétlése és beszúrása (pl. "Nem piros autó állt ott."), egy szótag (pl. "piros autó ott állt-száz-száz.") és szavak, amelyekben az autó állt. "),
- a hangok kiterjesztése, ún meghosszabbítások (pl. "Čéééérvené ááááuto állt ott."),
- néma szünetek ("Piros - szünet - az autó ott állt"),
- szakaszos szavak ("Piros - ott volt a piros autó"),
- hiányos szóbeli fordulatok és javítások ("A piros autó ott áll - ott láttam a piros autót.")
- túlzott erőfeszítés, amely izomfeszültség, grimaszok, szembetűnő gesztusok, bőrpír vagy izzadás jeleit mutatja,
- pszichológiai feszültség, amelyet a belső nyugtalanság, csalódottság, végrehajtás érzése jellemez
béke és a saját beszélgetésétől való félelem miatt, amely kitérő magatartáshoz vezethet, ahol az egyén megpróbálja elkerülni a kommunikációt (pl. az embereket kevésbé érdekli a telefonálás, inkább SMS vagy e-mail küldés)
Minél súlyosabb a sántaság klinikai képe, annál több tünetet mutat a sántasággal küzdő egyén. Egyszerűbb ötletképpen azt mondhatnánk, hogy: kezdő dadogás esetén főként diszfluenciát - nem gázt - figyelünk meg. Rögzített sántaság mellett a klinikai kép elmélyül és következetlenségek jelentkeznek a túlzott megterhelés tüneteivel együtt. Ha a tünetek egész triádját figyeljük meg - következetlenség, túlzott megterhelés és pszichológiai feszültség, akkor már a kíváncsiság fejlett képéről - krónikus kíváncsiságról beszélünk.
MIKOR LÁTNI A HANGSZÓROT?
Javasoljuk a logopédus felkeresését, ha:
- aggódik gyermeke beszédének gördülékenysége miatt, még akkor is, ha ez fejlődési következetlenségekről lehet szó,
- az inkontinencia több hétig tart, és a gyermek szótagokat ismétel és meghosszabbítja a magánhangzókat
szavakban, - két vagy több kockázati tényező létezik a gyermek elakadásában
- ha a gyermek - kamasz - felnőtt már fejlett, de szeretne dolgozni beszédének gördülékenyen
- Lechta V., 2016. Kíváncsiság. Kerekretiában. et al., 2018. Logopédia. Pozsony: Pozsonyi Comenius Egyetem. ISBN 978-80-223-4165-3
- Lechta, V.: dadogás. Prága: Portál, 2010. ISBN 978-80-7367-643-8
- Lechta, V.: Stuckness - Integrative Approach: Diagnostics. Pozsony: Liečreh 2005. ISBN 80-88931-17-3
- Králiková, B.: a kezdeti rohamok előrejelzői fejlődési zavarral küzdő gyermekeknél. Doktori tézis. Pozsony: PdFUK, 2008.
- Publikálatlan előadások a logopédiai területen a "Beszédzavarok" témakörből, 2016. Doc. PaedDr. Jana Markova, PhD.